Lengyelország 2025-ben a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát fogja védelmi kiadásokra fordítani, ami kiugróan magasnak számít nemcsak európai viszonylatban, hanem a 32 NATO-tagállam között is. GDP arányosan jelenleg is Lengyelország fordít legtöbbet – 4,2 százalékot – védelmi, katonai kiadásokra, hasonló arányú növekedést egyetlen más állam sem jelentett be mindezidáig.
A washingtoni NATO csúcstalálkozóra készülve, még júniusban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Fehér Házba tett látogatása után arról beszélt, hogy minden tagállam jelentősen növelte védelmi kiadásait 2024-ben, a 32 ország közül már több mint 20 GDP legalább két százalékát fordítja védelemre. Egyes tagállamok – köztük a második legnagyobb hadsereggel rendelkező Törökország, de Németország, Norvégia és Hollandia is - az idén először teljesítették a NATO elvárást. Stoltenberg emlékeztetett, hogy öt éve még 10 ország sem teljesítette a célt, sőt 2023-ban, az ukrajnai háború ellenére is mindössze 11 NATO-tagállam fordította a GDP legalább két százalékát védelmi kiadásokra.
A Politico összesítése szerint már 2024-ben Lengyelország az éllovas, védelmi büdzséje máris GDP-je 4,12 százalékát éri el. Második helyen Észtország áll 3,43 százalékkal, harmadik az Egyesült Államok 3,38 százalékkal, a negyedik Lettország 3,15 százalékkal, majd Görögország következik 3,08 százalékkal. (Magyarország 2023-ban érte el a 2 százalékot, a 2024-es évre pedig 2,1 százalék a tervezett védelmi büdzsé.)
A jövő évre tervezett rekordmagas lengyel védelmi büdzséről Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter beszélt a Bloomberg televíziónak adott, péntek este sugárzott interjújában. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is. Ennek szükségességét azzal indokolta, hogy már nem élünk a hidegháború utáni örök békében.
Radoslaw Sikorski egy másik nagy érdeklődést kiváltó interjút is adott a napokban. Az American Enterprise Institute-nak arról beszélt múlt héten, hogy
Varsó fontolóra veszi Kijev javaslatát, hogy a lengyel légvédelem lője le a lengyel terület felé tartó orosz rakétákat,
amíg azok még az ukrán légtérben tartózkodnak. A javaslat szerepel a két ország közötti közös védelmi megállapodásban, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök varsói látogatása során írtak alá a múlt hét elején. A diplomáciai vezető ugyanakkor hangsúlyozta: ebben a szakaszban ez csak egy ötlet. A megállapodásukban az szerepel, hogy megvizsgáljuk ezt az ötletet.
A javaslat elméletileg minden olyan rakétára vonatkozna, amely Nyugat-Ukrajnán keresztül Lengyelország felé tart. A külügyminiszter szerint azonban ez egy komoly dilemma Varsó számára. Orosz rakéták hatolnak be a lengyel légtérbe, de rövid időre és feltehetően tévedésből. A saját területük fölött megsemmisített visszahulló darabok veszélyt jelentenek a lakosságra nézve, az ukránok viszont engedélyezik a Lengyelország felé tartó rakéták kilövését már az ukrán légtérben. – Véleményem szerint ez önvédelem lenne, de vizsgáljuk az ötletet - mondta Sikorski.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter a TVN lengyel televíziónak a washingtoni NATO-csúcstalálkozón azt mondta, Varsó konzultálni fog NATO-szövetségeseivel a kérdésben, beleegyezésüket kéri, és ha lesz döntés az orosz rakéták lelövéséről már az ukrán légtérben, az „csakis a szövetségesek döntése lesz”. A védelmi miniszter úgy fogalmazott: „Kulcsfontosságú az Egyesült Államok álláspontja, amely meglehetősen szkeptikus ebben a kérdésben, így Lengyelország biztosan nem fog egyedül meghozni egy ilyen döntést".
Volodimir Zelenszkij az új Nagy Imre, de hol van Orbán Viktor?