Rafael Lion – hivatalos nevén: Rafael Balázs Leándrosz – Szegeden élő jogász, 2023-ig tagja volt a hódmezővásárhelyi roma nemzetiségi önkormányzatnak. A közelmúltban petíciót fogalmazott Kövér László házelnök számára, ehhez készül aláírásokat gyűjteni. Úgy érzi, eljött az ideje annak, hogy 1990 után ismét széles körben amnesztiát kapjanak a börtönökben fogva tartott elítéltek. Érvelése szerint a közkegyelem funkciója így visszanyerné valódi erejét, kifejezné a „kereszténység értékeikre épített társadalom legnagyobb erényeit, a méltányosságot és a megbocsátást”.
A petíció azt kéri az Országgyűléstől, fontolja meg annak lehetőségét, hogy a szabadságvesztésüket töltő bűnelkövetőket közkegyelemben részesíti: oly módon, hogy az elítéltek utolsó két évét elengedi, amennyiben pedig a büntetés hátralévő része két évnél kevesebb, az elítélteket azonnal szabadon engedi. Azokban az esetekben, ahol a hátralévő rész meghaladja a két évet, Rafael Lion a büntetés felének elengedését javasolja.
Az életellenes, valamint a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőire az amnesztia nem vonatkozna.
Lapunknak nyilatkozva Rafael Lion elmondta, a petíció gondolata attól fogva érlelődik benne, hogy a szélsőjobboldalon a terrorcselekmények miatt elítélt Budaházy György szabadon bocsátását kezdték követelni. Amikor aztán Budaházy és társai elnöki kegyelmet kaptak Novák Katalin államfőtől, majd kiderült, hogy a bicskei pedofilügyben elítélt Kónya Endre igazgatóhelyettes ugyancsak kegyelemben részesült, már biztosra vette: belevág a kezdeményezésbe. Kérdésünkre hozzátette, hogy személyes érintettsége is van, de ennél bővebben erről nem kívánt nyilatkozni.
Ha Trumpról eszünkbe jut Budaházy, az nem a véletlen műveAz amnesztiáról nem lehet népszavazást tartani, Rafael Lion ezért döntött a petíció mellett. A közösségi oldalán nemrég tette közzé felhívását, a hatalmas érdeklődés őt is meglepte. Rövid időn belül 120 roma nemzetiségi önkormányzat, továbbá ötven – roma és nem roma – civil szervezet nyilvánította ki csatlakozási szándékát. A petíciónak aláírásokkal is szeretne nyomatékot adni. Eddig az ország legkülönbözőbb pontjairól kétezren jelezték, hogy készek önkéntesként, mindenféle fizetség nélkül részt venni az aláírások gyűjtésében.
Eredetileg Rafael Lion úgy tervezte, hogy 100 ezer aláírást gyűjt össze, de látva, milyen sokan támogatják a kezdeményezést, emelte a tétet: 500 ezerig nem szeretne megállni.
Az aláírásgyűjtés jövő héten kezdődik. Lapunknak több forrásból megerősítették, hogy a romák körében valóban országszerte óriási a támogatottsága a petíciónak.
Akárhány aláírást is sikerül összeszedni, a parlamentet elvileg ez nem kötelezi semmire. Rafael Lion azonban úgy gondolja, az Országgyűlés, ha meggyőződik arról, milyen nagy tömeg áll a kezdeményezés mögött, nem teheti meg, hogy nem tárgyalja meg érdemben a kérdést. A jogász már annak is örülne, ha olyan törvényi módosítás születne, amely kedvező változást hozna az elítéltek számára. Ilyen lenne például, ha kiterjesztenék a reintegrációs őrizet intézményét. (A Magyar Helsinki Bizottság honlapján olvasható tájékoztató szerint a reintegrációs őrizet egy kiegészítő büntetési forma, ami számos előnnyel jár a börtönnel szemben, beleértve az állam költségmegtakarítását, az esetleges bűnismétlés kockázatának csökkentését, valamint az elítélt rehabilitációjának és visszailleszkedésének támogatását. A kötelező otthoni tartózkodás mellett az elítéltnek általában lehetősége van bizonyos kijelölt időszakokban munkába járni vagy más fontos feladatokat elvégezni.)
Bár megvádolták azzal, hogy a jövő évi választás előtt a Fidesz vagy éppen a Tisza Párt érdekében „adathalászatot” folytat, Rafael Lion hangsúlyozta: a kezdeményezésének nincs semmiféle pártpolitikai háttere. Azt viszont szívesen venné, ha a romák az eddiginél többet foglalkoznának közéleti témákkal, és a politizálás nem annyiban merülne ki a részükről, hogy a falunapokon kapott ételért-italért eladják a szavazatukat. „Ideje lenne annak, hogy végre létrejöjjön a valódi roma érdekképviselet” – jelentette ki.
Áradnak a romák a Tisza Párt feléA petícióhoz csatlakozó roma nemzetiségi önkormányzatok között vannak olyanok, amelyek tagjai a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetségéhez (CiKöSz) tartoznak. Maga a CiKöSz azonban megosztott a kérdésben, Rafael Lion legalábbis úgy tudja, az amnesztia ügyének megítélése komoly belső konfliktust okozott a szervezetben.
Sztojka Attila fideszes parlamenti képviselő, a Belügyminisztérium romaügyi államtitkára korábban – államtitkári kinevezése előtt – a CiKöSz elnöke volt. Nincs könnyű helyzetben. A Fidesz nem szokott boldog lenni attól, ha kívülről próbálnak nyomást gyakorolni rá, és egyáltalán nem biztos az sem, hogy az amnesztia gondolata népszerű a kormánypárti szavazók többsége számára. Ha viszont roma képviselőként nem támogatja a kezdeményezést, akkor szembefordul a cigányság jelentős részével. Szerettük volna megtudni, hogy Sztojka Attilának mi az álláspontja a petícióról, de elküldött kérdésünkre eddig nem kaptunk választ.
