Kellemtelen meglepetést okozott a KSH friss GDP adata: épphogy csak megindult a gazdaság bővülése 2023 harmadik negyedében, most kiderült, hogy az utolsó negyedben 0 százalékos volt a növekedés mind az előző negyedévhez, mind a 12 hónappal ezelőttihez képest. Vagyis megint leállt a növekedés. 2022 decemberéhez képest a szezonális és naptárhatással igazított mutató 0,4 százalékos pluszt mutatott.
Éves alapon a bruttó hazai termék (GDP) összege 0,9 százalékkal (kiigazítva 0,8 százalékkal) csökkent. Mind a három mutató eltérő mértékben gyengébb az elemzői várakozásoknál.
A számok emberi nyelvre lefordítva azt jelentik, hogy tavalyi évben zsugorodott a magyar gazdaság.
A recesszió már 2022 közepén megkezdődött és ugyan a KSH adatai szerint a 2023 harmadik negyedében megindult a kilábalás, de az leállt az utolsó negyedben. Az adat annyiban nem meglepő, hogy mind a kiskereskedelmi, mind az ipari termelési adatok gyenge konjunktúrát jeleztek 2023 utolsó három havára.
A magyar gazdaság utoljára 2020-ban produkált visszaesést a Covid-járvány miatti lezárások miatt, akkor 4,5 százalékkal csökkent a GDP. A rákövetkező évben a nyitásra jött a felpattanás. Ez 7,1 százalékos növekedést hozott, tavalyelőtt még a brutális kormányzati költekezéseknek köszönhetően 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság.
Erre érkezett most a 0,9 százalékos visszaesés, ami jelentős részben a 2022 esztelen kormányzati költekezés következménye, amely kiürítette az államkasszát és rekord magas,17,6 százalékos inflációt okozott.
Nem lehet azt mondani, hogy a magyar gazdaság kiegyensúlyozott növekedési pályán lenne. A külső-belső sokkok és az elhibázott gazdaságpolitikai döntések miatt a GDP alakulása egy hullámvasúti menetre emlékeztet.
A KSH közleménye szerint a gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdaság (jó volt az időjárás), a humánegészségügyi, szociális ellátás (az állami egészségügyi rendszerek képtelenek voltak ellátni az embereket, ezért azok fizetős egészségügybe és szociális ellátásba menekültek - a szerk. ), valamint az információ, kommunikáció, nemzetgazdasági ágakban emelkedett. A növekedést ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások egy részének, főként a kereskedelemnek a visszaesése. A magyar gazdaság növekedését egyaránt fékezhette az uniós gazdaságok lassulása és a hazai problémák: magas infláció, magas kamatkörnyezet.
Ne szépítsük: ez most nulla – kommentálta az adatokat Nagy János.
Az Erste Bank elemzője emlékeztetett arra, hogy 2023. harmadik negyedévében megkezdődött kilábalás megakadt a tavalyi év utolsó három hónapjában. Az idei első negyedévben az autóiparban történt leállás és a mérsékelt felvevőpiaci kereslet hátráltathatja a teljesítményt. Előretekintve a továbbra is kétszámjegyű bérkiáramlás párosulva a normalizálódó inflációs környezettel a fogyasztás beindulását eredményezheti. A kamatkörnyezet fokozatos mérséklődése a beruházási hajlandóság lassú visszaépülését vetíti előre. E tekintetben fontos szerep hárulhat a beérkező sorsú uniós forrásokra. Mindemellett a meglehetősen visszafogott globális gazdaság hátráltatja a jelentős hazai gazdaság exportlehetőségeinek kiaknázását. A mostani, vártnál gyengébb adat fényében hamarosan lefelé korrigáljuk az idei évre vonatkozó, eddigi 3,2 százalékos előrejelzésünket – írta gyorselemzésben Nagy János.
Nagy Márton optimista
Csak a növekedés átmeneti megtorpanásáról van szó – írta közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, szerinte a negyedik negyedéves stagnálást jelentős részben az exportpiacok gyengesége, német gazdaság recessziója okozta. A magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. A tárcavezető megállapította, hogy a magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket. Egészséges hitelpiac nélkül azonban nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a gazdaságban az óvatos javulás jelei már látszódnak, ezt támasztják alá az utóbbi hónapokban a kiskereskedelem és a turizmus élénkülését mutató adatok is. Emellett az eddigi kormányzati hitelprogramok, kiemelve a Baross Gábor hitelprogramot, illetve annak folytatását, valamint a kereskedelmi bankok önkéntes akciózásának köszönhetően a hitelpiacok javulása is felgyorsulhat, ami a gazdasági konjunktúra erősödését eredményezheti a közeljövőben. Továbbra is kiemelt kormányzati cél, hogy 2024- ben a hazai gazdaság 4 százalékkal bővüljön.
