Az Európai Bíróság kimondta, hogy nem felel meg az EU-s jognak az a gyakorlat, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni – írja az EUrologus.
Lapunk is többször írt arról, hogy a Magyarországon elfogadott új szabályok értelmében már ahhoz is kérelmet kell benyújtani, hogy valaki menekültként az ország területére lépjen. Az érintettek ezt csak a kijevi és a belgrádi magyar nagykövetségen kezdeményezhetik, ám ez még nem a hivatalos menekültkérelem, hanem csak egy szándéknyilatkozat arról, hogy az illető átlépné az országhatárt. A hatóságok erről 60 napon belül döntenek, ezalatt pedig a hazai menekültügyi hatóság „távmeghallgatás keretében” kikérdezheti a menekültet a nagykövetségen. Ha a kérelmet végül jóváhagyják, akkor egy 30 napig érvényes ideiglenes beutazási engedélyt állítanak ki. Ezzel a menekült már beléphet az országba és benyújthatja a kérelmét. Azt, aki beutazási engedély nélkül érkezik, a magyar nagykövetségre irányítják.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, ez az ügy végződött az Európai Bíróságon. Az uniós bíróság megállapította, hogy
ezzel a szabályozással Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.
Az EUrologus azt írja, hogy az Európai Bíróság álláspontja szerint a szándéknyilatkozat előzetes megtételére vonatkozó feltételt a vonatkozó irányelv nem írja elő, és az ellentétben áll az irányelv által követett, a nemzetközi védelem megadására irányuló eljáráshoz való hatékony, könnyű és gyors hozzáférés biztosítására irányuló célkitűzéssel. Úgy vélik, a szabályozás megfosztja az érintett harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket a menedékjog Magyarországon történő kérelmezéséhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított joguk hatékony gyakorlásától.
Hatásos a kormány trükkje, alig akad menedékkérő a magyar követségekenEmellett az így előírt korlátozás nem igazolható a Magyarország által előadott, a közegészség védelmére irányuló cél, konkrétan a Covid 19-világjárvány terjedése elleni küzdelem alapján. A tagállamok ugyan a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására vonatkozóan kivételes jelleggel, a fertőző betegségek területükön való terjedésének megfékezésére irányuló különös szabályokat írhatnak elő, mindazonáltal e szabályoknak alkalmasaknak kell lenniük e cél biztosítására, és nem lehetnek aránytalanok e célhoz képest. A bíróság éppen arra mutatott rá a magyar védekezés értékelésekor, hogy a kérelmezők utaztatása miatt potenciálisan kiteszi más országok állampolgárait a fertőzés veszélyének, amely betegséget ezt követően akár Magyarországon terjeszthetnek, nem tekinthető a világjárvány terjedése elleni küzdelemre alkalmas intézkedésnek.
Az ítéletben emlékeztetnek arra, hogy ha a bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesíteni kell az ítéletben foglaltakat.
Fél év alatt egy család – így működik az elhárító szabály