Az Ankara Intézet legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek több mint hatvan százaléka elutasítja Erdogan lépését, és mindössze húsz százalék támogatja azt, tehát a kormánypárt hívei is megosztottak a kérdésben.
Feltűnő, hogy a közösségi térben máskor oly aktív Erdogan párti trollok ezúttal nagyon hallgatagok. A kormányzó AKP képviselői sem nagyon hallatják hangjukat. A párt egy korábbi parlamenti képviselőjét kizárták az AKP-ból, mert alkotmányellenesnek minősítette a fellépést. Yüksel Taskin, az Imamoglu által fémjelzett CHP párt képviselője elmondta, első látásra Erdogan gyengítette Imamoglut, valójában azonban erkölcsileg a magasba emelte.
Berk Esen politológus a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hasábjain azt mondta, „nyilvánvaló, hogy a török elnök nem látott más kiutat”. 2003 óta rendre választásokon legitimálta a hatalmát. Bár a voksolásokat egyre kevésbé tartották a demokrácia szabályai szerint, az ellenzék mindeddig meg volt győződve arról, hogy Erdogan igenis legyőzhető az urnáknál. Most azonban az elnök arra a következtetésre juthatott, hogy legnagyobb politikai riválisa, Imamoglu legközelebb erősebbnek bizonyulna nála. Letartóztatása után viszont nagyon megugrott a volt polgármester népszerűsége. Egy a napokban közzétett felmérés szerint, ha most rendeznének elnökválasztást, Imamoglu 18 százalékot verne Erdoganra.
A következő elnökválasztásra elvileg csak 2028-ban kerülne sor, ám várhatóan előrehozzák 2027-re, mert Erdogan két teljes ciklus kitöltése után nem indulhatna újra. Feltehetően abban reménykedik, hogy addigra csökken az Imamoglu bebörtönzése miatti felháborodás. „Úgy vélem, hogy Erdogant meglepte a tüntetések mértéke és intenzitása” – mondja Esen politológus. Az úgynevezett Gezi-tüntetések 2013-as leverése óta a civil társadalmat annyira megfélemlítették, hogy kevesen mertek az utcára menni. De a szavazati jog, amelyet most veszélyeztetve látnak, szent a törökök számára. Törökországban a 80 százalékot meghaladó választási részvétel a megszokott. Az ellenzéki CHP erre az érzésre apellált, amikor jelképes választást írt ki arra, hogy Imamoglut tegyék meg elnökjelöltnek. A CHP szerint 15 millióan voksoltak a leváltott és bebörtönzött polgármesterre, tehát minden negyedik választásra jogosult személy.
Számos az ellenzékhez kötődő médiumot nagy összegű bírsággal sújtottak, mert élőben tudósítottak a gyűlésekről és a CHP vezetőjének, Özgür Özelnek a beszédeiről. A vád: „gyűlöletre és ellenségeskedésre való uszítás”. A Sözcü TV televíziót tíz napra eltiltották a sugárzástól. Sok megfigyelő úgy véli, hogy Erdoğant a bosszúvágy is hajtja. Isztambul nagyon is személyes ügy számára.
„Az emberek annyira dühösek, hogy bárkire szavaznának, aki nem tetszik Erdoğannak” - mondja Yüksel Taşkın CHP-s képviselő. A CHP-nak még lehet egy második erős esetleges elnökjelöltje, Mansur Yavas, Ankara polgármestere személyében. Imamogluval ellentétben ő a nacionalista táborból érkezik, ami nem mindenkinek tetszik a pártban. Yavas azonban szintén népszerűbbnek tűnik az elnöknél. Máris vannak jelei annak, hogy most az ankarai városvezetés kerül a török igazságszolgáltatás célkeresztjébe került. Egyelőre csak a nyilvános koncertekre fordított kiadások állítólagos szabálytalanságairól van szó. De eleinte Isztambulban is ártalmatlannak tűnt a hatóságok fellépése.
Újra százezrek tüntetnek Isztambulban a polgármester szabadon bocsátásáért Ez volt a hetedik éjszaka, újra tüntettek az Erdogan-rezsim ellen TörökországbanTörökországban élnek, de Oroszországban ébredtek fel