;

GDP;államháztartási hiány;infláció;Kopint-Tárki;gazdasági előrejelzés;

Nagyobb lehetett tavaly a hazai GDP- visszaesés, mint számítottak rá

- Nem tudni, mi lesz a magas államháztartási hiánnyal, de ha az Orbán-kormány későn lép, az infláció is nőhet

Romlik a külső gazdaság környezet, a magyar gazdaság konszolidálódna.

A múlt évben legalább fél százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, ám az elmúlt hetek részadatai alapján az sem lehet kizárni, hogy a visszaesés ennél kicsit nagyobb, 0,7-0,8 százalék volt – mondta Palócz Éva a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a cég friss konjunktúrajelentésének bemutató sajtótájékoztatóján.

A kutatócég 2024-re 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár, ez hajszálnyival magasabb az őszi 2,5 százalékos prognózisnál. Palócz Éva elmondta, a rengeteg a bizonytalanság az idei évvel kapcsolatban, de abban az elemzők egyetértenek, hogy 2024-ben a gazdaság növekedése legalább 2 százalékos lesz. Ez következik az alacsony bázisból (vagyis a tavalyi visszaesésből), valamint abból a tényből, hogy részlegesen megnyíltak az uniós támogatások, amelyek a beruházásokat élénkíthetik, valamint megindul a háztartások fogyasztásának lassú konszolidációja.

Ugyanakkor a kormány által korábban előrejelzett 4-5 százalékos növekedési prognózisok irreálisak 

– tette hozzá Palócz Éva. A Pénzügyminisztérium december utolsó napjaiban közzétett gazdasági prognózisában 2024-es GDP emelkedését 3,6 százalékara csökkentette. Ezzel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra is 4 százalékos növekedést vár már az idén. A Kopint-Tárki kutatói ilyen gyors növekedés még 2025-ben sem valószínű. Most 3,5 százalékos gazdasági növekedést jeleznek előre a jövő évre, hatalmas bizonytalanság mellett. Mind a két évre (2024-re és 2025-re) egyaránt elmondható, hogy míg a lakossági fogyasztás és a beruházás mutatói javulhatnak, a várható költségvetési konszolidáció visszafoghatja a növekedést. Vagyis komoly élénkülés az előttünk álló két évben nem várható – mondta Palócz Éva.

A gazdasági kilátások szempontjából az egyik vakfolt az államháztartás magas hiánya, illetve az arra adott kormányzati válasz. Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt január eleji sajtótájékoztatóján, hogy tavaly a GDP 5,9 százalékára rúgott a hiány, amit 2,9 százalékra akarnak idén csökkenteni. Palócz Éva szerint már a kiindulás sem biztos: ugyanis, ha a tavalyi  gyenge utolsó negyedév miatt nagyobb volt GDP-csökkenés, akkor a hiány simán lehet 6 százalék felett. Innen egy év alatt levinni a deficitet 2,9 százalékra, szinte lehetetlen vállalkozás, miközben a kormánynak láthatóan semmi elképzelése nincsen a kiigazítás mikéntjéről - tette hozzá a kutató. Ezért a Kopint-Tárki elemzői arra számítanak, hogy a kormány által megcélzott 2,9 százalékkal szemben idén az államháztartás hiánya a GDP 4 százaléka lesz,

de még jövőre is 3,5 százalékot várnak, holott az unió által elvárt szint mind e két évre 3 százalék lenne. 

Bár a kormányon belül vita van arról, milyen gazdaságpolitikát is kövessenek – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a gazdaságélénkítés és a laza költségvetési politika mellett érvel - Palócz Éva szerint ez nagyrészt inkább kommunikációs fogás. A kormánynak nincs komoly mozgástere a költségvetésben. A hiányt csökkenteni kell, ez két módon lehetséges: a kiadások csökkentésével és a bevételek növelésével, ami adók emelését is jelentheti. Ha ez utóbbit meglépi a kormány, akkor az magasabb inflációval jár, mégpedig a kormány előrejelzése alapján ezt nem lehet kizárni.

Az éves infláció tavaly vélhetően 17,5 százalék volt (pontos adatot ma közöl a KSH) – ez 2024-ben 4,5 százalékra, 2025-ben pedig 3,5 százalékra csökkenhet kutatócég szerint. Ezzel szemben a kormány 5,2 százalékos inflációs prognózist adott ki 2023-re december végén, ami akár arra is utalhat, hogy a kormány inflációnövelő intézkedésekre készül.

Valamilyen lépés biztos lesz, hisz több ezer milliárd forintnyi hiányt kell eltüntetni, vagyis a 4,5 százalékos idei inflációs prognózis ezzel a fenntartással kezelendő 

– mondta Palócz. Az infláció éves lefutása várakozásuk szerint szimmetrikus lesz: az év elején hat százalék körüli árindexszel indul az év, a dezinfláció egészen az év közepéig folytatódik, az év második felében viszont az infláció emelkedésre számítanak a kutatók.

A 4,5 százalékos éves infláció mellett a bruttó bérek idén 10, jövőre 5 százalékkal emelkedhetnek, ez azt jelenti, hogy a nettó reálbérek a tavalyi jelentős csökkenés után idén 5,3, 2025-ben pedig 4,3 százalékkal emelkedhetnek.

Romlik a külső környezet

Az elemzők meglehetősen borúlátóak látják a világgazdaság helyzetét, 2024-re minden komoly nemzetközi cég gyengébb növekedést vár a tavalyinál, de a regionális különbségek árnyalják a képet – mondta Nagy Katalin, a cég szakértője. A fejlett országokban lassabb lesz a növekedés, de még a kínai gazdaság is gyengélkedik. Jó hír viszont az infláció globális csökkenése, ezt jelzi az olaj és nyersanyagárak csökkenése, ez utóbbiak emelkedésére nem lehet számítani az idén, hacsak valamilyen új geopolitikai felfordulás nem pattan ki a világban. Eurózóna inflációja idén visszatér a 2 százalékos cél közelébe, a maginfláció is lassul, ebből az következik, hogy az Európai Központi Bank – de a FED is – idén elkezdheti a monetáris lazítást. Az eurózóna tavaly 0,5 százalékkal növekedett, az idei évre is egy százalék alatti növekedés várható. Visszafogja a növekedést a gyengélkedő német gazdaság – tette hozzá Nagy Katalin.

Döntően derűlátóan ítélik meg a helyiek a BYD szegedi megtelepülését. Nagy lehetőség ez a városnak, amelynek gazdasága sokat erősödhet. A külföldi munkavállalóktól nem tartanak.