Az elmúlt fél évben egyetlen családnak engedélyezték, hogy menedékkérelem céljából beutazzon Magyarországra. És ez még mindig nem jelenti azt, hogy ők meg is kapják a menekültstátuszt – tudta meg a Népszava Léderer Andrástól, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi szakértőjétől.
Lapunk már júniusban, a tranzitzónák bezárása után arról írt, hogy a kormány saját szempontjából sikeres módját találta meg a menekültek kirekesztésének: a menedékjogot kérők csak Magyarország belgrádi és kijevi külképviseletein kezdhetik meg az eljárást. Akkor heten, azóta összesen 26-an próbálkoztak a magyar követségeken, de október végégig 14 igénylőt már vissza is utasítottak – mondta lapunknak Léderer.
Nem véletlen, hogy ilyen kevesen próbálkoznak: a kormány igyekszik eltántorítani a jelentkezőket. Aki elmegy valamelyik külképviseletre, az először egy időpontot kap, amikor közölheti szándéknyilatkozatát arról, hogy Magyarországon nyújtaná be menedékkérelmét – magát a kérelmet ugyanis csak magyar területen lehet beadni. Ezután egy 60 napos elbírálási időszak következik, amely során elbírálják a kérelemről és beutazásról szóló igényt, majd a magyar hatóság egymondatos (jellemzően elutasító) e-mailt küld a kérelmezőnek.
A módszer teljesen ellentmond az EU menekültügyi szabályainak – jegyzi meg Léderer –, mert az uniós eljárásrend kimondja: a nemzetközi védelmet kérő személyt akkor sem szabad visszatoloncolni a tagállam határán túlra, ha érvényes papírjai sincsenek; helyette biztosítani kell, hogy elbírálják kérelmét. Az uniós szabályokat kicselező módszer miatt az Európai Bizottság október végén újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az Orbán-kabinetnek két hónapon belül kell válaszolnia a felvetett érvekre, különben az uniós testület a következő szakaszba lépteti az eljárást. A Magyar Helsinki Bizottság szakértője így sem vár gyors megoldást, további jogi vitákra, és helyezkedésre számít a kormány részéről.
Sürgős megoldást kíván viszont az Európai Bíróság december 17-i ítélete, amelyben a tranzitzónák egykori felállítását, a menekültek tömeges és sokszor erőszakos visszatoloncolását is jogsértőnek találták. A döntés – amelyet egy nappal a migránsok világnapja előtt fogadtak el – azonnali hatályú, a jogsértőnek talált törvénypasszusokat rögtön módosítani kell. Ha ez nem történik meg, az Európai Bizottság ismét az uniós bíróság elé citálja az érintett országot, aminek ekkor már napi bírságot vagy egyösszegű büntetést kell fizetnie, amíg nem hangolja újra a kérdéses törvényeket.
Magyarországon ehhez a menekültügyi és az államhatárról szóló törvény pontjait kellene módosítani, mondta kérdésünkre Léderer. A kormánynak ehhez láthatólag semmi kedve – Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon kardoskodott a döntés ellen – de egy ilyen határozatot ők sem hagyhatnak figyelmen kívül. Előbb-utóbb az Országgyűlés elé kell vinni az ügyet. A Népszava a bíróság döntésében érintett minisztériumokat – az igazságügyi, a belügyi, külügyi tárcát és a Miniszterelnökséget – is megkereste, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.
