Az ételfutárok egy köre nyílt levelet írt és juttatott el a napokban számos minisztériumhoz és hatósághoz, amelyben főként a munkaköri körülményeiket érintő problémáikat sorolták. Az írás alapvetően a a Wolt és a Foodora zászlaja alatt dolgozók helyzetét tárgyalja, de egyes elemei a futárok szélesebb köreben is egyetértésre találhatnak. A szerzők szerint a levelet a két cég vezetésének is küldték.
A levél számos problémakört vet fel, hiszen összesen 17 olyan pontot tartalmaz, amelyen a futárok szerint javítani kellene ahhoz, hogy feladataikat jobb körülmények között végezhessék. A szerzők ugyanakkor furcsa módon egyelőre nevük mellőzését kérték, ami azért felvetéseik súlyát csökkenti. Az ügyhöz közel állók szerint jelenleg a gondok felvetése a fontos, valamint az, hogy ezekkel a cégek és a szélesebb közönség is tisztában legyen, s nem a szerzők személye.
Lapunk megkeresésére azt is hozzátették a szerzők, hogy pontosan ezért a cégekkel nem is akarnak leülni egyeztetni. Egyebek mellett azért sem,
mert szerintük a mások által kezdeményezett és lefolytatott egyeztetések sem hoztak érdemi eredményeket, ezért kifejezetten a hatóságok és a médián keresztül szeretnének nyomást gyakorolni a vállalatokra.
Éppen ezért a levelet az említettek mellett a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a Belügyminisztériumnak, Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) is eljuttatták.
A problémahalom egyértelműen legfontosabb eleme az úgynevezett címpénzek, a kiszállítási címek száma után járó díj kérdése. A levél úgy fogalmaz,
hogy az utóbbi két évben a címpénzek és távolsági díjak csökkentek és folyamatosan csökkennek. Ez mindkét platform-alapú, futárokkal dolgoztató ételkiszállító cégnél így volt
– állítják. Ez azért különösen problémás – folytatják –, mert közben az infláció és a futárok költségei (például üzemanyag, adók és járulékok) „drámai mértékben nőttek”. Ez pedig így számukra fenntarthatatlan helyzetet teremt. Ezt egy gyors kalkulációval is igyekeznek alátámasztani. E szerint
egy ételfutár óránként nagy átlagban 3 címet tud kivinni, ami egy átlagos, bruttó 1100 forintos címpénzzel számolva alig nettó mintegy 1800 forintos órabért jelent, amiben mondásuk szerint már a borravaló is benne van.
Levelükben kifejtik, hogy a megrendelők többsége azt gondolja, hogy a kiszállítási díj teljes egészében a futáré lesz. Ám ez nem fedi a valóságot – mondják. Szerintük csak a töredékét kapják meg a futárok a szállítási díjnak, amiből még az összes költségüket is állniuk kell. Összességében az az egyértelmű javaslatuk a levél szerzőinek,
hogy a címpénzeket olyan mértékben emeljék, amelyek tükrözik az inflációt és a futárok költségeinek növekedését.
Hasonlóan fajsúlyos elemként kezelik a rendelések és a díjazások átláthatóságát is. Azt mondják, hogy a jelenlegi rendszerük nem mutatja áttekinthetően a futárok számára a díjazásuk összetevőit (címpénz, felvételi és leadási díj). Ennek megfelelően egy olyan megoldást szeretnének, amelyben ezek pontosan és tételesen jelennek meg.
A problémafelvetése további lényeges része az adózási rendszer. A szerzők szerint az átalányadózásban dolgozó futárok számára igazságtalan a jelenlegi adózási rendszer.
A költségelszámolásuknál ugyanis nem megfelelő az adózási formánál alapvetően érvényben lévő 40-60 százalékos arány, vagyis hogy 40 százalékos a költséghányad és az emellett magmaradó rész, a 60 százalék az adó- és járulékfizetési alap.
Szerintük a gépjárműoktatókhoz vagy taxisokhoz hasonlóan 80/20 százalékos megoszlás lenne megfelelő esetükben. E szerint tehát a költséghányad 80 százalék lenne a fennmaradó rész pedig az adólap.
A levéllel kapcsolatban reagált lapunknak a Futárok ligája is. Tóth Gergely, az érdekvédelmi szervezet, a Futárok ligája képviselője a Népszavának elmondta, hogy a levél számos eleme fedi a valóságot, azonban akad jó pár olyan részlet, amely mélységében nem bontja ki a kérdést, ezért nem a megfelelő következtetésekre jut. Így sajnos nem szolgálja teljes mértékben a futár-társadalom érdekeit.
Úgy vélte, hogy csak akkor lehet eredményeket elérni, ha párbeszédet kezdeményeznek és a cégekkel leülnek tárgyalni. Fontos lenne, hogy ilyen levelekbe ne egy réteg problémái kerüljenek bele, hanem a lehető legszélesebb kör által képviselt álláspont. Számos kérdésben így például az adózási rendet illetően is szervezetük már felvette a kapcsolatot az MKIK-val - tette hozzá.
A 80-20 százalékos aránnyal kapcsolatban egyeztetéseket folytatnak, amelynek például a közeljövőben is lesz újabb fordulója, sőt, a kamara támogatja a felvetést. Azon vannak, hogy az új megosztási arány a jövő évi költségvetésbe már bekerüljön
– tette hozzá.
A levéllel kapcsolatban kerestük a Woltot és a Foodorát is, azt ígérték később reagálnak a felvetésekre.
Nem kapták meg időben a pénzüket, zúgolódnak és sztrájkolnak a Foodora futáraiAz NGM szerint kezd gond lenni Magyarországon az ételkiszállítással, az ügyfélszolgálat és a futárok egymásra mutogatnakMesebeszéd a dolgozók védelme, könnyebb elbocsátani a magyar munkást, mint a kétéves szerződéssel érkező külföldit