Csak azt próbálom kitalálni, hogy kinek a nyakát tekerjem ki, ha tévedett, vagy kit avassak szentté, hogy megköszönjem a formabontó megközelítése sikerét, ha mégis igaza lenne – fogalmazott fejét vakargatva az amerikai szenátus pénzügyi bizottságának keddi meghallgatásán Thom Tillis, Észak-Karolina állam republikánus szenátora. Ezzel a Politico által idézett mondattal lehet a leginkább jellemezni azt a bizonytalanságot és értetlenséget, amely mindkét pártban uralkodik most Donald Trump amerikai elnök extrém mértékű, a fokozatosságot elvét sutba dobó vámpolitikáját illetően.
Donald Trump a szerda éjféltől a Föld összes országával szemben életbe lépő általános 10 százalékos importvám mellett a Kínával szembeni nyílt sisakos vámháborút kirobbantó 104 százalékos (nem elírás) importvámot vetett ki, miután a pekingi vezetés nem volt hajlandó csökkenteni az addig hatályban lévő, az amerikai termékeket sújtó 34 százalékos vámterheit. Napközben aztán az amerikai elnök meggondolta magát, és 90 napra felfüggesztette a teljes csomagot, kivéve a Kínával szemben, a távol -keleti nagyhatalom termékeit sújtó importvámját ugyanis egészen 125 százalékig emelte. Utóbbi válaszul született arra, hogy a katasztrofális károkat ígérő gazdasági adok-kapokban Kína korábban válaszul 84 százalékos általános vámot vetett ki minden amerikai termékre.
Az Egyesült Államok az Európai Unióból érkező termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban szinte patikamérlegen mérte ki a 20 százalékos általános vámot. Ez alól kivétel a minden az Egyesült Államokon kívül gyártott gépjárművet érintő 25 százalékos tarifa, amely már a Biden-adminisztráció idején is 100 százalékos vámmal sújtott kínai elektromos autókon kívül a német és japán autógyártókat veszi célkeresztbe.
A Trump-adminisztráció külkereskedelmi főtárgyalójának, Jamieson Greernek a keddi meghallgatáson válaszolnia kellett a szenátorok aggodalmaira. Greer igyekezett megnyugtatni a törvényhozókat, hogy a vámpolitika célja új piacok nyitása, az USA számára kedvezőtlennek ítélt vámfeltételek országonkénti újratárgyalása, a vámok viszonosságon alapuló arányainak helyreállítása.
Donald Trump újra gondolt egyet, 90 napra felfüggesztette az amerikai importvámokat, csak Kínáét emelte 125 százalékosraJames Lankford oklahomai szenátor az alacsony tőkeerejű kis-és középvállalkozásokat féltette, ugyanis a büntetővámok közvetlenül nem is a szankcionálni kívánt országokat, hanem az importőröket sújtják. A kereskedők kényszerhelyzetbe kerülve vagy lemondanak korábbi profitjukról, és akár be is szüntetik egyes termékek forgalmazását, vagy az új terheket beépítik a termékek árába. – Itt az Egyesült Államokban nem bővelkedünk a ruhagyártó cégekben – tette hozzá a meghallgatáson Lankford. Emlékeztetett: a cégek a csőd lehetősége helyett valószínűleg a fogyasztókra terhelik a többletterheket, számos ilyen cég már rövid távon is csődöt jelenthet. Jelenleg demokrata és republikánus törvényhozók is jelentős nyomást gyakorolnak a Trump-kormányzatra a választókerületükbe tartozó cégek érdekeinek védelmében. Ne feledjük, hogy az amerikai politikusoknak kétévente kell megméretniük magukat a képviselőházi mandátumokért. A jövő évi félidős választások Donald Trump gazdaságpolitikájáról kiírt referendumként is értékelhetőek lesznek.
Greer a meghallgatáson kötötte az ebet a karóhoz: Trump elnök kizárta azt az „ementáli sajtot” idéző megközelítést, amely éppen a kivételek beiktatásával tenné kevésbé hatékonnyá a szigorú vámpolitikát. Korábbi interjúi tanúsága szerint az amerikai elnök évtizedek óta megszállottja a gondolatnak, hogy az Egyesült Államokat kirabolják a kereskedelmi partnerei. Való igaz, hogy az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege számos országgal szemben negatív, azaz az amerikai fogyasztók több terméket vásárolnak egy adott külföldi államtól, mint amelyet a másik fél fogyasztói az USA-ban előállított termékekből. Ez a kép azonban leegyszerűsítő. Az EU–USA viszonylatában például az amerikaiak szívesen vásárolnak német autókat vagy francia borokat, ám az EU polgárai hasonló értékben fizetnek az amerikai banki és digitális szolgáltatásokért, amely így kiegyenlíti az ipari termékek szegmensében fennálló aránytalanságot.
A Trump-adminisztráció célja az agresszív vámpolitikával az Egyesült Államok újraiparosítása, új munkahelyek teremtése a populista programot munkásosztálybeli szavazók számára. A neokonzervatívoknak hívott korábbi republikánus kormányok a globális szabadkereskedelem mellett foglaltak állást, befektetőpárti nemzetközi kereskedelmi szerződésekkel segítették az amerikai nagytőkét. Az ellátási lánc tényleges termelést végző elemeit olyan viszonylag alacsony bérköltségük mellett is minőségi szakmunkát kínáló országokba szervezték ki, mint Kína. Ez az üzletpolitika elsorvasztotta az USA korábbi iparvidékeit, például az Ohio, Michigan, Pennsylvania állam által fémjelzett „rozsdaövezetet” Az elvándorló ipar nyomában keletkezett, a munkásosztályt sújtó munkanélküliségről és szociális nehézségekről maga JD Vance alelnök is írt a Vidéki ballada egy amerikai álomról című 2016-ban megjelent, bestsellerré vált önéletrajzában.
Csak Magyarország ellenezte az EU válaszlépéseit
Szerdán elfogadták az amerikai vámokra adott EU-s válaszintézkedések első csomagját, amelyet huszonhat tagország támogatott, és csak Magyarország ellenzett. Az Európai Bizottság javasolta válaszlépések még az amerikai acél és alumínium importra adott válaszok, aminek értelmében többek között az USA-ból érkező narancslére, baromfira és mandulára is 25 százalékos extra vámot kell fizetni a jövőben. Az új szabályok egy része már jövő héttől hatályba lép.
Az Európai Unió megszavazta az amerikai termékeket sújtó importvámokat, az Orbán-kormány újra egyedül maradtAz EU ajánlata Donald Trumpnak: 0 százalékos vám oda-visszaA korábbi bizottsági javaslatokhoz képest a szerdai csomag szűkebb lett, több tagország is kilobbizta, hogy a számukra fontos termékek ne legyenek a listán. A bourbon whiskey például azért maradt ki a körből, mert azok az EU-tagállamok, amelyek jelentős mennyiségben exportálnak alkoholtermékeket az USA-ba, attól féltek, hogy Trump-adminisztráció egy újabb ellenlépésként az alkoholok kereskedelmét még inkább drágítaná.
Az Európai Bizottságnak kizárólagos hatásköre van uniós vámok meghatározásánál. Ahhoz, hogy a bizottsági javaslatot leszavazzák, a tagállamok minősített többségének kellett volna ellenezni a csomagot. Azaz csak akkor akadályozhatták volna meg a csomagot, ha a tagállamok 55 százaléka ellenzi azt, úgy, hogy az EU teljes lakosságának 66 százalékát képviselik az ellenzők. Az Európai Bizottság és a tagállamok többsége hangsúlyozta, hogy továbbra is tárgyalni szeretnének , mert szerintük mindenkinek árt a vámháború. Hétfőn az Európai Bizottság úgy nyilatkozott, már februárban javasolta, hogy ipari termékekre nulla százalékos vámokat vezessenek be az USA és az EU között, de az Egyesült Államok ezt akkor és azóta is elutasította.
Nyoma sincs a derűlátásnak
Drasztikus csökkenés jellemezte a tőzsdéket azt követően, hogy Donald Trump a „felszabadítás napjaként” bejelentett vámtarifái tegnap hatályba léptek. Kedden ugyan még volt némi derűlátás, mert általános vélemény volt, hogy az amerikai elnök enyhít a bejelentett illetékeken. Ez azonban elmaradt, sőt Kínát újabb tarifákkal fenyegette meg. Így az a hangyányi optimizmus úgy rebbent széjjel a börzékről, élükön az európaiakkal, mint amikor vadászaton a seregélyek megriadnak a puskalövés hallatára.
Szerdán így egyetlen meghatározó tőzsde sem akadt Európában, amelyik növekedést tudott volna felmutatni. A német DAX több mint 3,5 százalékos, a párizsi CAC 40 szintén 3,5 százalékos, a londoni FTSE pedig 3,3 százalékos mínuszt hoztak össze nap közben. A skandináv országok indexei 4-5 százalék közötti veszteséget könyveltek el. A legjobban még a balkáni régió állt, ott jellemzően 1-2 százalékos esést regisztráltak. Az említettekhez képest még a BUX is felülteljesítő volt, amelyik napközben „csak” 2,6-2,7 százalékos esést produkált.
Ezzel együtt az vitán felüli, hogy a tőzsdei ármozgások az illetékek bejelentése óta – jelenjen meg bármilyen derűlátó vélemény is a piacon – drasztikus esésbe csaptak át. A világ elsőszámú tőzsdéjének, a New York-i börzének a vezető indexe, a Dow Jones Industrial alig egy hét alatt, a 42 200 pont közeli szintről 37 600 közelébe zuhant. Egyes kalkulációk szerint ezzel csaknem 5000 milliárd dollárnyi vagyon égett el. Donald Trump hátrafelé tett lépése aztán jó volt arra, hogy a S&P 500 évek óta nem látott, vagyis 9,5 százalékos növekedést produkáljon, de az index még mindig az alatt az április 2-i szint alatt van, amelynél Donald Trump bejelentést tett az importvámjairól. A Dow Jones Industrial 3000 ponttal emelkedett, a Nasdaq Composite 12.2 százaléknyit ugrott – írja az AP amerikai hírügynökség.
Ezzel párhuzamosan az Európában irányadónak tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj jegyzése csak tegnap 3 százalékot esett, s nagyjából ilyen veszteséget produkált az Egyesült Államokban bázisként használt WTI nyersolaj jegyzése is. A Brent esetében a 60,5 dolláros szerdai szint 2021 óta nem látott mélypont. A visszaesést egyértelműen a recessziós félelmek és ennek árnyékában az generálja, hogy így a világgazdaságnak nem lesz szüksége a korábban jelzett kőolajmennyiségre.
Ha ez nem lenne elég úgy tűnik az amerikai körvénypiacok is felborultak, a tízéves papírok hozama ugyanis csak a héten 40 bázisponttal, 4,38 százalékra emelkedett. Ez pedig az elmúlt 25 év egyik legagresszívabb növekedése ilyen rövid idő alatt. Ennek egyik magyarázatát abban látják, hogy jelentősen megnőtt a globális recesszió esélye, másrészt általános félelem, hogy Peking, válaszul, elkezdte eladni az amerikai államkötvényeit, tetemes tőkekiáramlást okozva. A kötvényhozam szintje azért is hangsúlyos az Egyesült Államok számára, mert jelentős mennyiségű állampapír jár le tavasszal és egyáltalán nem lényegtelen, hogy azok megújítása milyen hozamszint mellett történik. Csak ezen milliárd dollárokat bukhat már az amerikai költségvetés is. Az általános hangulatra jellemző, hogy szinte nagyítóval kell keresni azokat az elemeket, amelyek ma valamiféle derűlátást közvetítenek.
