Az Európai Unió Bírósága arra kötelezi Magyarországot, hogy fizessen 200 millió euró (átszámítva hozzávetőlegesen 80 milliárd forint) átalányösszeget, és a késedelem minden egyes napjára 1 millió eurós (nagyjából 400 millió forint) kényszerítő bírságot amiatt, hogy nem teljesítette az egyik ítéletét – derül ki a bíróság csütörtöki közleményéből.
A tájékoztatásban az áll,
e kötelezettségszegés, amely egy uniós közös politika egésze alkalmazásának a szándékos kijátszásában áll, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül.
A közlemény felidézi, 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén.
E kötelezettségszegés
a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására,
az e védelmet kérelmező személyek tranzitzónákban való jogellenes őrizetére,
az ilyen személyek ahhoz való jogának a megsértésére, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarország területén maradjanak,
valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozott.
Mivel az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem tett eleget az ítéletben foglaltaknak (kivéve a tranzitzónákat, amelyeket már az ítélet kihirdetése előtt bezárt), újabb kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett elő.
Az Európai Unió Bírósága mostani ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem tette meg az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Márpedig – derül ki az indoklásból – ezáltal a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól.
„E magatartás jelentős mértékben veszélyezteti az uniós jog egységességét, ami rendkívül súlyosan érinti mind a magánérdekeket, és többek között a menedékjogot kérelmező személyek érdekeit, mind pedig a közérdeket. Konkrétan Magyarország kötelezettségszegése, amely a hatását tekintve a többi tagállamra hárítja a pénzügyi vonatkozásokat érintően is fennálló, arra vonatkozó felelősséget, hogy az uniós jognak megfelelően biztosított legyen a nemzetközi védelmet kérelmező személyek befogadása, a kérelmeik elbírálása, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése, súlyosan sérti a szolidaritásnak és a felelősségnek a tagállamok közötti igazságos elosztásának az elvét” – hangsúlyozza az Európai Unió Bírósága.
Döntött az Európai Bíróság: uniós jogot sért a magyar menekültügyi szabályozásMegrótta Magyarországot az uniós bíróság a tranzitzónák miatt