- A Kreml szerint Oroszország elítéli a politikai erőszakot, Navalnij, Politkovszkaja és Nyemcov nyilván egyetértene, ha élne

Oroszország elítéli az erőszak minden megnyilvánulását a politikai harc során - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára az MTI szerint a Donald Trump volt amerikai elnük és jelenlegi republikánus elnökjelölt-aspiráns ellen elkövetett merénylettel összefüggésben.

„Oroszország mindig is elítélte, és mi is határozottan elítéljük erőszak minden megnyilvánulását a politikai küzdelem során” - jelentette ki Vlagyimir Putyin szóvivője. Szerinte az amerikai elnökválasztási küzdelem során világossá vált, hogy Donald Trump élete veszélyben forog. Miután számos kísérlet történt arra, hogy eltávolítsák a politikai színtérről, előbb jogi eszközök, bíróságok, az ügyészség segítségével, a jelölt politikai hiteltelenítésére és lejáratására tett kísérletekkel, minden külső megfigyelő számára nyilvánvalóvá vált, hogy az élete veszélyben van” - fogalmazott.

Dmitrij Peszkov azt hangoztatta, hogy a Kreml nem hiszi, hogy az elnökjelölt likvidálására tett kísérletet a jelenlegi hatóságok szervezték meg, de a történteket az a légkör idézte elő, amelyet a Joe Biden vezette demokrata adminisztráció teremtett a kampányban. Mint mondta, a washingtoni kormányzat a nemzetközi színtérről akarva-akaratlanul átvitte munkamódszereit a belpolitikára, ahol szintén megjelent az erőszakos döntések stílusa. A szóvivő Oroszország nevében részvétét fejezi ki az elhunyt aktivista családjának, és mielőbbi felépülést kíván azoknak, akik megsebesültek a Donald Trump elleni merényletben.

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a Rosszija 24 televízió műsorában azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokban „az elnök elleni merényletkísérlet sajnos olyan hagyomány, amely kezd normává válni”. Emlékeztetett rá, hogy tucatnyi hasonló bűncselekményt követtek el amerikai államfők és elnökjelöltek ellen. Zaharova a Telegram-csatornáján reagált Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) parancsnokának szombati nyilatkozatára, amely szerint az általa vezetett szolgálat sikertelen kísérletet tett Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyilkolására. A szóvivő közölte, hogy a merényletet amerikai pénzből készítették elő és felvetette a költői kérdést, hogy az Egyesült Államok számára nem lenne-e jobb Ukrajna fegyverzése helyett a pénzt az amerikai rendőri és más rendvédelmi szolgálatok finanszírozására fordítani.

Arra, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországában mennyire vehető komolyan, amikor elítélik a politikai erőszakot, ékesszólóan árulkodik a következő néhány eset: 

Anna Politkovszkaja orosz újságíró-jogvédőt, a Novaja Gazeta munkatársát 2006. október 7-én, Vlagyimir Putyin születésnapján és két nappal Ramzan Kadirov csecsen vezető születésnapja után Moszkvában agyonlőtték annak a háznak a liftjében, ahol lakott. Ő volt az aki különös figyelmet szentelt az első és a második csecsen háború eseményeinek..2008 elején az Orosz Ügyészséghez tartozó Nyomozó Bizottság Nyomozó Főosztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a meggyilkolását Borisz Berezovszkij orosz oligarcha megrendelésére Hozs-Ahmed Nuhajev csecsen bűnöző hajtotta végre.

Másfél hónappal később, 2006. november 23-án, háromheti haláltusa után polónium-mérgezés következtében meghalt Alekszandr Litvinyenko volt FSZB-tiszt. Azt követően mérgezték meg, hogy kutakodni kezdett Anna Politkovszkaja halálának körülményei után. „Az, hogy megmérgeztek, azt mutatja, jó irányba indultam. A Kreml szokása, hogy megöli az igazmondó embereket” – mondta néhány nappal halála előtt.

Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009. november 16-án halt meg egy moszkvai börtönben, ahol embertelen körülmények között tartották fogva. Ő ügyvédként orosz belügyi vezetőket leplezett le, olyanokat, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el az orosz költségvetésből, ennek ellenére a leleplezett felelősök helyett az ügyvéd ellen indítottak eljárást adócsalás címén. 2008-ban került előzetes letartóztatásba, tárgyalás nélkül tartották fogva 11 hónapig, s nyolc nappal azelőtt vesztette életét, hogy a törvény szerint szabadon kellett volna engedni. A büntetés-végrehajtás tisztviselői szívrohamnak tulajdonították a halálát, ehhez képest halála előtt öt napon keresztül gyomorfájdalmakra panaszkodott, a halála előtti napon pedig háromóránként hányt és megdagadt a gyomra. Később kiderült, hogy az ügyvédet gyakorlatilag agyonverték a börtönben, Ljudmilla Alekszejeva, a Moszkvai Helsinki Csoport vezetője szerint Szergej Magnyitszkij az orosz belügyi több tisztje általi verés és kínzások következtében halt meg.

Borisz Nyemcov orosz ellenzéki vezetőt 2015. február 27-én este gyilkolták meg, a Kreml épülete és a Vörös tér közelében lőtték hátba többször. A politikus a helyszínen életét vesztette. Két nappal azelőtt ölték meg, hogy részt vett volna egy nagyszabású béketüntetésen, amelyet az akkor már nagyon feszült orosz-ukrán viszony kavítása érdekében tartottak. Borisz Nyemcov több ízben bírálta élesen Vlagyimir Putyin rendszerének korrupcióját, számos társadalmi kampány kezdeményezője és résztvevője volt. Szót emelt az atomerőművek ellen is. Grigorij Javlinszkij orosz politikus, az Orosz Egyesült Demokratikus Párt alapító-elnöke öt évvel később azt közölte, hogy Borisz Nyemcov meggyilkolását a maga valóságában nem derítették fel, a megrendelők személyét azóta is homály fedi.

A legfrissebb, nemzetközi botrányt kiváltó eset Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése, majd elítélése és Szergej Magnyitszkijhez hasonlóan egy börtönben bekövetkezett halála volt. Az ellenzéki vezető – aki szövetségesei oldalán elsősorban a Putyin-rendszer mindent átható korrupciójának feltárásával szerzett kínos perceket a Kremlnek – 2020. augusztus 20-án a Tomszkból Moszkvába vezető repülőút alatt lett rosszul. A gép Omszkban kényszerleszállást hajtott végre, kómába esett, lélegeztetőgépre tették. Nem sokkal később sikerült Németországba menekíteni, itt lábadozott tovább, majd a szervezetéből vett mintában a Bundeswehr speciális laboratóriuma egyértelműen kimutatta a novicsok idegméreg-családhoz tartozó anyag jelenlétét.

A történtek ellenére Alekszej Navalnij 2021-ben, felépülését követően hazatért Oroszországba, ahol azonnal őrizetbe vették a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megsértése címén, az úgynevezett Yves-Rocher-ügyben. Ezek után szervezeteit szélsőségesnek minősítették, majd több különböző eljárásban, összesen több évtizednyi börtönre ítélték. A rossz fogvatartási körülmények miatt állapota folyamatosan romlott, míg végül Harp közelében, egy szibériai büntetés-végrehajtási intézetben 2024. február 16-án életét vesztette, a hivatalos indoklás szerint vérrögképződés következtében, miután egy sétája után rosszul lett.

Alekszej Navalnij segítőit Oroszországban azóta is üldözik, nemrégiben felesége, Julija Navalnaja ellen adtak ki elfogatóparancsot.

Arról, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után az oligarcha fogyóeszköz lett Oroszországban, korábban a 24.hu készített egy videót.