Míg a korábbi években havonta átlagosan 50-60 menekültkérelem érkezett a magyar hatóságokhoz, az új szabályok bevezetése óta csak néhányan adtak be „az előszűréshez” szükséges szándéknyilatkozatot – értesült a Népszava. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság lapunknak küldött tájékoztatása szerint júniusban senki, míg júliusban összesen hét személy kért bebocsátást Magyarország területére annak érdekében, hogy benyújthassa a menekültkérelmét.
A két hónapja elfogadott új szabályok értelmében ugyanis már ahhoz is kérelmet kell benyújtani, hogy valaki menekültként az ország területére lépjen. Az érintettek ezt csak a kijevi és a belgrádi magyar nagykövetségen kezdeményezhetik, ám ez még nem a hivatalos menekültkérelem, hanem csak egy szándéknyilatkozat arról, hogy az illető átlépné az országhatárt. A hatóságok erről 60 napon belül döntenek, ezalatt pedig a hazai menekültügyi hatóság „távmeghallgatás keretében” kikérdezheti a menekültet a nagykövetségen. Ha a kérelmet végül jóváhagyják, akkor egy 30 napig érvényes ideiglenes beutazási engedélyt állítanak ki. Ezzel a menekült már beléphet az országba és benyújthatja a kérelmét. Azt, aki beutazási engedély nélkül érkezik, a magyar nagykövetségre irányítják.
Az új rendszer azzal kerüli meg a nemzetközi jogot, hogy a szándéknyilatkozat nem számít menekültkérelemnek, így Kijevben és Belgrádban nem kell ellátást és szállást sem biztosítani a védelemre szorulóknak. Ráadásul azoknak az ügye, akik nem kapnak engedélyt az országhatár átlépésére, még odáig sem jut el, hogy menedékért folyamodjanak.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az eddigi hét szándéknyilatkozat valamelyikét elbírálták-e már, de jogvédők szerint a magyar hatóságok várhatóan kihasználják majd a rendelkezésre álló két hónapos időt. Ez viszont azzal járhat, hogy a menekültek gyakorlatilag hajléktalanként kénytelenek várakozni Kijev és Belgrád utcáin, amíg nem határoznak a kérelmükről – persze csak ha hajlandók kivárni a procedúra végét. (A kijevi nagykövetség egyébként várhatóan nem bonyolít majd nagy forgalmat, Ukrajna felől ugyanis alig vagy egyáltalán nem érkeznek menekültek. A jogszabály szerint viszont a Magyarországgal szomszédos, ám a schengeni határon kívüli államokban lévő nagykövetségeken lehet kopogtatni a szándéknyilakozatokkal.)
Az új szabályokat egyébként azt követően hozta a magyar kormány, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a tranzitzónákról kimondta: Magyarország jogsértő módon, börtönszerű körülmények között tartotta fogva a menekülteket.
