A republikánus előválasztási küzdelem márciusi rövidre zárásával az amerikai demokrácia történetének leghosszabb elnökválasztási kampánya veszi kezdetét, hiszen hivatalban lévő és újabb négy éves ciklusra pályázó demokrata Biden elnök és a Republikánus Pártot a saját MAGA (a Make America Great Again mozgalmat jelölő mozaikszó) képére formáló Donald Trump 2020 után ismét összemérheti erejét.
A kampányidőszak pedig az ígéretekről szól, amelyekben nincs is hiány. Biden hétfőn a Wisconsin állambeli Madisonban egy új gazdasági enyhítő csomagot jelentett be a diákhitel terheit fizetők számára. A szövetségi szintű kedvezmény lehetővé teszi a kifizetetlen kamattartozás akár 20 000 dolláros összeghatárig történő csökkentését azok esetében, akiknél ez már nagyobb összegre rúg, mint az eredetileg felvett hitel. Egy jövedelemalapú törlesztési programban pedig akár a teljes kamattartozás törléséhez is hozzásegítheti az abban a résztvevőket, akik száma a Fehér Ház becslései a 23 millió főt is elérheti.
A republikánusok a nemzeti adósságplafon felelőtlen emelésére hivatkozva kritizálják a javaslatot, amelyre álláspontjuk szerint nem is terjed ki az elnök hatásköre. Biden második alkalommal tesz kísérletet az amerikai diákhitel tartozások tartós rendezésére, miután 2022-ben a Legfelsőbb Bíróság elutasította egy 400 milliárd dolláros hitelelengedésről szóló törvényjavaslatot. A bejelentésének helyszíne sem véletlen: 2020-ban Biden kevesebb mint 21.000 ezer szavazattal előzte meg Trumpot Wisconsinban, ami a közel 5 milliós választókorú szavazó ismeretében mindössze 0,4 százalékos előnyt jelent. Az állam idén is egyike lesz a hét ún. csatatér államnak, amikben a szavazók kiegyenlített tömege szavaz hol demokrata, hol republikánus elnökjelöltre. Mégis elmondható, hogy Biden „hazai pályán” hirdetett programot, hiszen idén publikált összes közvélemény-kutatás szerint a hét állam közül egyedül Wisconsinban billen felé a mérleg nyelve.
A gazdaság biztató adatainak sulykolása mellett az abortuszhoz való jog kiszélesítésében látják a győzelem kulcsát a Demokrata Pártban. Nem csoda, hogy Trumpot is ebben a kérdésben lehet sarokba szorítani, ugyanis ő jelölte Legfelsőbb Bíróság nyolc tagú tanácsába Kavanaugh és Coney Barrett konzervatív bírákat, akik szavazatával a taláros testület 2022 júniusában hatályon kívül helyezte az abortuszhoz való jogot 1973 óta szövetségi szinten biztosító Roe kontra Wade ítéletet. Trump a saját tulajdonú Truth Social nevű közösségi média felületén osztott meg videóüzenetet, amelyben elmondja, hogy megválasztása esetén az államoknak engedné át az abortuszjog szabályozásának kérdését. „Minden állam más, egyik konzervatívabb, másik kevésbé, minden államban különböző számú hetekben meghatározott időkorlátot fognak bevezetni, végül is az egész folyamat az emberek akaratáról szól” – fogalmazott a volt elnök. A magyarázatát hallva a gyufával játszó gyerek juthat eszünkbe, aki széttárja a kezét az égő ház előtt. Az Egyesült Államok hatályos abortusztörvényeit jelölő térkép ugyanis egy tarka patchwork vászonra emlékeztet, hiszen nincs országos keretrendszere a művi terhességmegszakítás, a születésszabályozás és lombikprogram szabályozásának, ami az állami törvényhozások számára utat nyit a szélsőségek felé.
Biden elnök hétfőn egyértelművé tette, hogy a kialakult helyzetért Trump a felelős és novemberi győzelme esetén tovább csorbítaná a nők saját testükhöz fűződő jogait. „Ha Donald Trumpot megválasztják, a kongresszus MAGA republikánus képviselői egy országos abortusztilalomról szóló törvényjavaslatot tesznek majd le az elnök asztalára, aki alá fogja azt írni – idézte a washingtoni pártpolitikával foglalkozó The Hill internetes portál az elnököt.
