Bár az intézmények adósságnövekedése lassult, még így is havonta 12-13 milliárd forinttal nőnek tartozásaik. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint május végén a lejárt számlák összege 82,8 milliárd forint volt. Az IME egészségügyi szaklap minapi konferenciáján a Magyar Kórházszövetség elnöke is jelezte, hogy mennyire ellehetetlenítik a betegellátást a fizetési nehézségek és már van olyan gyógyszerbeszállító, amely nem is szolgáltat utólagos számla fizetéssel.
Mint arról korábban a Népszava beszámolt, a kormány nyárig két részletben mintegy 105 milliárd forintnyi tartozást rendez. Az első részletet, mintegy 64 milliárd forintot május végéig kapták meg a kórházak, további 41 milliárdról pedig kedden jelent meg a jogszabály, azaz ez az összeg is hamarosan ott lehet az egészségügyi intézmények számláin.
Ám még ezzel az összeggel sem sikerül a kormányzatnak orvosolnia az egészségügy finanszírozási gondjait, mert a mostani újabb 41 milliárd forintnyi számla rendezése után is marad több mint 41 milliárd lejárt tartozása a szektornak. amely az év végéig a legóvatosabb becslések szerint is havonta újabb 12-13 milliárddal forinttal nő, aaz év végére ismét összejön 130 milliárd forintnyi tartozás. (2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt az eladósodás 2024-ben már az említett 12-13 milliárddal.)
Újra megjelent az inkasszó a magyar egészségügybenMár a gyógyítást nehezíti a kórházak eladósodása, havi 20 milliárd forinttal nő a kifizetetlen számlák összegeA Magyar Kórházszövetség legutóbbi, áprilisi végi konferenciáján Somogyi Alíz, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatója maga mesélte, hogy míg a korábbi években szinte adósságmentesen tudtak gazdálkodni mostanra több mint hatmilliárddal tartoznak a beszállítóknak. Bevételeik ugyanis már rég nem fedezik a kiadásaikat. Egyebek mellett az egészségügyi anyagok, felszerelések ára átlagosan minimum 30 százalékkal emelkedett. A gyógyszereknél ez már a 44 százalékot is meghaladta, és vannak olyan orvosságok is, amelyeknél a drágulás több száz százalékos.
Mindez jócskán megnehezíti a betegellátást is: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészti Központ adatai szerint az esetek 10-15 százalékában eszközellátási zavarok álltak a kórházak tavalyi kényszerű szolgáltatás-felfüggesztéseinek hátterében.
– Az orvostechnikai beszállítók érdekképviseletei által végzett belső felmérés szerint, az adósságrendezés módja és összege miatt ismét az eszközszállítók jártak a legrosszabbul – mondta lapunknak Rásky László, Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Miközben a legutóbb adósságrendezésre kiutalt 64 milliárdos összegnek fedezetet kellett volna nyújtania a tavaly év végi teljes tartozásállomány rendezésére, az orvostechnikai beszállítók csupán 62 százaléka kapta meg a december 31-i követelésének legalább 80 százalékát. És bár egyes intézményeknek maradt pénze a 2024. február 29-i lejárt adósságállomány egy részének törlesztésére is, az orvostechnikusok 86 százaléka követeléseinek kevesebb mint a 20 százalékát kapta meg. Sőt van olyan cég, amelynek egyetlen fillér sem jutott. A főtitkár szerint ez is azt mutatja, hogy a tartozások kiegyenlítésére utalt összeg elosztási elve nem jó, s a pénz is kevés. A mostani adósságrendezéssel is marad olyan eszköz, amit már rég elhasználtak a műtéteknél az intézmények, de azok kifizetésére legalább újabb fél évet kell várniuk a cégeknek.
Hiába a nagy kórházi adósságrendezés, lesz olyan intézmény, ahol azután sem tudják fizetni a piaci beszállítókat