Az első fél évben 6027 új lakás épült a KSH adatai szerint, ez 18 százalékos csökkenés 2023 első feléhez mérten. A folytatás sem lesz sokkal izmosabb, ugyanis a 2024 első hat hónapjában kiadott építési engedélyek és a lakásépítési bejelentések száma alapján 8972 lakás építése kezdődhet meg, ez is 18 százalékkal marad el a múlt év első fél évének adatától.
A fővárosban 8,3 százalékkal kevesebb, összesen 2124 lakás épült. A megyei jogú városokban 20, a többi városban 27, a községekben pedig 19 százalékkal csökkent az átadott lakások száma. Budapest lakásépítését erős területi koncentráció jellemzi, a XI. kerületben adták át az új lakások 46 százalékát.
Az építőanyag-gyártó és -forgalmazó cégek által alapított Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) értékelése szerint az alacsony számok messze elmaradnak az elmúlt évtized legjobb lakásépítési adataitól, bár az elmúlt fél évben több jel mutatott arra, hogy éledezik az ágazat. Az év első hónapjaiban élénkült a kereslet és a tranzakciószámok is nőttek az új építésű lakások piacán, de a fellendülésre még várni kell – írják közleményükben.
Továbbra sem nélkülözheti az ágazat az ösztönzőket, hiszen a lakásépítések optimális mennyiségének elérése és megtartása lenne a fő cél.
Minden lehetséges támogató intézkedésre szükség van, hogy segítse a lakásállomány megújítását, a családok otthonteremtését és az építőipari kapacitások megtartását. A családtámogatási rendszer akkor tudja támogatni a lakáspiaci fellendülést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad.
A TLE értékelése szerint az új otthonfelújítási program mindenképpen hozzájárul majd az 1990 előtt épült, rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is. Azonban a program a gazdaságosan fel nem újítható épületek számára nem ad megoldást, egyes esetekben ugyanis a helyettesítő új építés a hosszú távon kifizetődő alternatíva. A TLE szerint jóval több forrás szükséges a teljes lakásállomány minőségi megújításához, és ehhez uniós támogatásokra lenne szükség, valamint állami, magán-, önkormányzati bérlakásprogramokra, hogy a lakhatási krízis csökkenthető legyen.
