A flexitáriánus, olyan táplálkozási forma, amely nagyrészt növényi alapanyagokon nyugszik, de alkalomadtán megengedi az állati eredetű termékek, sőt a hús fogyasztását is és a teljes értékű növényi étrendet követők tábora gyarapszik, ahogy egyre tudatosabbá válnak a fogyasztók. Az élelmiszeripar is igyekszik kiszolgálni a növekvő igényeket, sőt gyakran próbálnak elébe menni az elvárásoknak, és komoly kutatásokat, fejlesztéseket végeznek annak érdekében, hogy minél gazdagabb kínálattal találkozhassanak a vásárlók az üzletekben. A Foodnavigator cikke alapján a húsalternatívák, növényi alapú ételek piaca egy ideig meredeken emelkedett, azonban 2021-ben összeomlott a piac. Napjainkban azonban ismét fellendülés tapasztalható, a nagy élelmiszergyártók is kiemelt figyelmet fordítanak az alternatív fehérjeforrások kifejlesztésére. Az elmúlt évtizedben 960 százalékkal (!) nőtt az ilyen típusú termékfejlesztések száma, Európában mintegy ötezer szabadalmat nyújtottak be. A listavezető Svájc (1232 szabadalom), őket követi Hollandia (884) és Németország (596). Azonban Litvániában, Horvátországban, Lettországban, Észtországban és Máltán 2015 óta nem tettek közzé alternatívfehérje-szabadalmat (Magyarország 7 szabadalommal a 17. az európai listán).
Az alternatív proteinek között a legtöbb szabadalmat a növényi eredetű húshelyettesítőkkel kapcsolatban nyújtották be, a „termesztett hús” egyelőre elenyésző szerepet játszik az iparágban. Egyre több szabadalom születik a sajtok és a tojás növényi helyettesítésére, azonban ezeken a területeken még bőven van mozgástér. Az iparágnak számos kihívással kell szembenéznie, hiszen a tisztán növényi eredetű termékek íze, állaga eltér a megszokott, állati eredetűektől, ráadásul általában drágábbak is ezek az élelmiszerek. Azonban kutatások szerint az ár kevésbé számít abban az esetben, ha amúgy ízlik a termék a fogyasztóknak. Egy amerikai felmérés a közelmúltban arra az eredményre jutott, hogy a növényi eredetű hamburgert és „csirkemellfalatokat” a tesztelők több mint fele finomabbnak vagy ugyanolyan ízletesnek találta, mint az állati eredetű ételt.
De tulajdonképpen miért is érdemes áttérni a növényi alapú étrendre? – erről kérdeztük Juhász-Keglovics Klára gyermekorvost, életmódorvost, a Hat Alma Családi Életmódműhely szakmai vezetőjét, aki emellett a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület alapító tagja és elnöke. „Gyakran hivatkoznak arra a húsfogyasztók, hogy már az ősember is vadászott. Ez igaz, a hús fogyasztása korábban valóban részben hozzájárult a fajunk túléléséhez, mivel ugyan ritkán és kis mennyiségben jutottak hozzá az emberek az állati eredetű élelmiszerekhez, de ezeknek magas a kalóriatartalmuk. Az őseink arra törekedtek, hogy bármi áron elérjék azt az életkort, amikor a génjeiket továbbadhatják, és felnevelhetik az utódjaikat. Ez nagyjából 20-30, de legkésőbb 40 éves korukra bőven megtörtént, senkit nem foglalkoztatott az egészséges, aktív időskor, mivel meg sem érték azt” – vázolta a doktornő. Hozzátette: a szervezetünk kiváló raktározóképessége is a túlélésünket szolgálta, vagyis az, hogy a szervezetünk minden elérhető kalóriát be akart gyűjteni és meg akart tartani, méghozzá minél kisebb energiabefektetéssel. Ha az őseink könnyen hozzáférhető ételt láttak, például gyümölcsöket, magvakat, amiket nem kellett még kergetni sem, azt mind megették, még akkor is, ha abban a pillanatban túl sok volt, hiszen ki tudhatta, mikor jutnak legközelebb táplálékhoz. Az élte túl az éhínséget, aki képes volt jobban raktározni, így ez a tartalékképző gén öröklődött tovább.
Azonban az ősember még fizikailag is rendkívül aktív volt, hiszen nem a szupermarketből szerezte be az ételt, hanem minden egyes falatért keményen meg kellett dolgoznia. „Ezzel szemben abban a bőségben, amiben ma az emberiség nagyjából fele él, bármikor hozzájuthatunk az ételhez, akár fizikai erőkifejtés nélkül is. Magas kalóriatartalmú, feldolgozott élelmiszeripari termékek állnak bőséggel rendelkezésre, sőt, ezek vásárlását minden lehetséges pszichológiai trükkel ösztönzik” – tette hozzá Juhász-Keglovics Klára. „Minden nagy egészségügyi szervezet ajánlása kisebb-nagyobb változtatásokkal egy dominánsan növényi alapokra épülő, minél feldolgozatlanabb, minél természetesebb étrend. A majmoktól épphogy elvált őseink nagyrészt leveleket, gyümölcsöket, gyökereket, magvakat ettek, ezt kiegészítve néha rovarokkal, tojásokkal, amikhez könnyen hozzáfértek. Csak sokkal később kezdődött a vadászat, és mivel a génjeink, a testfelépítésünk ma is nagyon hasonló, a karmaink és fogaink nem tesznek minket veszélyes ragadozóvá, a hosszú bélrendszerünk is inkább a magas rosttartalmú étrendhez igazodott” – fejtette ki. Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy a növényi étrendre történő átálláskor a feldolgozott húshelyettesítő termékek legfeljebb átmenetnek alkalmasak a megszokott ízek, állagok pótlására, amíg az ember felfedezi a feldolgozatlan növények valódi ízét, és kialakítja az új szokásokat, amelyekkel egyszerűen elkészíthetőek a finom és egészséges feldolgozatlan ételek.
A doktornő felhívta a figyelmet arra: miközben folyamatosan növekszik az átlagéletkor, az egészségesen megélt évek száma nem egyenlő ezzel. „Magyarországon sajnos már egy fitt 60 éves is ritka látvány, nemhogy a 100 évhez közelítők. De az európai várható élettartamtól is elmaradunk egy évtizeddel. Ráadásul az a nagyjából 10 év, amennyivel tovább élünk az előző generációknál, a legtöbbek számára krónikus betegségekben szenvedve telik, az életminőség alacsony. Pedig élhetnénk tovább és sokkal jobb egészségben.” Azonban a doktornő kiemelte: az egészségünk megőrzésének érdekében komplexen kell gondolkoznunk, az étkezés csak az egyik tényező. A teljes értékű, dominánsan növényekre alapozó étrend, a rendszeres testmozgás, a pihentető alvás, a támogató társas kapcsolataink és az érzelmi jóllétünk ápolása, valamint a függőségek és káros szerek kerülése egyaránt fontos.
Mire számíthat, aki áttér a teljes értékű növényi alapú étrendre? Elsősorban a szívbetegségek és bizonyos daganatos betegségek kockázata csökken, mivel az étrend segít alacsony szinten tartani az LDL-koleszterinszintet és a vérnyomást; mérsékli a gyulladásos és tumorképző folyamatokat. A domináns növényi táplálkozás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Akik ezt az étrendet követik, általában kisebb testtömegindexszel (BMI) rendelkeznek, azaz kevésbé hajlamosak túlsúlyra és elhízásra. Összességében csökken a krónikus betegségek kialakulásának esélye. „Sokkal jobban érezzük magunkat a bőrünkben, több az energiánk, gyorsabb a regenerációnk, így jobban bírjuk a terhelést – legyen szó a mindennapi munkáról, a háztartásról, a családdal, szeretteinkkel töltött időről, a hobbinkról vagy a sportról. Egyszóval az életminőségünkről” – foglalta össze Juhász-Keglovics Klára.
