- Híd a csend és sikoly között

A koreai szerző munkásságáról folytatott diskurzusban Ott Anna moderátor, Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatója és Jin Kyoung Ae fordító, az ELTE koreai szakának tanára vett részt, miközben Hámori Gabriella felolvasással színesítette az estet. Senki sem gondolta, hogy Nobel-díjat fog kapni, mert még nagyon fiatal – jegyezte meg Jin Kyoung Ae a szerző kapcsán, aki 1994 óta építi irodalmi életművét. A Koreai Kulturális Központ által szervezett beszélgetés egyik alaptétele Han Kang írói világának különleges vonása volt – a képesség, ahogyan a személyes és kollektív traumákat, a társadalmi elnyomást és az emberi szenvedést egyaránt egyfajta szelíd brutalitással képes megragadni alkotásaiban.

Írói stílusának védjegye a finoman szőtt ellenállás művészete. – Az első művében is nagyon komolyan veszi a szereplők lázadását. Viszont csendesen csinálják, sajátos módon, finoman, úgy, hogy a végeredmény mégis katartikus – fogalmazott Ott Anna.

A magyarul megjelent három regény – a Növényevő, a Nemes teremtmények és a frissen nyomott Görög leckék – mindegyike más-más szemszögből közelíti meg azt a szinte csak körül- de meg nem fogalmazható erőszakot, amit lehetetlen elfelejteni. – Nagyon megterhelő olvasni, iszonyú brutális amit olvasunk. – mondta Sárközy – De ezek nagyon fontos könyvek. Nem tesznek végtelenül vidámmá minden olvasót, de gyönyörűek.

Han Kang a Nemes teremtmények című kötetében a japán megszállás utáni éveket „írja életre”, hiszen a függetlenné válás és a koreai háború közötti időszak történelmi sebeiről sokáig nem lehetett nyíltan beszélni. – Bár ő személyesen nem élte át ezeket az eseményeket, mégis azt mondja, hogy kötelességének érzi, hogy ne felejtse el, és éreztesse az utódokkal ezt a fájdalmat – emelte ki Dr. Jin. – A nyolcvanas évek Gwangju-i mészárlása, egy generáció identitását építette fel, nemcsak önmagában az esemény, hanem az is, hogy nem lehetett róla beszélni, és mégis beszélni kellett róla – egészítette ki Sárközy. A cenzúra hosszú évtizedekig akadályozta, hogy ezekről az eseményekről teljes képet kaphasson a dél-koreai társadalom és Han Kang kötetére is sokáig ferde szemmel nézett a kormány.

A szerző emellett egyedi érzékenységgel kezeli a női szerepeket és a patriarchális társadalom kritikáját. Dr. Jin Kyoung Ae rámutatott, hogy – bár Korea sokat változott, mégis az emberek nem változnak annyira gyorsan. – A hagyományos társadalom erőszakos oldalai még máig sem koptak ki a koreai nép szövetéből. – Azonban a Növényevőben több rétegben van jelen az áldozat-lét, a fájdalom, az erőszak minden kapcsolatban. Nem lehet a férfiakat az ellenfél helyére tenni és a nőt áldozatként beállítani, hiszen, ami egy normális, békés társadalomban elfogadhatatlan lenne, az mát jelent ebben a diktatórikus rendszerben. A háborúk után a férfiak nem tudtak egyik napról a másikra megszabadulni a traumáktól.

A Görög leckék című, eredetileg második regényében Han Kang ugyanúgy a trauma feldolgozását tematizálja. Kérdésekre némán válaszol: a mű két főszereplője – egy lassan megvakuló férfi és egy csendbe burkolózó nő – akik az ógörög hangtalan nyelvén keresztül találnak módot a kifejezésre. – Csodálatos költői gondolat visszamenni egy másik nyelvhez, amit már évszázadok óta nem használnak, és nincs rajta ez a használati tapadás, hanem bizonyos értelemben tisztább – fogalmazott Sárközy Bence. A líraiság Han Kang írásművészetének egyébként elemi jellemzője. – Karkteresen modern, rövid mondatai, a szimbolikája egyszerűbb, mégis erőteljes. Sokkal nagyobb történetek – logikájukban, időben, térben – zajlanak mögöttük. Van egy különleges sűrítettsége, de még magyarul is átjön, ugyanolyan erős és kifejező. – vallja Dr. Jin.

A Nobel-díjas írónő a beszélgetésen bebarangolt történetei hidat képeznek múlt és jelen, saját és kollektív, csend és sikoly, de Korea és a nemzetközi világ között is. Ennek az átkelésnek lehetünk részesei, ha fellapozzuk könyveit.