történelem;Jászság;Invalidusok;Dobos László;jászok;

- Eladták a jászok alól a földet

A törökdúlás után I. Lipót eladta a komplett Jászságot, ahogy mondani szokás, tokkal-vonóval. Német lovagrend lett a földbirtokos, zálogba is kerültek, adták-vették őket. Ezer és egy okuk lett volna, hogy beintsenek: ha a haza így, akkor mi is így, de nem tették. A jászok ősei visszavásárolták a földjeiket. Tizenöt éve a karcagiak kiszámolták, hogy kárpótlásként ötmilliárd forint üthetné a markukat. Nem a rajnai, hanem az egyre gyengébb magyar. De nem ezért nem kérnek a kárpótlásból, pedig törvény is kimondta: járna nekik. 

Jóllehet a Jászságról sokaknak a fideszes Pócs János unortodox ókortörténeti kitekintése jut eszébe („Jézus jász volt, mert jászolban született”, más források Mádl Ferencnek tulajdonítják a tréfásnak szánt szavakat), a térség előélete felemelő tanulságokkal is szolgál.

A törökdúlás után a tehetősebb jászok annyira ragaszkodnak javaikhoz, hogy visszavásárolták az elorozott földjeiket. A redempcióról (önmegváltás) és az önmegváltási összegek visszaköveteléséről Farkas Kristóf Vince történész mesélt a Jászok Egyesületének összejövetelén.

Írás maradt a törvény

„A jászok történelmi tudata egészen különleges – szögezte le a Jászok Egyesületének elnöke, Dobos László a szervezet idei utolsó összejövetelén, a budapesti vármegyeházán. – A (pesti vármegyeházával) szomszédos épület, a mai városháza az Invalidus-ház. 1702-ben, amikor Lipót eladta a Jászkunságot, az első földesúr a német lovagrend volt, amelynek tagjai szinte örültek, hogy 1731-ben megszabadulhattak tőle és eladhatták a Pesti Invalidus Háznak. Ezek fontos mozzanatok, amelyek összekapcsolnak minket a fővárossal.”

A fórumon a jászkun önmegváltás és a redempciós összeg visszakövetelése volt terítéken. Farkas Kristóf Vince történész előadását végighallgatva tanulságként leszűrhettük, hogy a ma 18 települést és 90 ezer lakost szívére ölelő Jászság az elmúlt évszázadokban példát mutatott öntudatból, összetartásból.

– A középkori Magyarország közepén mintha egy hatalmas kiváltságos folt alakult volna ki. A jászok és a kunok nem egyszerre érkeztek. Eltérő volt a származásuk, az öntudatuk. A kunok egy üres területet kaptak királyi adományként, a jászok birtokról birtokra csipegették össze a Jászságot. A török kor változást hozott sok téren, de a Jászság megőrizte a területi integritását, illetve részben a lakosságát. A Jászság a 14. századtól az egységes megyerendszer kialakulásáig, 1876-ig közjogi és gazdasági különállással rendelkező szabadalmas közigazgatási egység volt. A jász öntudat alapja a területi autonómia megtartásáért vívott évszázados küzdelem – foglalta össze érzékletesen Farkas Kristóf Vince. 

Harka Ágnes képzőművész sosem gondolta, hogy egyszer tanítani fog, aztán egyre erősödött benne a vágy, hogy az alkotásban rejlő örömérzetre másokat is rávezessen. A több mint tíz éve általa alapított Budapesti Képzőművészeti Szabadegyetem óráin bárki festhet, rajzolhat korra és előképzettségre való tekintet nélkül. Tanítványait kiselőadásokkal vezeti be a művészettörténet varázslatos világába a barlangrajzoktól a barokkig, az amőbáktól az MI-alapú „hamis valóság” felismeréséig. Ágnes absztrakt és konceptuális festőként lett ismert, legmegkapóbb alkotásai mégis figurálisak: kerekesszékes modelleket fest, akik azt sugározzák, bár nagy akadályt gördített eléjük az élet, azzal méltósággal megbirkóznak.