Szerbia;Európai Bizottság;Belgrád;szerb választás;választási csalás;Aleksandar Vucic;

A tavaly decemberi választási csalások után tüntetéshullám indult, az ellenzék a nemzetközi közösség fellépését várta, de hiába

- Nem indul az ellenzék a belgrádi önkormányzati választáson

Dragan Djilas korábbi belgrádi polgármester szerint hiába tartanak a fővárosban új választást június elején, a kormányzat nem gondoskodott arról, hogy tisztességes voksolást rendezhessenek. Ezért a feltételek nem adottak arra, hogy teljesüljön a polgárok akarata.

Vegyes visszhangja volt Szerbiában Dragan Djilas, a Szabadság és Igazságosság (SSP), valamint Milos Jovanovic, a Szerbiai Új Demokrata Párt (NDSS) elnöke bejelentésének, amely szerint pártjuk nem vesznek részt a június 2-ra kiírt belgrádi önkormányzati választáson. A voksolás megismétlésére azért van szükség, mert az Aleksandar Vucic által fémjelzett Szerb Haladó Párt (SNS) koalíciós partnerével, a szocialistákkal sem tudott többségbe kerülni a belgrádi városházán, így patthelyzet alakult ki. Több mobiltelefonnal készült felvétel is bizonyította, hogy a tavaly decemberi voksoláson számos szabálytalanság történt. A hatalom tömegesen irányított a boszniai Szerb Köztársaságból szavazókat, hogy a kormánypártra voksoljanak. Olyanok voksoltak, akik még soha életükben nem jártak a szerb fővárosban, miközben belgrádi lakcímmel rendelkeztek. A csalások után tüntetéshullám indult, az ellenzék a nemzetközi közösség fellépését várta – hiába. Vucicék nem a tiltakozáshullám miatt voltak kénytelenek új voksolást kiírni, hanem mert az összeesküvés-elméleteiről ismert Dragan Nestorovic pártja, amely meglepetésre igen jól szerepelt a voksoláson, jelezte, nem köt alkut a hatalommal, így az SNS és az SPS kisebbségbe került Belgrádban.

Dragan Djilas, aki 2008-2013 között Belgrád polgármestere volt, arra hivatkozva jelentette be: pártja nem indul a júniusi voksoláson, hogy  nem adottak a feltételek egy szabad választásra. Hozzátette, mindent megpróbáltak annak érdekében, hogy egyenlő feltételekkel indulhassanak a kormánypártokkal, az alkotmánybírósághoz is fordultak, de semmit sem értek el, még egy szélesebb körű politikai konszenzust sem.

Az igazi ellenzék nem vesz részt ilyen választáson – tette hozzá az SSP vezetője egy televíziós vitaműsorban. Mint fogalmazott, ilyen választási viszonyok között „újra ellophatják” a polgárok szavazatát. Hozzátette, csalás nélkül a tavaly decemberi választást az ellenzék nyerte volna meg.

Az ellenzéki politikusok csalódottsága mögött az állhat, hogy úgy érzik, nem kapták meg a kellő támogatást az Európai Bizottságtól. 

Az uniós választási megfigyelők rendkívül negatív tapasztalatai és az ellenzéki tiltakozások ellenére Brüsszelből nem szólították fel a szerb vezetést a voksolás megismétlésére.

Milos Jovanovic, a Szerbiai Új Demokrata Párt is úgy vélte, nincs értelme rajtvonalhoz állni június 2-án, mert ismét csak mímelni fogják a tisztességes voksolást. Kifejtette, ezt eleve „tévedés választásnak nevezni”. Djilashoz hasonlóan kiemelte, a minimális feltételek sem adottak egy szabad választás megrendezésére. Meglátása szerint 2016 óta nem is tartottak egyetlen tisztességes voksolást sem Szerbiában. – Így csúszik egy társadalom egyfajta diktatúrába – jelentette ki.

Boban Stojanovic ismert szerbiai politológus a vitaműsorban szintén arra mutatott rá, hogy a szerbiai választások nem szabadok és nem tisztességesek, s már előre ugyanez mondható el a június 2-ra kiírt voksolásról.

– Eljutottunk egy olyan pillanatig, amikor az emberek nagyon dühösek, legalábbis azok egy része, akik nem hisznek vakon Aleksandar Vucicban 

– hangoztatta.

Akadnak azonban olyan vélekedések is, amelyek szerint az ellenzéki vezetők még meggondolhatják magukat, és mégis rajthoz állnak. Cvijetin Milivojevic politológus annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok nyomására nagy valószínűséggel sikerül kompromisszumot kötni a kormány és az ellenzék között a részvételt illetően. Milivojevic a Beta ügynökségnek úgy fogalmazott, hogy Vucic elnök politikai érdekeinek sem felelne meg, ha az ellenzék nem indulna Belgrádban. Márpedig, mint mondta, a szerb elnök és az ellenzék is érzi az Egyesült Államok nyomását. Washington ezért megállapodásra késztetheti a feleket. Szerinte az elnök végül teljesíti az ellenzék azon kérését, amely szerint minden választást (néhány más településen szintén újabb voksolást kell tartani) egy napon, június 2-án tartsanak meg. A politológus szerint „Vucic számára nagyon is fontos, hogy együttműködjön az amerikaiakkal”. Joe Bidennek is jelentős lenne a szerbiai kompromisszum, mert az elnökválasztás közeledtével érne el külpolitikai sikert egy olyan kérdésben, amiben az Európai Uniónak nem sikerült előrelépést elérnie. Milivojevic szerint Vucicnak semmiféle politikai hasznot sem hozna egy az ellenzék nélkül megtartandó választás.

Segít az EU Macron szerint

Emmanuel Macron francia elnök az Elysée-palotában fogadta a szerb elnököt és kijelentette, Belgrád ne kételkedjen abban, hogy az Európai Unió felkarolja Szerbiát. Koszovó kérdésével kapcsolatban a francia elnök kijelentette, a Belgrád és Pristina közti eddigi megállapodások minden pontjának végrehajtásáról gondoskodni fog Franciaország,

Az ellenzék úgy érzi: nem kapott kellő támogatást az Európai Bizottságtól. 

Az első számú brit választási guru mindössze egy százalék esélyt ad a Konzervatívok hatalmon maradására.