Hiába a hónapokon át tartó jegybanki kamatcsökkentés, sőt, az MNB némileg váratlan június végi 0,25 százalékos kamatvágása, a 6,75 százalékra csökkent alapkamat ellenére a lakossági hitelkamatok emelkedésnek indultak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most nyilvánosságra hozott júniusi adataiból. A közlemény szerint júniusban a háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója emelkedett, ami főként a támogatott konstrukcióknál volt érzékelhető.
E mögött elsősorban a CSOK Plusz hitelek drágulása húzódik meg, s talán ettől nem teljesen függetlenül a lakáscélú hitelek új szerződéses összege 127,4 milliárd forintra csökkent. Ez ugyan csak 2,1 milliárddal kevesebb az előző havi adatnál, ám tavaly júniusban még csak 53,2 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel a háztartások, így egy év alatt a növekedés130 százalékos. Mindez az elmúlt egy-másfél évben bekövetkezett kamatcsökkentésnek, és nem utolsósorban CSOK Plusz hiteltámogatássá alakításának, a halasztott lakásvásárlásoknak, és a javuló lakossági bizalomnak egyaránt köszönhető.
Most júniusban a lakáscélú kamatok átlagos teljes hiteldíjmutatója (THM) az MNB szerint 7,06 százalék volt, ez minimális mértékben, 0,14 százalékponttal magasabb az előző havi adatnál, ám tavaly ilyenkor még a THM még 10,4 százalék volt. Ezen belül a támogatott lakáshitelek kamatai átlagosan 8,3 százalékra rúgtak, míg piaci kamatozású hiteleknél a hiteldíjmutató 6,65 százalék volt. A babaváró hitelek népszerűsége nem kiemelkedő, a múlt hónapban 19,5 milliárd forintot folyósítottak a bankok, ami 1,5 milliárd forinttal kisebb az előző havi összegnél, de idén január és június között a háztartások egyenletesen havi 20 milliárdnyi babaváró hitelt vettek fel, ami lényegesen elmarad a tavalyi második fél év közel 30 milliárdos havi átlagtól. A babaváró hitelek átlagos kamata 9,1 százalék volt, ami magasnak mondható, ám a konstrukció lényege, hogy ha a kívánt gyerek(ek) megszületnek akkor a hitel egy része, vagy teljes egésze támogatássá alakul. Ha viszont nem születnek meg a tervezett, kvázi az államnak beígért gyerekek, akkor a családok súlyos pénzügyi teherrel kerülnek szembe.
Nehéz lett a hónap vége Magyarországon, az emberek kétharmada pénzügyi bizonytalanságban élTekintve, hogy időközben június végén az MNB csökkentette az alapkamatát, ez azt vetítené előre, hogy a lakáscélú kamatok további csökkenése várható. Ugyanakkor elmúlt két hónapban a bankok már inkább szigorítottak a feltételeiken, így a jövőben további lényeges kamatcsökkentés ugyan nem zárható ki, de túl nagy tere sincs a hitelek olcsóbbá tételének.
Az új, szabad felhasználású jelzáloghiteleket júniusban 9,26 százalékon folyósították a bankok a lakossági ügyfeleknek, míg a mindig is drágább személyi hitelek kamat 17,69 százalék. Ez utóbbinál érdemi csökkenésről nem is nagyon beszélhetünk, az egy évvel ezelőtti 19,3 százalékos ráta az azóta bevetkezett kamatcsökkentések arányában mérséklődött.
A bankok jövedelme két fő forrásból táplálkozik: az egyiket a beszedett díjak jelentik, a másik pedig a betéti és a hitelkamatok között elért különbözet. Ez alapján nem kell félteni a bankok jövedelmezőségét az idén sem, hisz míg legkedvezőbb jelzáloghitelek is 6,5 százalék felett kelnek el, a betéti kamatok, ettől a szinttől lényegesen elmaradnak. Az jegybank statisztikái szerint a lekötött betétekre 2024. júniusában átlagosan 4,93 százalékos éves kamatot fizettek a bankok – ez tavaly még 11,99 százalék volt –, ennek ellenére a lekötött betétek állománya nem csökkent számottevően az elmúlt 12 hónapban.
Áthárítják az adóemelést a bankok
A kormány rendeleti úton – az országgyűlés hozzájárulása nélkül – augusztus elsejétől a másfélszeresére emelte a pénzügyi ügyleteket terhelő adó, a tranzakciós illeték mértékét. Az adóemelésekre a magas költségvetési hiány és a szükséges kiigazítások miatt volt szükség, bár a kormány a „védelmi hozzájárulás” kivetését zavaros háborús eszmefuttatással indokolta. Ezek következtében a bankoknak minden átutalás után az eddigi 0,3 százalék és legfeljebb 10 ezer forint helyett 0,45 százalékot, legfeljebb 20 ezer forintot, készpénzfelvétel esetén pedig 0,6 százalék helyett 0,9 százalékot kell befizetniük illetékként az államkincstárba, ez utóbbit ráadásul felső korlát nélkül. Ezzel párhuzamosan a kormány rendeletben tiltotta meg a pénzintézeteknek, hogy az idén módosítsanak lakossági kondícióikon, igaz semmi sem akadályozza meg bankokat abban, hogy ezt 2025 január elsején már megtegyék. Ráadásul ezek az emelések nem számítanak bele az éves inflációkövető díjemelésbe, amelyet a bankok számára felső határként megenged a jogszabály, így a jövő évben a bankszámla- és bankkártya műveleteknél az inflációt meghaladó költségemelkedésre számíthat a lakosság minden hazai banknál – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője. A cégek esetében az Erste, a Gránit, a K&H és az OTP Bank már döntött arról, hogy továbbhárítják a kormány adóemelését, s ennek megfelelően emelték a díjaikat. Az OTP Bank tegnapi közleménye szerint a teljes illetékemelést áthárítja a mikro- és kisvállalkozói ügyfeleire augusztustól. A közzétett hirdetményeik szerint szeptember 16-tól a Gránit Bank, szeptember 26-tól pedig a K&H Bank emeli fel a vállalkozások felé felszámított tranzakciós díjat, illetve a könyvelési díjat a kormány által augusztus 1-től felemelt illeték mértékére. Az Erste Bank pedig szeptember 20-tól hárítja át a megemelt tranzakciós illetéket is a céges ügyfelekre – írta a pénzügyi tanácsadó portál.