A hvg.hu Eurológus blogja azt írja, a döntés értelmében Magyarország kötelezettséget szegett akkor, amikor az igazságos menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítására irányuló kötelezettségének nem tett eleget.
Akkor is az EU szabályaival ellentétesen járt el a kormány, amikor a menedékkérőket jogellenesen tartottak fogva a tranzitzónákban, valamint a a harmadik országok Magyarországon jogellenesen tartózkodó állampolgárainak jogellenes kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciákat megsértette. Minderre azután került sor, hogy Magyarország a migrációs válságra válaszul 2015-ben módosította a menedékjogra és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasítására vonatkozó szabályozását.
Az Európai Bíróság álláspontja szerint azzal, hogy kötelezővé tette a tranzitzónába lépést a magyar kormány, majd drasztikusan korlátozta a naponta megvizsgált kérelmek számát, megakadályozza, hogy a menedékkérelmezők megfelelően benyújtsák kérelmüket. A bírák emlékeztetnek rá, hogy a „befogadási” irányelv kimerítően felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a nemzetközi védelmet kérelmező őrizetbe vétele megengedett. Eközben a bírósági döntésben megállapítják, hogy a jelen ügyben nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek mellett az őrizetbe vételt az említett, határon lefolytatott eljárások keretében engedélyezik az uniós szabályok.
Különösen aggályosnak találta a bíróság azt, hogy a magyar hatóságok automatikusan, szinte mindenkit őrizetbe vettek, kivéve a 14 év alatti kísérő nélkül érkezett kiskorúakat.
