Érdemes fontolóra venni, hogy ne az utolsó pillanatra időzítsük a repülős utunkat, ha bármilyen okból fontos, hogy időben érkezzünk meg egy külföldi eseményre. Lehet az egy esküvő vagy egy konferencia, de ezen a nyáron várhatóan rengetegen szeretnének majd élőben szurkolni a két nagy sporteseményen is, a labdarúgó Európa-bajnokságon, illetve az olimpián, márpedig ezek a rendezvények egy adott pillanatban zajlanak. Első ránézésre jó ötletnek, pénztárcabarát megoldásnak tűnhet, ha mondjuk egy esti focimeccsre az aznap reggeli géppel utazunk ki, így nem kell szállást foglalni, azonban nem árt végiggondolni, hogy amennyiben törlik a járatunkat, vagy „csak” több órát késik a repülő, simán lemaradhatunk a mérkőzésről, így pedig bukjuk nemcsak a belépőjegy árát, hanem az élményt is.
„Számos oka lehet egy járatkésésnek vagy járattörlésnek, de mindenekelőtt fontos megkülönböztetnünk a légitársaságnak felróható, illetve a vis maior helyzeteket, ugyanis másfajta szabályozás vonatkozik az utasoknak járó kártérítésre” – mondta el lapunknak Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró.
Vis maior helyzetnek minősül például a szélsőséges időjárás, egy nagy vihar, erős havazás, vulkánkitörés miatti hamufelhő, de ide tartozik a terrorfenyegetettség, a repülőtér lezárása, valamint a repülőtéri dolgozók munkabeszüntetése is.
A másik típusú indok pedig, amikor például műszaki probléma, üzemanyaghiány lép fel, meghibásodik egy repülőgép, ez a légitársaság felelősségi körébe tartozik. Ez a különbségtétel azért fontos, mert az európai uniós szabályozás értelmében amennyiben egy repülőgép az EU-ból indul, vagy oda érkezik, vagy EU-s légitársaság járatáról van szó, elég komoly jogosítványokat biztosítanak az utasoknak. Ha egy járat elindul, csak nem az előre megadott időpontban, az jogilag késésnek számít. Amennyiben ez a késés meghaladja a három órát, az utazási távolság függvényében jár bizonyos kártérítési összeg az utasoknak.
A turisztikai szakújságíró hozzátette: a Covid alatt szinte teljesen leállt a turisztikai célú repülőgépes személyszállítás, ezért nagyon sok helyen elbocsátották a dolgozókat. Amikor aztán újraindult az élet, és a turisták végre megint elkezdhettek utazgatni, eltartott egy ideig, mire pótolták a szükséges munkaerőt a repülőtereken és a légitársaságoknál, és ebben az átmeneti időszakban gyakorlatilag mindennaposak voltak a késések és járattörlések a munkaerőhiány miatt. Ez a probléma különösen a fapados légitársaságokat érintette.
„Teljesen bizonytalan volt, hogy a kitűzött időpontban el tudunk-e utazni, de mára ez a probléma megszűnt. Ugyanakkor természetesen ma is vannak késések és járattörlések. A low cost modell lényege, hogy a gépnek szinte mindig a levegőben kell lennie, hiszen amikor a földön áll tartalékban, az kidobott pénz, nem termel bevételt.”
A fapados légitársaságok tehát nem úgy működnek, mint a hagyományos légi cégek, ahol nagyobb ráhagyással dolgoznak, több idő jut két repülés között a gép karbantartására, a személyzet pihenésére. Így tudják tartani a rendkívül alacsony árakat. Kiss Róbert Richárd felidézte, hogy míg a 90-es években 66 ezer forintért lehetett londoni repülőjegyet vásárolni, ma kis szerencsével akár 12-18 ezer forintért is el lehet jutni a brit fővárosba, ugyanakkor létezik 250 ezer forintos jegy is ugyanarra a desztinációra. Egyértelmű, hogy a két szélsőséges ár között a szolgáltatási tartalom is egészen más.
Felmerül, hogy a bosszúságon túl, amit egy járatkésés okozhat, olyan kárunk is keletkezhet, ami nem feltétlenül forintosítható, például lekésünk egy fontos tárgyalást vagy eseményt, ami pótolhatatlan veszteség számunkra. „Bocsánat, hogy így fogalmazok, de ez az utas hibája. Úgy kell megtervezni az utazást, hogy számolni kell az esetleges késéssel” – hívta fel a figyelmet a szakújságíró. De ez nemcsak a repülőgépre vonatkozik, hanem a vonatra, buszra, autóra is. Bármikor, bárhol történhet egy baleset, természeti csapás, ami miatt lassabban haladunk, vesztegelni kényszerülünk. „Bele kell kalkulálni, hogy az az üzleti modell, hogy olcsón repülhetek, azt feltételezi, hogy benne van a pakliban, hogy nem 100 százalék, hogy odaérek akkorra, amikorra terveztem. Ha szombaton van egy esküvő, akkor csütörtökön utazzon el. Ha este van egy focimeccs, ne a reggeli gépre vásároljon jegyet.”
Kiss Róbert Richárd azt tanácsolja, hogy amennyiben késik a járatunk, vagy törlik azt, írásban forduljunk az érintett légitársaság ügyfélszolgálatához, részletesen leírva, hogy melyik járatról van szó, és a légitársaságnak kötelessége 30 napon belül megtéríteni a repülőjegy árát, ezen felül a kártérítést.
