Európai Unió;Brüsszel;gazdaságpolitika;nemzeti konzultáció;

- A kereskedelmi háborút vívó Brüsszel, amely az európai családok helyett inkább a migrációt támogatná – Közzétették a legújabb nemzeti konzultáció kérdéseit

Hétfőn indul a 11 kérdést tartalmazó, „Magyarország meg tudja csinálni” címet viselő nemzeti konzultáció.

Mától indul a 11 kérdést tartalmazó konzultációs ívek postázása, a cél pedig az Orbán-kormány szerint az, hogy „a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás”. A legújabb nemzeti konzultáció a „Magyarország meg tudja csinálni” címet kapta, a kormány pedig a kérdéseket is közzétette a honlapján.

Az íveken a következő felvetésekről fejthetik ki véleményüket a válaszadók:

Gazdasági semlegesség:

Az ívekben az áll, az Európai Unió kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen, véleménye szerint minden uniós országnak csatlakoznia kell a meghirdetett szankciós politikához és kereskedelmi büntetőintézkedésekhez, akkor is, ha ez kárt okoz az adott ország gazdaságának. „Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy Magyarországnak gazdaságilag semlegesnek kell lennie, és nem szabad csatlakoznia a kereskedelmi háborúhoz, amit Brüsszel meghirdetett. Így lehet az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést elérni a magyar gazdaságban. Ön mit gondol erről?”

  • A. Gazdasági semlegességre van szükség.

  • B. A kereskedelmi háború indokolt, Magyarországnak is csatlakoznia kell ehhez.

Új gazdaságpolitika:

Brüsszel azt mondja – hangzik a következő felvetés –, hogy Magyarországnak az új gazdaságpolitika kialakításakor minden fontos kérdésben követnie kell az Európai Uniót, és csak a nyugati mintákat szabad másolnia a gazdaságban. „Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak a saját útját kell járnia, csak azt szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű. El kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik. Ön mit gondol erről?”

  • A. Magyarországnak a saját útját kell járnia.

  • B. Minden kérdésben követni kell Brüsszelt, és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba.

Kis- és közepes vállalkozások támogatása:

A nemzeti konzultációból az is kiderül, hogy a multinacionális cégek az egész világon egyre nagyobb extraprofitra akarnak szert tenni, egyre nagyobb szeletét akarják uralni a gazdaságnak, kiszorítva a helyi vállalkozásokat. Ezzel szemben a magyar kormány szerint a hazai kis- és középvállalkozásokat új eszközökkel kell támogatni. Tőkejuttatásra van szükség, minden kis- és középvállalkozás számára elérhető módon. Választhatunk:

  • A. Szükség van tőkejuttatásra a magyar kis- és középvállalkozások számára.

  • B. Nincs szükség tőkejuttatásra, a vállalkozásoknak elegendő hitel áll rendelkezésükre.

Multicégek rendszabályozása:

„Brüsszel ellenzi, hogy a magyar kormány fellép az árakat egyoldalúan emelő, a gazdasági erejükkel visszaélő kereskedőkkel, multinacionális cégekkel szemben. Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak joga van megvédeni saját állampolgárait az erejükkel visszaélő multikkal szemben. Ön mit gondol erről?”

  • A. Szükség van az erejükkel visszaélő multinacionális cégek megbüntetésére.

  • B. Magyarországnak el kell fogadnia a brüsszeli szabályokat, és nem léphet fel saját eszközökkel a multinacionális cégekkel szemben.

Béremelési program:

Az ívekből megtudhatjuk, hogy vannak, akik úgy gondolják, nincs szükség új megállapodásra a béremelési programról, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről. Ezzel szemben a kormány szerint új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egy többéves, a gazdasági növekedésen alapuló béremelési programról. „Így előre kiszámítható módon kell elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. Ön mit gondol erről?”

  • A. Szükség van új megállapodáson alapuló béremelési programra.

  • B. Nincs szükség új megállapodásra, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről.

Munkáshitel fiataloknak:

A következő felvetés alapján vannak, akik azt gondolják, hogy nincs szükség újabb hitelprogramra a fiatalok számára, a Diákhitel elegendő. A kormány álláspontja szerint azonban a Diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni, és a munkáshitel segíti a fiatalok életkezdését. A válaszadók eldönthetik, hogy

  • A. Szükség van a fiataloknak szóló munkáshitelre.

  • B. A Diákhitel elegendő.

Lakhatás támogatása:

„Vannak, akik szerint a dolgozók lakhatásának támogatása a cégek saját érdeke, így a kormánynak ebbe nem kell beavatkoznia. Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy adókedvezményt kell biztosítani a cégek számára, ha az alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a SZÉP-kártya is felhasználható legyen lakásfelújításra. Ön mit gondol erről?”

  • A. A kormány adókedvezménnyel támogassa, hogy a cégek hozzájárulhassanak az alkalmazottaik lakbéréhez. A SZÉP-kártya legyen felhasználható lakásfelújításra.

  • B. A kormány ne nyújtson a cégeknek adókedvezményt a dolgozók lakhatásának támogatására.

Fiatalok lakhatásának támogatása:

Az ívekben az áll, vannak, akik szerint a CSOK Plusz programon túl nincs szükség újabb, a fiatalok lakhatását segítő intézkedésekre. A kormány ezzel szemben úgy gondolja, hogy támogatni kell új kollégiumok építését, és az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelt kell biztosítani. A lehetséges válaszok a következők:

  • A. Szükség van új kollégiumok építésére és a fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelre.

  • B. A CSOK Plusz elegendő támogatás.

Tizenharmadik havi nyugdíj:

„Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat. A kormány Brüsszel követelését elutasítja. A kormány szerint a következő években állandósítani kell a tizenharmadik havi nyugdíjat. Ön mit gondol erről?”

  • A. Szükség van a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítására.

  • B. Nincs szükség a tizenharmadik havi nyugdíjra.

Családi adókedvezmény:

A nemzeti konzultáció során kiderül, hogy Európa súlyos népesedési válságban van, és Brüsszel az európai családok támogatása helyett továbbra is a migrációban látja a megoldást. A magyar kormány ezzel szemben a magyar családok támogatását tartja a legfontosabbnak, ezért álláspontja szerint a gyermeket nevelő családok támogatását az új gazdaságpolitika mellett is folytatni és növelni kell, és szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására. Választhatunk, hogy

  • A. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.

  • B. Inkább a migrációt kellene támogatni.

A migrációs büntetés elutasítása:

„Az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt. A kormány ezzel szemben úgy gondolja: hazánk megbüntetése helyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy Magyarország ne vegyen részt a központi migrációs politikában, azaz a bevándorlók kötelező befogadásában és elosztásában. Ön mit gondol erről?”

  • A. Felháborító a büntetés, és Magyarországnak joga van kimaradni a bevándorlók befogadásából és elosztásából.

  • B. Magyarországnak is el kell fogadnia a brüsszeli migrációs politikát.

Az íveket december 20-ig lehet visszaküldeni. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap közölte, nem fognak addig várni az első visszaérkezett borítékok kinyitásával, hanem folyamatosan nézni fogják, milyen vélemény körvonalazódik az emberek részéről, mert zajlanak az egyeztetések ezekről a kérdésekről.

Nagy István altesti humora egyrészt idomul a kormánypropaganda hetek óta tartó lejárató akciójára, másrészt próbálja hitelteleníteni a Tisza Párt elnökének tevékenységét az uniós mezőgazdasági bizottságban.