A héten a harmadik legdrágábbról a második legdrágábbra lépett fel a térségbeli, átlagos magyar benzinár - számítottuk ki a Cargopedia.hu tegnap frissített adatbázisa alapján. A változás most azért különösen szembeszökő, mert a hét eleji, újabb üzemanyagáremelés hallatán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter berendelte a Magyar Ásványolaj Szövetség és a Mol vezetőit. Bár a találkozóra tegnap délután került sor, szerdán, pénteki hatállyal a Holtankoljak.hu már egy literenként 3, illetve 5 forintos benzin- és gázolajcsökkentésről tudósított.
Az illetékes tárcavezető csalódottságának adott hangot, miszerint tavaly abban állapodott volna meg a Mollal, illetve a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetséggel (MÁSZ), hogy a hazai üzemanyagárak a térségi középmezőnybe kerülnek, amihez képest a harmadik legdrágábbak vagyunk. (Illetve, lapunk kutatásai szerint, az árcsökkentés ellenére, ez egy hellyel még még tovább romlott.)
Nagy Márton megtalálta a megoldást, hogy a magyarországi üzemanyagárak a régiós középmezőnybe kerüljenekA nemzetközi fuvarozóknak szóló Cargopedia alapján készített elemzésünk szerint
a 643 forintos csütörtöki hazai átlagtarifáknál a hét szomszédos állammal összevetve csak az osztrák, átlag literenként 649 forintos díj állt magasabban.
A múlt héthez képest a szlovákokat előztük meg. A legolcsóbb, 524 forinttal, hagyományosan Ukrajna, amit az 564 forintos átlagot mutató Románia követ, de még Szlovénia felé kanyarodva is foghatunk literenként vagy félszáz forintot. A második legdrágább helyezése kiugró: Magyarország az utóbbi évek során javarészt a harmadik legrosszabb helyezésen állt. Igaz, tavaly év elején éppenséggel mi számítottunk a legdrágábbnak, de több alkalommal álltunk a második és a negyedik helyen is. 2020-ban ugyanakkor, piaci alapon, még álltunk a második legolcsóbb helyen, a 2021. novemberétől 2022. december elejéig érvényes árstop időszakában pedig a hazai rendszámú magánautósoknak egyáltalán nem érte meg külföldön tankolni.
A helyzet gázolajfronton se sokkal rózsásabb: ott a heti frissítés szerint a harmadik legdrágábbnak számítunk, ami az azt megelőző, negyedik helyhez képest három hete változatlan.
657 forintos átlagdíjunkat az osztrákok és a legdrágább szerbek előzik meg. A legolcsóbbak 527 forinttal az ukránok, amit 582 forinttal a románok és 595 forinttal a szlovénok követnek.
Tegnapi megkeresésünkre a kormánnyal folytatandó tárgyalásai előtt csak meglehetős szűkszavúan kívánta véleményezni a fejleményeket Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára. Korábbi álláspontját megerősítve leszögezte: az olajipar igyekszik mindent elkövetni annak érdekében, hogy üzemanyagáraink a térség középmezőnyébe tartozzanak, de az elmúlt évek során egyértelműen nőtt az ágazat adóterhelése. Bár tarifáit minden kereskedő egyedileg határozhatja meg, a tehernövekedés egy része óhatatlanul megjelenik a környező államokéhoz viszonyított helyezésünk változásában is – szögezte le. (Nem cáfolt megfigyelések szerint a piaci mozgásoktól függetlenített üzemanyagtarifák az év elejével a január óta hatályos, literenkénti, bruttó 41 forintos jövedékiadó-emelés szintjénél kisebb mértékben nőttek. A nagykereskedelem szinte egészét lefedő, de a töltőállomások üzemeltetésében is piacvezető Mol lépései nyomán tehát az ágazat csökkentette az árrését. E, színfalak mögötti lépések nélkül valószínűleg már mindkét üzemanyagdíj nálunk lenne a legmagasabb.) A főtitkár egyébként a térség fogalmát is tisztázná, hisz az nem feltétlen csak a szomszédos államokat foglalja magába. A hatósági árak visszaállításának folyamatosan felmerülő fenyegetéséről Grád Ottó változatlanul úgy tartja: a piaci árszabályozáson nem szabad módosítani.
Új hidrogénüzem a Dunai Finomítóban
Tegnap a Mol százhalombattai finomítójában átadták a térség legnagyobb zöldhidrogén-gyárát. Az egység a középiskolában megismert elektrolízis elvén működik: vízből, áram segítségével hidrogént és oxigént termel. A 22 millió eurós - 9 milliárd forintos – üzemből évi 1600 tonna hidrogén kerül ki - közölte az átadóünnepségen Molnár József, a Mol vezérigazgatója. Míg a felszabaduló oxigént a levegőbe eresztik, a hidrogént elsősorban a Dunai Finomító kénmentesítője igényli. De az szükséges a gyártás egyéb szakaszaihoz is, felhasználható nehézgépjárművek hajtására, illetve - tárolhatósága folytán - akár az áram környezetbarát tartalékolását is lehetővé teszi. Az új üzem évi 25 ezer tonnával csökkenti a csoport szén-dioxid-kibocsátását. Ezzel finomítási ágazatuk évi közel egymillió tonna szén-dioxid-szennyezéssel járó, 50 ezer tonnás hidrogénigényének egyaránt körülbelül 3-3 százalékát takarítják meg. Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszédében felhívta a figyelmet úgy az EU, mint Magyarország, változatlanul magas, közel kétharmados energiabehozatali arányára, amit fenntartható és versenyképes önellátással igyekeznek mérsékelni. A zöld átállás tekintetében egyelőre az a legbölcsebb, ha több vasat tartunk a tűzben - idézte Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Ebben az egyik megoldás a hidrogén. A megjelenteket köszöntötte Bruno Forget, a berendezést szállító, egyesült államokbeli Plug Power stratégiai és üzemeltetési igazgatóságának elnökhelyettese is. A Mol 2030-as stratégiájába és az uniós vállalásokhoz is illeszkedő zöldhidrogén-üzem anyagi megtérülése egyelőre nem látszik, de az a szükséges további fejlesztések első, elkerülhetetlen mérföldköve - fogalmazott kérdésünkre Bacsa György, a Mol csoportszintű stratégiai tevékenységi és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója. (Információink szerint az igen jelentős, 10 megawatt áramigényű egységben az alapanyag előállítása a hagyományos, de környezetszennyező, földgázalapú eljárásnál három-négyszer drágább.) Az új üzemből származó hidrogén azért kaphatja meg a „zöld” jelzőt, mert az eljárást kifejezett környezetbarát módon megtermelt - ennek folytán drágább - árammal működtetik - tudtuk meg Horváth Ádámtól, a csoport finomítás-nagykereskedelmi üzletágának új és fenntarthatósági igazgatójától. A jelenleg beüzemelés alatt álló egység várhatóan a második negyedév során áll éles termelésbe - tette hozzá.
