Vasárnap délután 5 óráig a szavazók 59,4 százaléka adta le a voksát franciaországi előrehozott parlamenti választáson. Ez az 1986-os parlamenti választás óta a legmagasabb arány – derül ki Mathieu Gallard, az Ipsos kutatási igazgatója tweetjéből
A kétfordulós tartott megméretés második felvonását jövő vasárnap rendezik, a több mint 49 millió jogosult francia állampolgár a parlamenti alsóház 577 képviselőjét választja meg öt évre.
A választás módja miatt az eredményt meghatározza a részvételi arány: a franciák csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, a biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy választókörben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban mindegyik, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elérő jelölt indulhat. Minél többen szavaznak, annál nagyobb az esélye annak, hogy három jelölt jut tovább, most valószínűsíthetően több mint száz helyen, azaz a választókerületek csaknem 20 százalékában. A részvételt estig több mint 60 százalékosra jelzik előre a közvélemény-kutatások, ami szintén több évtizedes rekord lehet.
A tengerentúli francia megyékben élő több mint egymillió választópolgár már szombaton szavazott, az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a választóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Emmanuel Macron államfő kora délután adta le voksát az észak-franciaországi Le Toquet üdülővárosban, és a vezető ellenzéki politikusok is szavaztak, Marine Le Pen például Hénin-Beaumont településen. A két város 120 kilométerre fekszik egymástól.
Két pénteken közzétett közvélemény-kutatás az Ifop és az Odoxa intézet 35 és 37 százalék közötti támogatottságot jelzett a Marine Le Pen által fémjelzett szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésnek (RN), a radikális baloldal, a kommunisták, a zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség előtt, amely 27-29 százalék közötti támogatottságra számíthat. Emmanuel Macron államfő pártja, az Újjászületés (RE) 20,5-21 százalékot kaphat, a jobbközép Köztársaságiak pedig 8 százalékot érhetnek el.
A voksolás legfőbb tétje, hogy az RN fennállása óta először a legnagyobb parlamenti párttá válik-e, és meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges többséget. Ebben az esetben úgynevezett politikai társbérlet alakul ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen fogja vezetni az országot. Erre eddig háromszor volt példa az 1958-ban kezdődött Ötödik Köztársaság öztársaság történetében, 1986 és 1988, majd 1993 és 1995 között Francois Mitterrand néhai baloldali államfő mandátuma alatt, és 1997 és 2002 között Jacques Chirac néhai jobboldali elnök idején. Akár egy intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, miután Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget szerez.
Emmanuel Macron államfő a választásokat alig három hete, pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írta ki. Az elnöki tábor már az elmúlt két évben is csak relatív többséggel rendelkezett a parlamentben, és a törvények megszavazásához alkalmi szövetséget kellett kötnie; a költségvetést és a nyugdíjreformot pedig az alkotmány egyik cikkelye alapján szavazás nélkül tekintette elfogadottnak.
Mesteri húzás vagy történelmi hiba, de Emmanuel Macron jóvoltából hatalomra kerülhet a szélsőjobb Franciaországban