- Szeged már nagyon várja a kínai autógyárat, nem fél a vendégmunkásoktól sem

Szeged gazdaságát eddig is a több lábon állás jellemezte. Hiányoztak azonban innen a valóban nagy cégek, de az IT-szektorban hazai éllovasnak számít, köszönhetően, hogy a programozással foglalkozó közepes nagyságú cégek közel 4 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Kormányzati segítség nélkül is dinamikusan fejlődik, noha érthető okokból az ott folyó iparosítás nagyságrendje miatt Debrecen mögött lemaradni látszott a harmadik legnépesebb hazai város. Új helyzetet teremtett, hogy a hírek szerint 5 milliárd eurós beruházással autógyárat épít már az idén a kínai BYD Szegeden. A gépiparnak és az autógyártásnak helyben nincsenek hagyományai, de egy új technológia esetében ez talán nem is bír különösebb jelentőséggel. Eddig egyeteméről volt híres a város, Karikó Katalin idei orvosi Nobel-díja erre csak ráerősített. Hamarosan Európa egyik legnagyobb elektromos autógyára épül meg itt. A helyieket arról kérdeztük: mit szólnak ehhez, milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak a beruházás kapcsán.

A BYD szegedi gyárépítése olyan esemény, mint a várost sújtó 1879-es árvíz utáni újjáépítés - fogalmazott Bódi György, a Szegedért Alapítvány korábbi vezetője, aki arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltás óta nem volt nagy gazdasági beruházás Szegeden. A város egykori élelmiszeripari cégei közül a Pick maradt talpon, és hosszú ideje ez az egyetlen tradicionális vállalkozás, amivel összekötik a város nevét. Úgy látom, hogy az itteni autógyártás ablakot vagy újabb ablakot nyit Szeged számára a világra, és a beruházást azért érzem nagyon fontosnak, mert a helyi gazdaságfejlesztés kapcsán mindig a tudásipar meglétét és jelentőségét hangsúlyozták, és ehhez most hozzákapcsolódik egy óriási volumenű termelőkapacitás. A bejelentett beruházás jelentősége ma még beláthatatlan – vélekedett Bódi György.

Arra több megszólaltatott utalt, hogy 2008-ban nagy volt Szegeden a csalódást, amiért a Mercedes a magyarországi gyárának helyszínét a közeli Kecskeméten jelölte ki. Akkor elúszni látszott az esélye, hogy a Tisza-parti városban valaha autógyár létesülhet. Ezért is, másért is volt meglepetés a helyiek számára, hogy a világ vezető elektromos autógyártó cége az első európai gyárát Szegeden építi fel. Alapjaiban ez a beruházás nem fogja megváltoztatni a város jellegét. Szeged száz éve egyetemi város, és az is marad. Bár nagy jelentőségű a BYD idetelepülése, ez a város soha nem lesz autógyáros – osztotta meg nézetét Tóth Andrea, aki helyben kommunikációs referensként dolgozik. Ugyanakkor nem kérdés, hogy a város újkori gazdaságtörténetében fordulópontot jelent az autógyár itteni megtelepülése – tette hozzá, és ezt azzal egészítette ki, hogy BYD után újabb beruházások érkezhetnek Szegedre, amely befektetési szélárnyékban élt az elmúlt három évtizedben. Nagy kérdés, hogy helyben milyen nagyságrendben áll rendelkezésre a szakképzett munkaerő – hallhattuk, azzal kiegészítve, hogy viszonylag kevés helybeli fog tudni elhelyezkedni a rövid időn belül induló gyárban. Jó jel, hogy a helyi egyetem akar és képes kapcsolódni az autógyárban folyó kutatás-fejlesztési munkákhoz, szerencsés, hogy hosszabb ideje folyik mérnökképzés az SZTE-n.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nagy gyár lesz. Láthattuk korábban, hogy az Audi, a Suzuki és a Mercedes megváltoztatta Győrt, Esztergomot és Kecskemétet. A gyár léte bekerül a helyi mindennapokba, jelentősen alakítva a város életét – mondta el András, aki IT-szakemberként dolgozik Szegeden. (Csütörtökön jött az a hír is, hogy a a Schiller Autó Család Zrt. stratégiai kiskereskedelmi megállapodást kötött a BYD-del, a cég BYD márkakereskedése Észak-Pesten nyílik meg februárban – a szerk.) Bizonyára sok lesz az Ázsiából érkező vendégmunkás, akiknek még a tömeges megjelenése sem fog gondot okozni, mert a helyi egyetemen évtizedek óta több ezer külföldi, sok esetben nem is a kontinensről érkező hallgató tanul, akiknek jelenlétét megszokták a szegediek – hallhattuk. Akkugyártás nem lesz Szegeden, ám nem zárható ki, hogy a kínai gyártó részéről a későbbiekben felmerülhet ez az igény, és nagy kérdés, hogy ebben a helyzetben mit tud tenni a városvezetés és a kormány – osztotta meg félelmét András, nem rejtve véka alá, hogy olyan technológiai változások is bekövetkezhetnek az elkövetkező években, amelyek új alapokra helyezik az akkugyártás. Elmondta azt is, tart attól, hogy a nagy a különbség az európai és az ázsiai munka- és környezetvédelmi kultúra között, ami szintén hordozhat veszélyeket Szeged számára.

Érdekes szempontot említett meg a magát a zöld gondolat mellett elkötelezett Szilárd, aki középvezetőként dolgozik Szegeden. Bár imponálóak azok a számok, amelyek a BYD gyárépítése kapcsán elhangoznak, de tisztában kell lenni azzal, hogy a robotika olyan gyorsan fejlődik, hogy akár tíz éven belül kiváltható lesz valamennyi betanított munka. Amennyiben ez a forgatókönyv megvalósul, akkor nem három ezer, csupán néhány száz alkalmazottja lehet 2034-ben a szegedi autógyárnak. Szinte valamennyi általunk megszólaltatott kitért a helyi iparűzési adó kérdésére, ami az elkövetkező években jelentős mértékben gazdagíthatja a város kasszáját. Általánosnak mondható az a vélemény, hogy bár a gyárépítést bejelentő, december végi sajtótájékoztatón Botka László, a város polgármestere úgy fogalmazott, hogy az ebből származó bevétel helyben marad, ennek ellenkezőjét sem zárják ki a helyiek. Noha nincs szó arról, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásként kezelné a kormány minden idők legnagyobb vagy egyik legnagyobb hazai zöldmezős beruházását, de ez a szándék akár változhat is. A hazai kormányzati politika cikkcakkjai ennek legalábbis nem mondanak ellent. Szilárd szerint azonban elképzelhető az is, hogy olyan mértékben vonhatják el ebben az esetben az iparűzési adót Szegedtől, hogy pénzügyileg nem lesz jobb helyzetben az autógyár beindulása után sem az önkormányzat, mint jelenleg. Pedig nagy szükség volna a város infrastruktúrájának fejlesztésére, és - mások mellett - újabb önkormányzati bérlakások építésére.

Ettől fél a közművelésben dolgozó nyugdíjhoz közelítő István is, aki szerint normál körülmények között egy ilyen nagyságrendű beruházás „megdobja” város költségvetését, de idehaza messze állunk a normál viszonyoktól. Az elmúlt években nagy ütemben vonták el a forrást az olyan, viszonylag gazdag önkormányzatoktól, amilyen a szegedi – emlékeztetett. Nagy kérdés, mennyi hazai munkavállaló kaphat munkát a gyárban, főleg a közép- és felső vezetői szinten. A városvezetés és a helybeliek is nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a BYD itteni gyárnyitása javít a város népességmegtartó képességén. Ez nem egy ősfideszes város – nevette el magát István, amikor arra kérdeztünk rá, hogy okozhat-e helyben gondot, hogy várhatóan sok külföldi munkavállaló fog egyszerre megjelenni Szegeden. A város lakossága eddig sem volt homogén, sok az itt tanuló külföldi diák, az idősebbek pedig emlékezhetnek rá, hogy a rendszerváltás előtt a helyi textiliparban sok kubai dolgozott, és velük sem volt semmi gond. Itt helyben az emberek ezért nem fogékonyak a migránsellenes kormányzati propagandára – tette hozzá István.