– Tehát: a golf maga az élet?
– Természetesen. Sok örömöt és kihívást jelent számomra ma is.
– E sportról rengeteg tévhit él: drága, úri sport, unalmas, csak öregurak játsszák, akik sétálgatva terelgetnek egy pici golyót egy idétlen helyen lévő lyukba. Megcáfolná ezeket?
– Magyarországon ezt a játékot a Rákosi-érában betiltották, burzsoá sportnak nevezték a tenisszel együtt, ezzel sikerült megölni az addig virágzó golféletet. Ausztriában 120, Németországban 600, Csehországban 60 pálya van, hazánkban 9-10 nemzetközi minősítésű, 18 lyukú golfpálya található, amiken a St. Andrews-i szabályok alapján lehet játszani. Van ennek előnye is, mert aki idejön külföldről játszani egy nemzetközi versenyre, az mindig azt hiszi, valami grófi klubban vagyunk. Olyan kevesen vagyunk a pályán még edzőnapon is, hogy zárt területnek gondolják, és azt, hogy csak az ország elitje játszik. Megdöbbennek, amikor mondom, hogy 1500 rendszeresen játszó golfosunk van, az alkalmi ütögetőkkel együtt 2000. Körülbelül annyi golfos van, mint ahányan színészek vagyunk az országban. Egy vérbeli horgász szettjének én nagyjából a harmadát-negyedét fizetem ki egy évben, de egy teniszklubbérlet sem kerül kevesebbe. Én már kedvezményekre is jogosult VIP-tagnak minősülök a 28 golfos évemmel és a versenyeken való győzelmeimmel. Félreértés, hogy csak a gazdagok játszanak. Golfozni azok járnak, akik jól gazdálkodnak az idejükkel. Aki másokat foglalkoztat, annak nem kell mindennap a munkahelyén lennie.
– A természettel milyen a viszonyuk?
– Óriási tévedés, hogy mi a végtelen gyepszőnyeg látványa miatt sivárnak tűnő környezetünket elpusztítjuk, fákat vágunk ki, kihal az állatvilág. Ez fordítva van. Ott voltam a balatonudvari pálya építésénél, egyetlen fában nem esett kár, láttam az első fűszálakat kiserkenni. Annak idején Bükfürdőn ugyan kivágtak egy nyárfást, de – mivel erdész vagyok, elmondom – értéket nem károsítottak, ráadásul a nyárfák végső életkora 30-40 év, ládafának használjuk, tehát beteljesítették sorsukat. Amikor építenek egy pályát, illetve játék közben a növényzetre és állatvilágra úgy kell vigyáznunk, hogy nem is érhetünk hozzájuk. A St. Andrews-i golfbibliában van egy olyan szabály, hogy ha fiatal növény van a labda körül, amit az megüthet, el kell onnan helyezni. Mi védjük a környezetet, és az eredeti ökoszisztémát fenntartjuk, mert ez a mi játékunk szépségére is kihat.
– A golfnak szigorú szabályai vannak, amiket be kell tartani.
– Olyannyira, hogy csak háromféle tételből vizsgázott játékos léphet pályára. Egyik a 300 éves, 200 oldalas szabálykönyv, amin csak igen ritkán, nyomós okból változtatnak, és az egész világon érvényes. A másik a golf etikája, a harmadik pedig a gyakorlati követelmények.
– Ez kísértetiesen hasonlít a jogosítvány megszerzéséhez.
– Igen, mert ez az is, a pályára lépés jogosítványa, amivel védik a játék minőségét. A legfontosabb szabályok egyike, hogy csak az oktathat golfot, akinek pro (professional) minősítése van, amit egy főiskolán szerezhet meg. Ha egy amatőrt, mint én, rajtakapnak, hogy oktatok, kizár a klubból a nemzetközi szövetség. Zárójelben jegyzem meg, a színházban is be kéne vezetni, hogy csak az rendezzen, akinek erre képesítése van. De visszatérve a golfra: az egyik kedvenc szabályom, hogy a túlzott indulatnyilvánításért büntetőpont jár. Ha én egy versenyen elkezdek hurrázni meg kiabálni, hogy de jót ütöttem, vagy éppen a másikat agyondicsérem, büntetőpontot adnak.
– Dicséret miatt? Miért?
– Mert megzavarja önmagát is. A koncentrációját. És azzal lassítja a játékot.
– Azt hallani, hogy a golfpályán pont a visszafogottság, elfojtás miatt van a legtöbb, szívrohamból adódó haláleset.
– Nem igaz! Az a focipálya. Nálunk vannak a legerősebb túlélők. Három olyan profi játékost ismerünk, akibe kétszer csapott bele a villám, és visszatértek – nemcsak a túlvilágról, de – a profiligába is.
– A színészet és a golf is szenvedély, amihez erős idegrendszer, jó mentális készségek kellenek. Elviselni, ha veszít, vagy bukik az előadás, és fel kell dolgozni a győzelmet, a sikert is. Egyik tevékenység hat a másikra?
– Persze! A golfot azért találták ki, hogy segítse a mentális tisztulást. Hobbisportnak született valahol az angol gyarmatokon, illetve Skóciában. Egy senior játékos jó barátom szerint a golf 90 százaléka 16 centiméteren zajlik (mutatja a két szeme közötti homloktávolságot), hiszen a játék legnagyobb része tervezés és stratégia, arra való, hogy a gondolataink ne kószáljanak el (mindfulness).
A golf olyan elképesztő hatással van a pszichikumra, hogy amikor lemegyek a pályáról, más emberként távozom a klubból. Megüti a fenségesség kategóriáját, hiszen azzal együtt, hogy rendkívül nehéz játék, az esztétikája és a minősége is kivételes.
A világ három legnehezebb játéka közé válogatták be, a másik kettő a háromgolyós karambol illiárd (nincs több játék, amit álló labdával játszanának) és a Formula–1.
– Szereti és védi is a természetet. Júniusban sokadszorra vett részt az idén tízéves Tisza-tavi PET-kupán. Miért kedvelni ezt a vízitúrát?
– Ez egy óriási probléma közösségformáló, játékos feloldása. PET Kalózok a nevünk, Molnár Attila Dávid barátom alapította az egyesületet. Az alapötlet az, hogy a rengeteg PET-palack, amely hulladékként végig úszik a Tiszán, felhasználható egy közösségi játékra. A palackokból tutajokat építünk, amelyek mellett rendes kenukkal is eveznek, és a Tisza felső folyásánál lévő ártérből szedjük össze a többi hulladék palackot. Ezeket mi magunk szelektáljuk, préseljük, kamionra rakjuk, és elkísérjük a rakományt a gyárig, ahol feldolgozzák, tehát újrahasznosított alapanyag lesz belőle.
– A környezetvédelem családban marad, feleségének, Epres Madarász Évának Tiszavirágok címmel jelent meg egy ifjúsági regénye.
– Éva egy környezetvédelmi pályázatra kezdett el írni a természetvédelemről, a Tiszáról, a PET-kupa versenyről. Egy jó szemű szerkesztő felfigyelt a Líránál a készülő regényre, felkarolta, tanácsokkal látta el. Sok segítséget kapott Tamás Zsolttól, a kupa főszervezőjétől is, és tőlem is, hiszen erdészként végeztem, a kupán pedig csapatkapitány vagyok.
– Másik játéka, szenvedélye a színészet. 2021 óta szabadúszó. Miért?
– Ebben a döntésemben sokat segített a Covid. A karantén ideje alatt rájöttem, hogy mi a bajom. Mert volt egy kis bajom. Zsörtölődtem, pufogtam, amit én nem szeretek magamban. Rájöttem, nem volt elég szabadságom. Mindig is kimenekültem a szorongatott helyzetekből, a fiam szabadulóművésznek hív. Amióta szabad vagyok, ugyanolyan boldog vagyok, mint a pályám legelején. Azt a szárnyalást sose felejtem el. Most ismét azokkal a dolgokkal foglalkozhatok, amiket a legjobban szeretek. Abban az elkényeztetett helyzetben vagyok, amit kemény munkával hosszú idő alatt kiharcoltam, hogy csak azt vállalom el, ami tetszik, és jókedvvel tudok végezni.
– Hol játszik majd, miben láthatjuk?
– A legizgalmasabb a Rózsavölgyi Szalonban, a tavalyi évad végén bemutatott Albert és Charlie, amely Einstein és Chaplin barátságáról szóló, Ujj Mészáros Károly által rendezett, francia darab, amelyben Pál Andrással, és Nagy Dórával játszom. A másik, amit nagyon várok: a TÁP színház 30. évfordulójára Vajda Vilmosék készítettek egy Rokonok-adaptációt Tasnádi Bence főszereplésével. Kortárs írók segítettek abban, hogy az eredetileg is örök aktuális Móricz-műbe kerüljön még egy-két izgalmas csavar. A Katona József Színházban játsszuk majd a darabot.
– Golf vagy színház?
– A sorrend élethelyzettől függően változhat. A színházban este héttől tízig egyfajta szerelmi viszonyba kerülök a szereppel. Ez az érzés ugyanígy megvan a vízen, a motoron, a golfpályán, vagy éppen az Ügetőn. A plan air, a szabad levegő, a természetközeliség valószínűleg az igaz életelemem. A színház a hivatásom, azzal együtt jár valamiféle küzdés is. A golfpályán még a legkomolyabb versenyeken sem érzem soha, hogy küzdök, harcolok, szorongok, inkább izgulok, az a mai napig megvan. Az első ütésnél, bármilyen amatőrversenyen vagyok is, majd kiugrik a szívem, úgy kalapál, mintha először lennék pályán.
