A fővárosi önkormányzatok törvényes működésének felügyeletét ellátó budapesti kormányhivatal vezetője, Sára Botond a közigazgatás műfajától eléggé idegenül egyre többször áll ki a nyilvánosság elé, hogy rövid videóüzenetben mondjon véleményt a városvezetésről és az önkormányzat működéséről. Az elmúlt 10 napban kétszer is foglalkozott Rákosrendező ügyével, hol azt állítva, hogy ez túl nagyszabású ügylet a csőd közelben lévő fővárosi önkormányzatnak, hol pedig azzal érvelve, hogy ez túl bonyolult jogügylet a jelenleg is törvénytelenül működő fővárosnak, amelynek még mindig nem sikerült főpolgármester-helyettest választania, az idei költségvetése pedig jogszabályellenes. Mint mondta: „a jogszabály értelmezésben sem túl erősek, hiszen az elmúlt öt évben valamennyi törvényességi felhívásunkat elfogadták, abban az ügyben pedig, ahol nem, ott négyet megnyertünk egy pedig folyamatban van”.
„Sára Botond közlése nem teljesen találkozik az igazsággal” – jegyzi meg Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki a Népszavának gyors számvetést készített az elmúlt öt év törvényességi felhívásairól.
„Tényszerűen nem igaz, hogy a fővárosi önkormányzat a főispán valamennyi törvényességi felhívását elfogadta. 2019 óta összesen 16 alkalommal intézett törvényességi felhívást a fővároshoz a kormányhivatal. Ebből tíz esetben a Fővárosi Közgyűlés a felhívás megtárgyalása után úgy döntött, hogy nem változtat az eredeti határozatán. Ezt követően Sára Botond elengedte ezeket az ügyeket. De tagadhatatlanul volt hat eset, amikor ragaszkodott a saját értelmezéséhez. Ilyen a parkolás ügye, amelyben a főváros átláthatóbbá, alvállalkozó mentessé tette volna a üzemeltetést. Ezt a döntést a kormányhivatal megtámadta és egészen a Kúriáig vitte az ügyet, ahol nekik adtak igazat, de Kiss Ambrus továbbra is úgy véli, hogy az önkormányzati döntés szolgálta volna jobban a budapestiek érdekeit.
Megtévesztően magas fizetéssel csábította volna a felső vezetőket a fővárosi cégekhez a tiszás vezetésű bizottságA vesztett ügyek közé tartozott az is, amikor az ingyen osztogatott újságoktól, mint amilyen például a Metropol azt kérték, hogy önkormányzati tartalmakat is közöljenek, ha ingyenesen terjesztik ezeket az önkormányzati kezelésű köztereken. A határozatot itt nem a Kúria, hanem a Parlament írta felül egy törvénnyel. Szintén az Országgyűlés mondta ki az utolsó szót a teherautók behajtási díjával kapcsolatban is, csak éppen a főispáni felhívással ellentétes értelemben. A kormányhivatal ugyan elérte a Kúriánál, hogy a főváros ne szedhessen behajtási díjat a teherautóktól, de az Országgyűlés végül megadta a jogot erre Budapest önkormányzatának. A Horn Gyula sétány ügye is a Kúriáig jutott, amely törölte az elnevezést. Idén novemberben a fővárosi Fidesz javaslatára Pesti srácokra keresztelték át a XIII. kerületben lévő sétányt. A digitális reklámokról szóló fővárosi tiltó rendelet estében szintén a Kúrián van az ügy, de még nincs döntés, ahogy a főpolgármester-helyettesekről szóló eljárásban sem. (Ez utóbbi elsősorban a Tisza Párt vétóján bukott el.)
Magyar Péter szerint a Tisza Párt megszavazza a főváros elővásárlási jogát, kész tüntetést hirdetni mini-Dubaj ellen„Mindez azt mutatja, hogy a főváros jogi csapata jó munkát végez, főként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy egyetlen közgyűlésen többször annyi döntés születik, mint amennyi törvényességi felhívást az elmúlt öt évben összesen küldött a fővárosnak a Sára Botond vezette kormányhivatal” - állítja Kiss Ambrus, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a felhívások többségében nem a kormányhivatali álláspont bizonyult jogszerűnek, hanem a fővárosé, sőt az is elfordult, hogy az Országgyűlés a Kúria ítéletével is szembemenve Budapestet támogatta.
