A magyar gazdaság teljesítménye közel sem lesz olyan , ahogy azt az elemzők várják – harangozta be két hete a KSH által ma közölt GDP adatokat Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter akkor arról beszélt, hogy a növekedés nulla körüli lesz harmadik negyedben. Sajnos ennél sokkal rosszabb adatot közölt ma a KSH, nemhogy a nulla feletti növekedést nem tudta a magyar gazdaság hozni, hanem zuhanórepülésbe kapcsolt. A gazdaságban előállított bruttó hazai termék, a GDP értéke ugyanis az idei III. negyedévben 0,7 százalékkal lett kisebb a tavalyi hasonló adatnál, sőt, még még az idei második negyedéves adatnál is. Így az első háromnegyedében a magyar gazdaság 0,6 százalékkal növekedett – vagyis könnyen lehet, hogy az idén éves szinten még az egy százalékos GDP bővülés sem jön össze. Mivel két egymást követő negyedévben is csökkent a magyar gazdaság teljesítménye így újra recesszióról beszélhetünk.
Az adatok finoman szólva is kijózanítóak, egy nappal ezelőtt a Portfolio elemzői konszenzusa még azzal számolt, hogy a GDP negyedéves alapon ugyan 0,2 százalékkal csökken a GDP, de az arra elég lesz, hogy éves növekedés ütem pozitív tartományban maradjon plusz 0,3 százalékkal. Ebből sajnos nem jött össze semmi, ami azt jelzi, hogy nagyon gyenge a konjunktúra a magyar gazdaságban, ilyen körülmények között lehet hat százalékos növekedési álmokat kergetni, de annak semmi realitása nincs. Mint ismert a kormány propaganda-szinten jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedést tervez, ennek érdekében fogattak el egy „akciótervet” illetve ennek kapcsán indítottak újabb 10 milliárd forintos kiadással járó „nemzeti konzultációt”. A kormányzati bejelentések szerint a jövő évi költségvetésben 3,4 százalékkal számolnak – még ezt is túlzásnak tartják az elemzők – bár ha idén egy százalék alatt marad a növekedés, akkor jövőre kisebb impulzussal is összejöhet a nagyobb növekedés az alacsony bázis miatt.
Hiába az állami pluszforrás, szeptemberben 108 milliárd forintra ugrott a költségvetési intézmények lejárt adósságaA harmadik negyedéves részletekről keveset árult el a KSH, számokat még nem közöltek: mintegy 2 százalékos visszaesést okozott a mezőgazdaság az ipar és az építőipar csökkenő teljesítmény, ezt tudta ellensúlyozni a szolgáltatási szektor pozitívuma – így jöttek ki a a számok mínusz 0,7 százalékra. Az ipar évek óta gyengélkedik ennek részben oka az európai és német ipart sújtó válság, az építőipar teljesítményét a megrendelések hiánya fogja vissza, hisz csökkenő GDP mellett a cégek nem akarnak beruházni, a költségvetés a magas hiány miatt pedig nem tud. A lakossági fogyasztás még mindig visszafogott vagyis egyszerűen nincs sem idehaza sem külföldön olyan tényező, ami érdemi gazdasági növekedést indukálna.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kommentárjában véletlenül sem az Orbán-kormány által elkövetett gazdaságpolitika hibákat – akkumulátoripar erőltetését, inflációs politikát, a kiugró költségvetési hiányt –, hanem külső okokat tesz felelőssé a magyar gazdaság gyenge teljesítményéért. Közleménye szerint a minden nap érkezik egy-egy negatív hír a német autóipar, járműgyártás tragikus állapotáról, amely erősen kihat a magyar autó- és akkumulátoriparra. Mindezt csak részben volt képes ellensúlyozni a logisztikai, a turisztikai, az infokommunikációs és a pénzügyi szektor kedvező aktivitása. Nehéz időszakon vagyunk túl, ugyanakkor egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett – írta Nagy Márton. Szerinte ennek a jele, hogy magas, közel teljes foglalkoztatottság van a keresetek pedig 14 százalékkal emelkedtek. Az Orbán-kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg – írta Nagy Márton közleményében.
Szórta a százmilliárdokat az Orbán-kormány, nélkülözhető, egyhamar aligha megtérülő befektetésekre ment a pénz