December végén a magyar államadósság mértéke meghaladta a 52 061 milliárd forintot, miután tavaly újabb 4764 milliárd forinttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most publikált államháztartási számlaadatai szerint.
A jelentős nominális adósságemelkedés ellenére a GDP-arányos adósságmutató a 2022 végi 74 százalékról 73,5 százalékra csökkent – ez kizárólag a magas inflációnak volt köszönhető, hisz a GDP reálértéke nemhogy emelkedett de egyenesen 0,9 százalékkal csökkent tavaly. Az Orbán-kormány 2010-ben 22 ezer milliárd forinttal vette át az államadósságot, s ezt sikerült 14 év alatt 52 ezer milliárd forintra hizlalni. Ez 30 ezer milliárd forintos adósságnövelés. Még 2019 decemberében is, a Covid-válság előtt, csak 31 ezer milliárd forint volt az államadósság, vagyis tíz év alatt 9000 milliárd forinttal nőtt. A brutális növekedés 2020 után történt, azóta 21 ezer milliárddal lett több az adósság. Ez egyértelműen az elmúlt évek válságainak és hibás gazdaságpolitikának tulajdonítható.
A közgazdászok nem elsősorban az államadósság nominális mértékét, hanem a GDP arányos mutatót nézik, ezen a területen sokkal jobban teljesített az Orbán-kormány. 2010-ben GDP arányos államadósság 83,6 százalék volt, ezt sikerült – a folyamatos gazdasági növekedésnek és a szigorú költségvetési politikának köszönhetően – 2020-ra 65,3 százalékra csökkenteni. Utána a GDP-arányos mutató megint elszállt, a csúcson 80 százalék fölé emelkedett és kisebb statisztikai csoda folytán 2023 végére 73,5 százalékra ment vissza.
Az, hogy tavaly csökkent a GDP-arányos államadósság csakis a rendkívül magas inflációnak tulajdonítható. A nominális államadósság ugyanis 4700 milliárd forinttal emelkedett, ezzel szemben a KSH adatai szerint 2023-ben a reál-GDP 0,9 százalékkal még csökkent is. De mivel a nominális GDP értékét növelni kell a GDP „inflációjával”, csakis ennek köszönhetően tudott oly mértékben nőni a GDP, hogy az államadósság mutató, ha minimális mértékben, de csökkenő pályán maradjon. Idén várhatóan a mérsékelt 2-3 százalékos gazdasági növekedés és a 4-5 százalékos infláció mellett fennmarad a csökkenő adósságpálya. Az MNB szekértői legutóbbi - decemberi - előrejelzésükben azzal számoltak az idén 2 százalékponttal csökkenhet a GDP arányos mutató. Mivel az MNB is idén decemberre 73,1 százalékos adósságot várt, és ezzel szemben 73,5 lett, így a 2024 decemberre adott 70,7 százaléknál magasabb lehet az adósság. Ez persze nagyban függ az idei költségvetési folyamtoktól.
Az Európai Bizottság szerint idén már élénkülni fog a magyar gazdaságNe szépítsük, ez most nulla! - Minden várakozást alulmúl a frissen kijött GDP-adatNem tudni, mi lesz a magas államháztartási hiánnyal, de ha az Orbán-kormány későn lép, az infláció is nőhetSokkal nagyobb lehet a hiány is
Varga Mihály pénzügyminiszter január elején bejelentette, hogy tavaly az államháztartás hiánya az eredetileg tervezett 3,5 százalékkal szemben a GDP 5,9 százaléka volt. Mondta ezt akkor, amikor a 2023-es GDP értékéről még nem voltak valós információk. Mára kiderült, hogy a várt 0-0,5 százalékos csökkenéssel szemben tavaly 0,9 százalékkal csökkent a GDP reálértéke – vagyis a GDP arányos hiány is nagyobb lehet a Pénzügyminisztérium által számoltnál. A Magyar Nemzeti Bank most közölt adatai szerint az államháztartás finanszírozási igénye tavaly elérhette akár a GDP 6,8 százalékát, ami azt sejteti, hogy az államháztartás hiánya jóval magasabb lett a PM által közöltnél. Az MNB adatai szerint tavaly akár még emelkedhetett is a deficit, meghaladva a 2022-es 6,2 százalékos hiányt. Tiszta vizet a pohárba a KSH és az Eurostat április eleji hiányjelentése önthet.
