Az még egy nagyon üdvös helyzet, ha ez másodállás tud lenni – mondja Szabó Benedek, aki Déri Anna mellett annak a 16 fiatal költőnek egyike, akiknek idén februárban jelent meg első verseskötetük, egy, az erzsébetvárosi önkormányzat által még 2024 tavaszán kiírt pályázat keretében. A 23 éves Anna az írást még tízévesen kezdte, először regénnyel próbálkozott, majd a gimnáziumban fordult a versek felé. Jelenleg az egyetem és az írás mellett újságíróként dolgozik. – Szeretném a jövőben megtartani a versírást, viszont régóta látom, hogy nagyon nehéz belőle megélni, kevés a lehetőség. Vannak ugyan ösztöndíjak, de ezekre sokszor nem lehet alapozni, így mindenképp másodállású munka marad – mondja. – Ez egy olyan szenvedély, amivel kapcsolatban nem nézi az ember, hogyan tudna belőle megélni. Legalábbis én nem nézem, mert nemigen látom, hogyan lenne ez lehetséges. Nem is gondolom, hogy praktikus cél ez, mert nagyon kevés azoknak a költőknek a száma, akiket az olvasók el is tudnak tartani, azok pedig pláne nem a mi korosztályunk – teszi hozzá a 25 éves Benedek, aki az írást prózával kezdte, majd mikor kedvet kapott a versekhez, András László költő mentoráltja lett. Évek óta próbálkozik publikálással különböző folyóiratokban, például a Nincs online felületén, amely azon kevés megjelenési lehetőségek egyike, ami kifejezetten pályakezdőknek segít.
A lehetőség, mint mondják, azért is volt különleges, mert életkori megkötés nélkül, bárki pályázhatott rá, aki még nem rendelkezett megjelent kötettel. Az önkormányzat vállalta a nyomdai és a kivitelezési költségeket is, amellett, hogy a kötetek összeállításában minden költőnek külön-külön a szakmai zsűri tagjai (köztük Kemény Zsófi, Závada Péter, Kiss Judit Ágnes) mentorálást is biztosítottak.
– Pályakezdőként kell, hogy az embernek legyen publicitása. Ezekre a pályázatok a legalkalmasabbak, amelyek közül vannak az ösztöndíjjal járó lehetőségek is, de sok a hátráltató tényező, limitált az a kör, aki ezekkel ténylegesen élhet is – mondják, utalva a pályázatok életkori, vagy korábbi megjelenésekkel kapcsolatos kikötéseire.
A fiatalok hozzáteszik, az ösztöndíjak elnyerésénél például sokszor kimondottan számít az, milyen publikációs listát tud felmutatni az adott író és persze az sem mindegy, hol történik a megjelenés, amelyért gyakorta hosszú hónapokig, évekig kell próbálkozni. Sok irodalmi folyóirat például nagyobb presztízst élvez: – Pláne akkor fontos ez, ha ezekről a kánonerejű, legtöbbször nyomtatott folyóiratokról van szó, mint az Alföld, a Forrás vagy a Kortárs. Először a kisebb, nyitottabb szemléletű online felületeken tud elkezdeni az ember publikálni. Így megismerik a neved, ami valóban fontos dolog, mert előfordulhatnak olyan szerkesztői gyakorlatok, amelyek a korábbi publikációk és a név ismeretét is figyelembe veszik akkor, amikor a közlésről vagy a nem közlésről megszületik a döntés – meséli tapasztalatait Benedek. A létra megmászása a későbbi, önálló kötet megjelenésénél is kulcsfontosságú lehet. A fiatalok úgy látják, az irodalom jelenleg nagyon folyóiratcentrikus abból a szempontból, hogy a kötet megjelenése szinte szóba sem jöhet addig, míg valaki nem publikál előtte folyóiratokban, de aztán a költségek miatt még utána is igen kockázatos pálya. – Drága a papír, drága a nyomtatás, nem vagyunk jó befektetések a kiadók számára, így nem is nagyon van olyan, amely a pályakezdőket karolná fel. Nagyon ritka, hogy fiatallal ez megesik, ha mégis, akkor azok jellemzően kis, párszázas példányszámú kötetek. A Petri-díj mondjuk kivételes ebből a szempontból, mert az elismeréssel együtt jár, hogy a Magvető Kiadó megjelenteti a kötetet – teszik hozzá.
Költészet napja a Magyar Zene Házában
Április 11-én a Magyar Zene Háza egy zenés irodalmi esttel emlékezik meg a 100 éve született Nagy Lászlóról. Többek között Csík János népzenész és előadóművész, Őze Áron színművész, Dresch Mihály szaxofonművész és a friss Kossuth-díjas Balogh Kálmán cimbalomművész előadásában nem hagyományosan megzenésített versekről van szó, hanem kortárs jazz és a magyar népzene, klasszikus zene ötvözéséről. Színpadi háttérképként Nagy László grafikái is megjelennek.
Tapasztalataik szerint a helyzeten nem segít az sem, hogy jellemzően a könyvvásárlók inkább klasszikus ízlésűek, ezért az ő generációjuk nyelvén, saját problémáikról írt művekre nincs akkora kereslet még. – A közösségi média és az online felületek jó alternatívák a versek terjesztésére, főleg kortársak között. Ettől függetlenül mindennél fontosabb, hogy fizikai formátumban is megjelenjünk. Ez a mi festményünk, mint egy festőnek, ezt nem pótolja a közösségi média – emeli ki Anna.
A fiatal költőknek a kiugrást még az irodalmi közösségi helyek, alkotói műhelyek jelentik, ahol kapcsolatépítésre van lehetőség. Úgy fogalmaznak, ebben megfigyelhető egyfajta „kulturális vízfejűség”, mert a kulcsesemények, alkotói műhelyek zöme még mindig főleg Budapesten van. Ennek ellenére a fővárosi, Finta László által vezetett Nyitott Műhely, vagy a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) próza- és líraműhelye mellett kiemelik, a fiatal költők növekvő közössége miatt szerte az országban egyre több lehetőség adódik. (A Hajdúböszörményi Írótábor, az Alföld alkotói műhelyei Kelet-Magyarországon vagy a PécsLit Irodalmi Fesztivál és a szombathelyi Joyce Club nevű műhely Vincze Bence és Fehér Renátó vezetésével.)
A nyertes szerzőkről és köteteikről bővebb információ a Hetedik Város Facebook-oldalán érhető el.
Versünnep Fesztivál
Az idei költészet napját konferenciával és gálával ünnepli a húszéves Versünnep Fesztivál. A szakmai konferencia pedagógusoknak nyújt segítséget abban, hogyan ismertessék meg a diákok nyelvén a klasszikus és kortárs irodalmat. Este 19:00 órától a Versünnep díjátadó gálájára kerül sor a Nemzeti Színház Gobbi Hilda termében. Részletes program és regisztráció a Versünnep Fesztivál Facebook-oldalán.
Versvillamos József Attila 120. születésnapján
Április 11-e a magyar költészet napja és idén egyben József Attila születésének 120. évfordulója. Ennek alkalmából verses nosztalgiavillamos várja a költészet kedvelőit Budapesten, a Deák téren, a VATES, a Katona József Színház, a Radnóti Színház, az Örkény Színház és a József Attila Színház közreműködésével.
