Ezzel mintegy nyolc évet forgott vissza az idő kereke, ugyanis hasonló adatokat 2016-ben láthattunk csökkenő adósságpálya mellett. A jelenlegi magas állandósság és a magas kamatkörnyezet agyonnyomja a költségvetés kiadási oldalát. A tavalyi kamatkiadások a GDP 4,7 százalékára rúgtak, ez a legmagasabb érték az egész Európai Unióban, ezzel a magyar állam megelőzte a sokkal jobban eladósodott olasz vagy görög államot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi Inflációs jelentése szerint a kamatkiadások idén még tovább, a GDP 4,8 százalékára emelkednek, csökkenés a magas kamatozású adósságok kifutásával 2025-től várható, amikor „már csak” a GDP 3,8 százalékát kell az államadósságra fordítani.
A terhek csökkentésére az államadósság mérséklésével lenne lehetőség, ehhez tartós gazdasági növekedésre és kiegyensúlyozott költségvetésre lenne szüksége az országnak. Bár ennek feltételei nem biztosítottak, az MNB elemzői azzal számolnak, hogy a GDP-arányos adósságmutató most már tartósan csökkenni fog. Az MNB átnéz az év eleji megugráson és azzal számol, hogy az államadósság decemberre a GDP 73,1 százalékra csökkenhet, míg 2025-ben és 2026-ben további évi egy-egy százalékponttal mérséklődhet a mutató. Az MNB azért számol idén az állandósság csökkenésével, mert szerintük azt támogatni fogja a költségvetési hiány mérséklődése és a meginduló gazdasági növekedés – írták a június végén megjelent előrejelzésükben. Azóta kiderült, hogy a második negyedévben visszaesett gazdaság, így a jegybank által idénre várt 2-3 százalékos gazdaság növekedés nehezen tartható, jó esetben 2 százalékkal nőhet a GDP, ez pedig némileg magasabb év végi államadósság mutatót is jelent. Jelenleg semmilyen gazdasági programja nincs a kormánynak az adósság csökkentésére, a gazdaságpolitika abban merül, hogy minél hamarabb beinduljon a növekedés, amely egyrészt szavazatokat hozhat a 2026-os választásokon, másrészt lehetővé teszi az államadósság kinövését.
Volt, amikor az Orbán-kormány sokkal fontosabbnak tartotta az államadóssági elleni harcot. „A rossz kormányzás felemelkedés helyett adósságcsapdába hajtotta az országot. Hatalma fenntartása érdekében megszüntette a költségvetési gazdálkodás feletti demokratikus ellenőrzés lehetőségét, meghamisította a költségvetési adatokat, ezzel korlátozta az állampolgárok önrendelkezési jogát, hiszen felelős választói döntéseket csak az ország állapotának ismeretében hozhatunk” - olvasható a Bajnai-Gyurcsány kormányok bűnlajstroma a Fidesz 2010 kormányprogramjában, amely a „Nemzeti Együttműködési Programja” címet viselte. A 2008-as nemzetközi adósságválság a magyar államot 2008 végére államcsőd közeli állapotba sodorta, a hitelpiacok befagyásával nem jutott forráshoz a lejáró adóssága megújításhoz. A romló pénzügyi mutatók miatt - és spekulációs támadások elhárításra a kormány a Európai Uniótól, a Világbanktól és a Nemzetközi Valutalaptól egy 20 milliárd euró hitelcsomagot, kapott amelynek nagyobb felét, mintegy 13 milliárd eurót előbb az MSZP-, majd a Fidesz-kormány több csomagban lehívott. Emiatt a magyar államadósság GDP arányos mértéke 2008. júniusi 17 229 milliárd forintról, illetve a GDP 64,3 százalékáról 2009 közepére 20 ezer milliárd forint fölé és a GDP 75,9 százalékára ugrott fel. A Orbán-kormány a kormányzást végül bő 21 ezer milliárdos adóssággal vette át, amely akkori GDP 80,1 százaléka volt. Ez volt az az adósság válság, ami ellen mozgósított a kabinet.
Még olyan, ma már bornírt ötletnek tűnő ötleteket is bevetettek, mint a Összefogás az Államadósság Elleni Alap, ahova bárki befizethette felajánlásait, amelyet az Orbán-kormány az államadósság csökkentésre fordított volna.
Az ötletet nem pusztán PR-fogásnak szánták, ugyanis azt remélték, hogy akár 200 milliárd forint is összegyűlhet a nemes célra. A hazafias adózók és vállalkozók azonban nem tolongtak a befizetésekkel, így végül az alapot a kormány 2015 márciusában megszüntette, tekintettel arra, hogy mindössze 340 millió forint gyűlt össze. Az alap megszüntetésekor a magyar államadósság 25 775 milliárd forint volt. Ma ugyanez a szám 58 275 milliárd forint, vagyis az államadósság elleni küzdelem feladása óta megduplázódott a nominális adósság. Kicsit jobb a helyzet ha a GDP arányos adósságmutatót nézzük: a 2015 első negyedének végén az államadósság a GDP 77,6 százalékára rúgott, idén március végén pedig 76 százalék volt, vagyis 10-11 év alatt gyakorlatilag nem történt semmi, ha az államadósság kezelését nézzük.
Durván elszállt az államadósság