- Maradt az orosz felár, Magyarország csak a 2021-es Orbán–Putyin gázmegállapodás óta 255 milliárd forintot veszített

Míg augusztusban köbméterenként 131 forintról 133 forintra nőtt Magyarország orosz gáztarifája, az irányadó tőzsdéhez viszonyított felár a júliusi, rekordszintű, 12-ről 4 százalékra mérséklődött – számítható ki az Eurostat által nemrég frissített külkereskedelmi adatbázisból.

A TTF-nek nevezett amszterdami kereskedés irányadó, két hónappal korábbi adata azért került most mégis közelebb az orosz árhoz, mert a tőzsde, májusról-júniusra, jóval nagyobb mértékben, köbméterenként 117 forintról 128 forintra, vagyis tizedével drágult. (Az árarányokat jellemzi, hogy míg a rezsicsökkentett gáztarifában a tőzsdei árnak megfeleltetett tétel 50-60 forint, addig az átlagfogyasztás feletti, „lakossági piaci gázár” adata még mindig négyszeresen meghaladja azt.)

Az Orbán-kormány által is előszeretettel idézett TTF-mértékegységek szerint amíg a holland tőzsde átlagszintje júniusra megawattóránként 32 euróról 34 euróra, addig orosz gázárunk – legalábbis az Eurostat tanúsága szerint – júliusról augusztusra 35-ről 37 euróra ugrott.

Az uniós nyilvántartás szerint augusztusban 608 millió köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra. Ez 11 százalékkal alulmúlja a tavalyi év nyolcadik havában érkezett adagot. A jelenség azért fura, mert azt megelőzően az érték 14 hónapig nem mutatott éves szintű visszaesést. Magyarán már a tavalyi év nagy részében is több jött a 2022-es mennyiségnél, amire, legalábbis 2024 első felében, még egy lapáttal rátettek. Az idei év első nyolc havában összesen 4,9 milliárd köbméter gázt kaptunk Oroszországból, ami 35 százalékkal még így is meghaladja a tavalyi év időarányos mennyiségét. Igaz, a beszerzés 2023-ban is inkább az év első fele során vett lendületet és ősszel hagyott alább. A beérkezett mennyiség azért is szembeötlő, mert 2021-ben a magyar és az orosz kormány csak évi 4,5 milliárd köbméterről állapodott meg.

A mennyiségi adatok alapján az is kiszámítható, hogy ha nem az orosz, hanem a két hónappal korábbi, nyugati tarifán vesszük a gázt, úgy csak augusztusban 3 milliárd forintot takaríthattunk volna meg. Eme számítási módszer alapján, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin gázmegállapodásának 2021. októberi életbe lépése óta a tőzsdei árhoz képest 255 milliárd forintot veszítettünk.

Az elmúlt hónapok tőzsdei mozgása alapján szeptemberben vélhetőleg csökkent az orosz ár, amit most októberre jelentős, ötödnyi drágulás, novemberre pedig némi enyhülés követhet. A szeptemberi igénycsökkenés azért is sajátos, mert az áresés előre ismert volt, amiként a magyar fél az októberi emelkedésről is tudomással bír.

A TTF augusztusi ugrása ismeretében ugyanakkor az is kijelenthető, hogy ha akkor a fűtőanyagot a piacról vesszük meg, úgy egymilliáddal ráfaragtunk volna. Mindazonáltal eme számítási eljárás alapján 2021. októbere óta Magyarország veszteségmutatója éppenséggel 298 milliárd forinton áll.

Az LNG általában olcsóbb a vezetékesnél

Augusztusban az Eurostatnál nyilvántartott 12 tagállami gázügylet során Moszkva köbméterenként átlag 121 forintos tarifát szabott európai vásárlóinak, ami egy hónap alatt 6,1 százalékos drágulás - számítottuk ki az adatbázisból. A 133 forintos magyar tarifa ezek közül a 4. legmagasabb. A legtöbbet, kiugró, 223 forintot, a hollandok szenvedték el, 111 millió köbméter, cseppfolyósított formában, hajókon szállított, LNG-nek nevezett földgázért. A legalacsonyabb tarifát, köbméterenként 49 forintot, szokás szerint, a litvánok fizették; igaz, a balti állam csak 2 millió köbméter LNG-t vett. Szembeötlő adalék az orosz gázellátásunkkal kapcsolatos, feszült társadalmi vitához, hogy míg a vezetékes orosz fűtőanyagért az európai vevők köbméterenként átlag 124 forintot fizettek, addig az oroszok az – elvileg drágábban előállítható és leszállítható – LNG-ért ennél átlag 6 forinttal kevesebbet, 118 forintot kértek.

Úgyszintén érdemes megjegyezni, hogy a Magyarországhoz hasonlóan, tengerparttal nem rendelkező – az Orbán-kormány sűrű hivatkozásai szerint „landlocked” – csehek immár szintén csak jelképes mennyiséget, havi 8 millió köbmétert vesznek Moszkvától. A hozzánk nagyon sok szempontól hasonló helyzetű tagállam a téli ellátást megoldja más forrásból. A nyilvántartásban szereplő 12 tagállam augusztusban összesen 3,3 milliárd köbméter vezetékes és cseppfolyósított orosz gázt vett. Ez az előző havi mennyiséget ötödével alul-, az előző évi augusztusit pedig 4 százalékkal felülmúlja. Az idei év első nyolc havában 31 milliárd köbméter orosz gáz került az EU-ba. Bár ez negyedével meghaladja 2023 időarányos adatát, meg se közelíti az Ukrajna lerohanását megelőző, százmilliárd köbméter feletti mennyiségeket. Furamód az emelkedéshez a maga 17 százalékával nem az oly sokat bírált, 15,5 milliárd köbméter LNG, hanem a 37 százalékos ugrást mutató, 15,7 milliárd köbmétert kitevő vezetékes szállítások járultak hozzá. Ugyanakkor egyre több brüsszeli és tagállami forrás is az orosz gázbehozatal tilalmát szorgalmazza. Magyarország, augusztusban, a maga 608 millió köbméterével, a szintén vezetéken vásároló görögök után, a második legmagasabb mennyiséget vette. Az év nyolcadik havában az LNG-t vásároló spanyolok és franciák, illetve a szintén csövön ellátott olaszok és szlovákok is csak utánunk álltak a sorban.

Az MVM csak drágább forrásokat lát

Az orosz gázár versenyképességének fenntartása érdekében „kiegészítő” szerződést írt alá az állami MVM és az orosz gázt szállító, szintén állami Gazprom – jelentette múlt hét pénteki, soros, szentpétervári látogatásán Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter zavaros közleménye állítását nem számszerűsítette és az azt fenyegető állítólagos veszélyekről sem számolt be. A fideszes politikus szokásos propagandapamfletjéből kiszűrhető, hogy a 15 éves magyar-orosz szerződés 2021. szeptemberi megkötése óta, hasonló céllal, többször is módosították a megállapodást, illetve idén 6,7 milliárd köbméter gázt kapunk az oroszoktól. Ez azért érdekes, mert 2021-ben a két fél még évi 4,5 milliárd köbméterben állapodott meg. Ebből 3,5 milliárd a törököket is érintő, déli csőrendszeren, egymilliárd pedig, Ukrajnán és Szlovákián át, Ausztria felől érkezik. Míg a RIA Novosztyi nevű orosz hírügynökség információi szerint a déli ágra vonatkozó, eredeti, napi 12,5 millió köbmétert 2022-ben további, napi 5,8 millió köbméterrel egészítették ki, a Portfolio úgy tudja, hogy most ezt további 5,2 millió köbméterrel fejelték meg. Ezzel együtt, értesülésünk szerint, az ukrajnai szállításokat fenyegető háborús és politikai veszélyek miatt, az északi mennyiség szorul vissza. Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a déli ágra átterelt mennyiség lassan feszegeti a csőrendszer fizikai képességeit.

Árakról ellenőrizhető állítást továbbra sem tesz senki. Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója a Telex Téma nevű podcastjének adott nyilatkozatában is csak annyit említett, hogy most szükség esetére kötöttek „egy plusz egy éves” megállapodást. A cégvezér az orosz gáz árára vonatkozólag némiképp ellentmondó állításokat tett. Míg azt az – egyébként valótlan – felvetést, miszerint a szakma „egyet értene” abban, hogy Magyarország számára az orosz vezetékes gáz lenne a legolcsóbb megoldás, megerősítette, síkra szállt más beszállítók felkutatása mellett is. Beszámolója szerint az általuk megvizsgált lengyel és a német kikötői LNG-források felől megawattóránként 3-5 eurós felárral tudnának csak gázt venni. Ráadásul még a legközelebbi, horvát kikötőben birtokolt, 2027-ben lejáró joguk meghosszabbításáról is tárgyalnak. (E megállapításokat némiképp árnyalja, hogy még az orosz LNG is gyakorta olcsóbb a vezetékesnél, a magyar gáztőzsde árai sokszor még a TTF-ét sem érik el, a hozzánk hasonló helyzetű Csehország sikeres leválási folyamatának végén jár, amiként 2022 közepén számos, a vezetékes gázellátásból Putyin által kizárt tagállam is megoldotta a váltást, arról nem is beszélve, hogy az orosz vásárlásaikat leállító nemzetközi energiavállalatok esetében a profitmaximalizálási törekvéseket ezúttal felülírták az orosz agresszió áldozatává vált Ukrajna melletti kiállás erkölcsi szempontjai.)

Bár Mátrai Károly megerősítette, hogy 2035-re az MVM egyik gázbeszállítója felé se szeretne 30 százaléknál nagyobb mértékben elköteleződni, az ehhez vezető út állomásait nem ismertette. Az orosz gázár „versenyképességét” az emiatt „nyugodtan alvó” vezérigazgató, a szerződés titkosságára hivatkozva, adatokkal nem támasztotta alá. Arra a kérdésre, hogy a zuhanó gázfogyasztás tükrében mi indokolja az orosz megrendelések emelését, Mátrai Károly érzékeltette, hogy az MVM a gázértékesítés tekintetében is térségi szinten gondolkodik – magyarán a többlet egy részét külföldön adják el. A kapcsolódó kérdést a szerdai kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azzal ütötte el, hogy a többletgázt „a lakosság és az ipar használja fel”.