- Ezúttal is tévedéseket, csúsztatásokat szőtt az EU-ellenes kampánnyal felérő nemzeti konzultációjába az Orbán-kormány

A gazdasági kérdések mellett azonban lakhatásról, nyugdíjról, migrációról, multicégekről is kérik az állampolgárok válaszát. Feltűnő az is, hogy a 11 kérdés több mint fele kifejezetten unióellenes. Hat kérdésnek már a felvezető állításban is a magyaroknak ártani akaró Brüsszel képét vázolják fel – nem egyszer komoly tévedésekkel, csúsztatásokkal.

Rögtön az első kérdés előtt rögzítik, hogy Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen. Véleményük szerint minden uniós országnak csatlakoznia kell a meghirdetett szankciós politikához és kereskedelmi büntetőintézkedésekhez, akkor is, ha ez kárt okoz az adott ország gazdaságának. Brüsszel nem indított kereskedelmi háborút Kína ellen.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat hatásainak kivédésére az Európai Bizottság szubvencióellenes vámok kivetését javasolta a tagállamoknak, amelyeknek a többsége október elején támogatta azokat. A döntéshez nem kellett valamennyiük beleegyezése. A brüsszeli testület ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kínai partnerekkel egy alternatív és a Kereskedelmi Világszervezet előírásainak is megfelelő megoldáson dolgozik.

Brüsszel nem indított kereskedelmi háborút Oroszország ellen, hanem szankciókkal sújtja az Ukrajna elleni agressziója miatt. Magyarország eddig valamennyi szankciós csomaghoz csatlakozott, mégpedig önszántából. A büntetőintézkedéseket ugyanis a tagállamoknak egyhangúan kell elfogadniuk. Az Orbán-kormány mostanáig nem győzte hangsúlyozni, hogy csak olyan szankciókat támogatott és fog támogatni, amelyek nem mennek szembe az ország alapvető érdekeivel.

A konzultációban a kormány azt is állítja, hogy Magyarországnak az új gazdaságpolitika kialakításakor minden fontos kérdésben követnie kell az Európai Uniót, és csak a nyugati mintákat szabad másolnia a gazdaságban. Csakhogy Brüsszel nem állítja ezt, és azt az Orbán-kormány is elismeri, hogy az EU egy gazdasági közösség, tehát természetes, hogy vannak közös szabályai, amelyeket be kell tartani. Különösen, ha egy ország számot tart a pénzügyi támogatásokra. Előírás a fenntartható államháztartás biztosítása, a makrogazdasági egyensúlyhiányok elkerülése és a fenntartható növekedés előmozdítása. 

A lakosságnak küldött íveken a kabinet tényként rögzíti: Brüsszel ellenzi, hogy a magyar kormány fellép az árakat egyoldalúan emelő, a gazdasági erejükkel visszaélő kereskedőkkel, multinacionális cégekkel szemben. Ha ezzel az árstop miatt indított perben hozott európai bírósági ítéletre utaltak, akkor világos, hogy a bírói testület nem a gazdasági erejükkel visszaélő kereskedőket és multikat védte, hanem a szabad versenyt. Érvelése szerint az árstop bevezetése akkor is aránytalan intézkedésnek minősíthető, ha a korlátozást a hátrányos helyzetű fogyasztók védelmében hozták. A kereskedőket ugyanis aránytalanul gátolta a szabad piacra jutásban, a hatósági árak pedig aránytalan zavart okoztak az ellátási lánc egészében.

Orbánék szerint Brüsszel azt is követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat. Magyarország vállalta Brüsszelben, hogy előkészíti a nyugdíjrendszer reformját, hogy közép- és hosszú távon az ellátás fenntartható és méltányos legyen. Az idén májusban publikált brüsszeli országjelentés szintén a fenntarthatóságot kéri számon a kormányon, de nem tesz említést a tizenharmadik havi nyugdíjról.

A konzultációban arról is szó esik, hogy Európa súlyos népesedési válságban van, Brüsszel pedig – a magyar kormány szerint – az európai családok támogatása helyett továbbra is a migrációban látja a megoldást. Európa valóban súlyos népesedési válságban van. Brüsszel nem szólhat bele a tagállami családpolitikába, de ajánlásokat megfogalmazhat és már meg is fogalmazott az EU-ban végbemenő demográfiai változások kezelésére. Javasolja a szülők támogatását többek között a minőségi gyermekgondozáshoz való hozzáférés, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly biztosítása terén. Brüsszel szerint ösztönözni kell az idősebb generációk szerepvállalását megfelelő munkaerőpiaci reformokkal. És szükség van irányított legális migrációra is, ügyelve rá, hogy az kiegészítése legyen az EU-ban fellelhető tehetségek kiaknázásának – fogalmaz az ezzel kapcsolatos európai bizottsági közlemény.

A kérdőíven tényként állítja a kabinet azt is: az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt. Magyarországnak azonban valójában azért kell fizetnie, mert a menedékkérőktől megtagadja alapvető jogaikat, például a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz és a jogorvoslathoz.

Döntés után kérdezik a népet

Nem csak dezinformáció, hanem információátadás, kampányolás is a kormány célja, ugyanis a „kérdések” között épp azok a tételek szerepelnek, amelyek a már meghirdetett gazdasági akciótervét képezik. Ilyen a gazdasági semlegesség vagy a ki-, és közepes vállalatok már bejelentett támogatása. De kérdésben irányítják rá a figyelmet a kormány által javasolt hosszútávú bérmegállapodásra, az úgynevezett munkáshitelre is.

A konzultáció eldöntendő kérdéseket tesz fel olyan bonyolult témában, mint a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása. A kormány most ezt a kérdést új kollégiumok építésével és 5 százalékos lakáshitellel akarja letudni, fel sem merül, hogy vannak más lehetőségek is, például bérlakások építése, az önkormányzati bérlakásállomány felújítása, azok fiataloknak kiközvetítése, fecskeházak építése.

Nem csak a kormány nem vett fel alternatívákat, a válaszadóknak sem ad rá lehetőséget. Hasonló a helyzet személyi jövedelemadó és a családi adókedvezményének duplázásával: azt vagy támogatják vagy nem a válaszadók, de más szociális ellátások emeléséről szó sem esik, miközben a családi pótlék emelése jóval népszerűbb intézkedés lehetne. 

Papp Zsolt