Mától indul a 11 kérdést tartalmazó konzultációs ívek postázása, a cél pedig az Orbán-kormány szerint az, hogy „a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás”. A legújabb nemzeti konzultáció a „Magyarország meg tudja csinálni” címet kapta, a kormány pedig a kérdéseket is közzétette a honlapján.
Az íveken a következő felvetésekről fejthetik ki véleményüket a válaszadók:
Gazdasági semlegesség:
Az ívekben az áll, az Európai Unió kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen, véleménye szerint minden uniós országnak csatlakoznia kell a meghirdetett szankciós politikához és kereskedelmi büntetőintézkedésekhez, akkor is, ha ez kárt okoz az adott ország gazdaságának. „Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy Magyarországnak gazdaságilag semlegesnek kell lennie, és nem szabad csatlakoznia a kereskedelmi háborúhoz, amit Brüsszel meghirdetett. Így lehet az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést elérni a magyar gazdaságban. Ön mit gondol erről?”
A. Gazdasági semlegességre van szükség.
B. A kereskedelmi háború indokolt, Magyarországnak is csatlakoznia kell ehhez.
Új gazdaságpolitika:
Brüsszel azt mondja – hangzik a következő felvetés –, hogy Magyarországnak az új gazdaságpolitika kialakításakor minden fontos kérdésben követnie kell az Európai Uniót, és csak a nyugati mintákat szabad másolnia a gazdaságban. „Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak a saját útját kell járnia, csak azt szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű. El kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik. Ön mit gondol erről?”
A. Magyarországnak a saját útját kell járnia.
B. Minden kérdésben követni kell Brüsszelt, és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba.
Kis- és közepes vállalkozások támogatása:
A nemzeti konzultációból az is kiderül, hogy a multinacionális cégek az egész világon egyre nagyobb extraprofitra akarnak szert tenni, egyre nagyobb szeletét akarják uralni a gazdaságnak, kiszorítva a helyi vállalkozásokat. Ezzel szemben a magyar kormány szerint a hazai kis- és középvállalkozásokat új eszközökkel kell támogatni. Tőkejuttatásra van szükség, minden kis- és középvállalkozás számára elérhető módon. Választhatunk:
A. Szükség van tőkejuttatásra a magyar kis- és középvállalkozások számára.
B. Nincs szükség tőkejuttatásra, a vállalkozásoknak elegendő hitel áll rendelkezésükre.
Multicégek rendszabályozása:
„Brüsszel ellenzi, hogy a magyar kormány fellép az árakat egyoldalúan emelő, a gazdasági erejükkel visszaélő kereskedőkkel, multinacionális cégekkel szemben. Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak joga van megvédeni saját állampolgárait az erejükkel visszaélő multikkal szemben. Ön mit gondol erről?”
A. Szükség van az erejükkel visszaélő multinacionális cégek megbüntetésére.
B. Magyarországnak el kell fogadnia a brüsszeli szabályokat, és nem léphet fel saját eszközökkel a multinacionális cégekkel szemben.
Béremelési program:
Az ívekből megtudhatjuk, hogy vannak, akik úgy gondolják, nincs szükség új megállapodásra a béremelési programról, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről. Ezzel szemben a kormány szerint új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egy többéves, a gazdasági növekedésen alapuló béremelési programról. „Így előre kiszámítható módon kell elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. Ön mit gondol erről?”
A. Szükség van új megállapodáson alapuló béremelési programra.
B. Nincs szükség új megállapodásra, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről.
Munkáshitel fiataloknak:
A következő felvetés alapján vannak, akik azt gondolják, hogy nincs szükség újabb hitelprogramra a fiatalok számára, a Diákhitel elegendő. A kormány álláspontja szerint azonban a Diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni, és a munkáshitel segíti a fiatalok életkezdését. A válaszadók eldönthetik, hogy
A. Szükség van a fiataloknak szóló munkáshitelre.
B. A Diákhitel elegendő.
Lakhatás támogatása:
„Vannak, akik szerint a dolgozók lakhatásának támogatása a cégek saját érdeke, így a kormánynak ebbe nem kell beavatkoznia. Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy adókedvezményt kell biztosítani a cégek számára, ha az alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a SZÉP-kártya is felhasználható legyen lakásfelújításra. Ön mit gondol erről?”
A. A kormány adókedvezménnyel támogassa, hogy a cégek hozzájárulhassanak az alkalmazottaik lakbéréhez. A SZÉP-kártya legyen felhasználható lakásfelújításra.
B. A kormány ne nyújtson a cégeknek adókedvezményt a dolgozók lakhatásának támogatására.
Fiatalok lakhatásának támogatása:
Az ívekben az áll, vannak, akik szerint a CSOK Plusz programon túl nincs szükség újabb, a fiatalok lakhatását segítő intézkedésekre. A kormány ezzel szemben úgy gondolja, hogy támogatni kell új kollégiumok építését, és az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelt kell biztosítani. A lehetséges válaszok a következők:
A. Szükség van új kollégiumok építésére és a fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelre.
B. A CSOK Plusz elegendő támogatás.
Tizenharmadik havi nyugdíj:
„Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat. A kormány Brüsszel követelését elutasítja. A kormány szerint a következő években állandósítani kell a tizenharmadik havi nyugdíjat. Ön mit gondol erről?”
A. Szükség van a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítására.
B. Nincs szükség a tizenharmadik havi nyugdíjra.
Családi adókedvezmény:
A nemzeti konzultáció során kiderül, hogy Európa súlyos népesedési válságban van, és Brüsszel az európai családok támogatása helyett továbbra is a migrációban látja a megoldást. A magyar kormány ezzel szemben a magyar családok támogatását tartja a legfontosabbnak, ezért álláspontja szerint a gyermeket nevelő családok támogatását az új gazdaságpolitika mellett is folytatni és növelni kell, és szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására. Választhatunk, hogy
A. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.
B. Inkább a migrációt kellene támogatni.
A migrációs büntetés elutasítása:
„Az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt. A kormány ezzel szemben úgy gondolja: hazánk megbüntetése helyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy Magyarország ne vegyen részt a központi migrációs politikában, azaz a bevándorlók kötelező befogadásában és elosztásában. Ön mit gondol erről?”
A. Felháborító a büntetés, és Magyarországnak joga van kimaradni a bevándorlók befogadásából és elosztásából.
B. Magyarországnak is el kell fogadnia a brüsszeli migrációs politikát.
Az íveket december 20-ig lehet visszaküldeni. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap közölte, nem fognak addig várni az első visszaérkezett borítékok kinyitásával, hanem folyamatosan nézni fogják, milyen vélemény körvonalazódik az emberek részéről, mert zajlanak az egyeztetések ezekről a kérdésekről.
December huszadikáig lehet visszaküldeni a nemzeti konzultációs íveket Jön az újabb nemzeti konzultáció, lehet majd ikszelni a gazdasági semlegességre és a béremelésre