Először mutat be kizárólag női alkotók műveiből álló válogatást a gyűjteményéből a harmincöt évvel ezelőtt alapított Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum. A Női kvóta 01 című kiállítás demonstrálja, milyen sztereotípiákkal és hátrányos megkülönböztetéssel kellett és kell megküzdeni a nőknek a művészetben és az életben egyaránt. A tárlaton tizenkilenc nőművész alkotása a női testet, a női szerepeket, illetve a nőművészek helyzetét érintő kérdésekre mutat rá.
De a Női kvóta 01 a számok tekintetében is elénk tárja a problémát: a Ludwig Múzeum alapításakor, a 90-es évek elején a Peter és Irene Ludwig révén hazánkba került nemzetközi gyűjteményből mindössze nyolc mű és művész képviselte a női nemet a százhatvanötből. 2024-ben viszont a múzeum kollekciójában található több mint ezer műnek majd egyharmada köthető női alkotókhoz, de a kurátor, Szipőcs Krisztina szerint a helyzet továbbra sem rózsás. Hisz míg napjainkban a művészeti egyetemek hallgatóinak a nagyobb része nő, közülük kevesen futnak be nemzetközi szinten, vagy tudnak megélni csakis művészetből.
A tárlat emellett bemutatja, hogyan látják a nőket a férfiművészek: a fogadófalon férfiak által készített aktok sorakoznak, melyek a női testet mint modellt, múzsát vagy a szexualitás tárgyát mutatják be. Ezekkel szemben áll Nagy Kriszta x-T Tereskova 1999-ben a budapesti Lövölde téren bemutatott plakátjának egy változata, melyen a képzőművész látható fehérneműben a következő felirattal: „Kortárs festőművész vagyok”. Az alkotó ironikus módon a kapitalizmusnak állít görbe tükröt: a testével hirdeti a festészetét, miközben a képzőművészet elitista felfogása és a médiakultúra ellentétét is kifejezi.
Drozdik Orshi műegyüttese a tudós és a művész férfi tekintetén keresztül látott női test ábrázolására kérdez rá. Vagyis a medikai Vénuszra, arra az orvosi szemléltető eszközként használt bábura, melynek felnyitott testében a belső szervek is látszanak. Drozdik egy ilyen báburól készített fekete-fehér fotósorozatot, bemutatva a női test eltárgyiasítását, majd a saját testéről öntött ki egy hasonló pózban fekvő szobrot, mintegy belehelyezkedve a medikai Vénusz szerepébe. Emellett ezüsttálcákat látunk, melyeken egy szerelmes vers sorai olvashatók, így keltve életre az addig passzív figurát.
A tárlaton szerepel még Ladik Katalin Poemim című fotósorozata, melyen a költő-előadóművész egy üveglaphoz nyomva torzítja el az arcát, így mutatva fel, hogy az elvárásoknak ellentmondva tud groteszk is lenni. Kele Judit I Am a Work of Art (Műtárgy vagyok) című performanszfolyamában pedig a művész önmagát mint műalkotást állította ki a Szépművészeti Múzeumban, majd a szó szoros értelmében elárverezte magát.
Infó
Női kvóta 01 – Női alkotók, alkotó nők a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből. Kurátor: Szipőcs Krisztina. Ludwig Múzeum, megtekinthető január 12-ig
