Badacsony;borok;olaszrizling;Laposa Birtok;

- Tompa Imre: La Posa

Laposáék (a külföldiek La Posának nevezik őket) remek műhelyt visznek Badacsonyban, a mitikus badacsonyi bor sikeres újraélesztői, mely badacsonyi a könnyű hétköznapi cuccoktól a mély, titokzatos, nagy tételekig sokféle lehet. Egy ilyen súlyosabb tételt ajánlunk a szép szóra és szép borra szomjazó nyájas olvasó figyelmébe.

Az Apukám Világa 2022 igazi badacsonyi nagy bor, ásványos, aranyszínű, illatában érett gyümölcsök (barackok), a kortyban érzéki, seprős felhangok és halvány hordóvanília színezik az ízképet. Lendületes, üde savtérképpel, de lágy textúrával és érett, komplex karakterrel hódít, sós ásványosság és bazaltos bioáramok derengenek a nyelven, az Apukám Világa az érett és érlelt olaszrizling szépségének szellemét zárja rajnais palackba. (Ugye a leggyakoribb palackforma a hengeres, vállas, kövérebb bordói, a keskenyebb burgundi és a karcsúbb, lejtős vállú hock, rajnais palack; mindegyik bő iccés, azaz 0,75 literes).

Az olaszrizlingről kiderült, hogy nemcsak kiváló kombinátos-kádárista fröccsbor, hanem nagy bor is tud lenni, annak minden mélységével és gazdagságával. A filoxéravész felszámolását követően terjedt el, nem rokona az igazi, rajnai rizlingnek, amit már a Hamletben is vedelnek. Valszeg persze francia eredetű, de teljesen elmagyarosodott, bár a csehek, a horvátok, a szlovének és az osztrákok is szépen bánnak vele, ezért nem hungarikum, hanem inkább kárpátikum. Nálunk tök jól érzi magát, a kertvendéglői bádogasztalos kisfröccstől a természetes édes borig mindenre képes, mint a nagy fajták. Badacsony mellett Csopakon és Egerben készülnek nagyon komoly változatok belőle. A rendszerváltás után derült ki (mint a rút kiskacsáról, hogy ő tkp. hattyú inkognitóban), hogy nagy fajta, mely a kertvendéglői bádogasztaltól a világhírig emelkedett. (A londoni 19. Decanter World Wine Awards-on 54 ország több, mint 18 ezer tétele közül a Zelna Borászat 2021-es olaszrizlingje platinaérmet nyert, amilyet csak az aranyak közül kiválasztott legjobbak kapnak.) Ha sikerül elterjeszteni, a jövőben grow néven hívják majd a fajtát, ami a horvát grasevina, az olaszrizling és a welschriesling szavakból összeálló nemzetközi mozaikszó, a fajta k-európai kárpátikum jellegét jelezendő és a nemzetközi piaci mozgását megkönnyítendő.

A színes és vidám címke Somogyi Győzőt dicséri. A kombinátos idők rémes címkéi után egy darabig egy mélymagyar grafikus zsúfolt, misztikus címkéi uralták a piacot, amíg egy fiatal grafikus, Ipacs Géza teljesen át nem alakította a borcímkék világát modern, artisztikus vagy költői, avagy vicces univerzummá. Az Apukám Világa hascímkéje is már ebben a szemléletben készült (lásd a szerző esszéjét a borcímke-történelemről a Kreatív szeptemberi számában).

Az Apukám Világa (copyright by Csiszár Jenő) azért viseli ezt a vicces nevet, mert dr Laposa József, az apuka alapozta meg a Laposa Birtok egész sikertörténetét. Apuka ugyanis állati menő tájépítész volt az ántivilágban, aki alapvető táj- és kultúravédő könyveket publikált az előző pártállamban, majd ideáltipikus példáját nyújtotta annak, amikor egy borszakíró elmegy borásznak, és eszméletlen jó borokat készít. (Ilyen még Alkonyi László, a modern bor és bornyelv egyik megalapozója, akinek Borbarát című magazinja nélkül nem tartana ott a magyar bor, borbírálat és borleírás, ahol ma tart és aki ma Tállyán készít durva jó borokat). Laposa senior mindent tudott a magyar borról, tájról és kultúráról. Egyszer sötétedéskor a Somló oldalában motoszkáltam a kétezres években és betévedtem Laposáék ottani kis pincészetébe, ahol bevallom, megálltam a növésben. Vidám nótázás folyt mesés, mély, ásványos Laposa-borokat kortyolva, a szitu két okból kultúr-sokkolt engem. Egyrészt a magyar nótáktól már fatojás korom óta viszolyogtam, ahogy a vasárnap déli Jó ebédhez szól nóta nyúlós „cigányzenéjétől” is már nagycsoportos koromban kivert a víz, ahogy a sajnos manapság ismét virágába szökkent Korda Györgytől is rángott a kis fejem világ életemben, mint ma, amikor meghallom a Repteret. Az obligát és isteni vasárnapi kispolgári tyúkhúsleves és rántott hús elsajátítása közben állandóan szólt tehát a Jó ebédhez szól a nóta, egy idő után megindult a nyálelválasztásom, mint Pavlov kutyájának, ha efféle nyúlósan gomolygó cigányzenét hallottam. Másrészt általam szerencsére addig sohase hallott nótákat tutultak a vidám megjelentek egy hidrogénezett hajó Hitlerjugend-forma fiatalembertől a kedves és idős házigazdáig, például az oltárra zokogva ráboruló Horthy Miklós szemöldökén játszó alkonyi fényről, amitől torkomon akadt a juhfark. Van egy egész csomó ilyen, a kormányzó úrról, Horthy Miklós édesapánkról szóló nóta. Ezek az új stílusú népdalok szerkezetét mímelik és a „cigányzenék” avítt „zenei” világát képviselik. Szabolcskamihályos szóképeik egy előző századot idéznek, vidámak, magyaroschak és népieschek, baromi szahar álnóták (https://www.youtube.com/watch?v=tKYhFgvaOjo). Megér egy történeti-szociológiai misét, hogy a magyar borásztársadalom 99 százaléka nem egyszerűen konzervatív, hanem tradicionalista jobb-, és szélsőjobboldali, de erről bővebben majd next time.

(Laposa Apukám Világa 2022, 7700 Ft, 96 pont)

A kolozsvári Visky András regénye nem csak azzal ragadja meg az olvasót, hogy a szerző nem a lineáris elbeszélés szabályaihoz tartja magát, hanem az ’56-os forradalom után huszonkét év börtönbüntetésre ítélt református lelkész édesapa és a hét gyermekével a Duna-delta munkatáborába kitelepített édesanya a valóságból olykor a képzeletbe, máskor a képzeletből a valóság felé visszaáramló történetét darabokra tördeli, s az epizódok egymást kergetve-követve búvópatakszerűen bukkannak fel, hogy aztán tíz-húsz-ötven oldallal odább folytatódjanak.