Az orosz gazdaságban jelenleg szerkezeti átalakulás zajlik, nő ugyan a termelés, de csak azok az ágazatok fejlődnek, amelyek kapcsolódnak a hadiiparhoz, őket ráadásul a költségvetés finanszírozza. A többi stagnál, vagy visszaesik – mondta a Meduza hírportálnak Igor Lipszic neves orosz közgazdász, a nemzetközi tekintélyű moszkvai közgazdasági egyetem, a Viszsaja Skola Ekonomiki egyik alapítója. Lipszic három éve külföldön él, de a távoktatásban tavaly őszig, szerződése fölbontásáig folyamatosan jelen volt, és elemzőként rendszeresen publikál. Az orosz igazságügyi minisztérium március 15-én őt is fölvette az idegen ügynökök sorába, a Facebookon többen gratuláltak is neki a „kitüntető elismeréshez”.
A professzor szerint kétségtelen, hogy a fegyver- és lőszergyártásban vannak korszerű vállalatok, amelyeket az állam kínai felszerelésekkel is igyekszik segíteni, de maga az orosz hadiipar meglehetősen elavult. Idézte Andrej Kosztyint, aki a bankvilágban eltöltött több évtized után néhány hónapja a hajógyártók egyesített korporációja igazgatótanácsának elnöke: amikor meglátogatott néhány hajójavító műhelyt, ott 1932-es évjáratú német szerszámgépekkel is találkozott - és ez csak egy példa.
Vlagyimir Putyin nemrég sürgette, hogy az év második felére előjegyzett technikát még az első félévben juttassák el a hadseregnek, de a hadiüzemek már így is folyamatosan, kétszer tizenkét órás műszakban dolgoznak. Az elnök a katonai célú tudományos kutatások finanszírozását is megígérte. Igor Lipszic szerint a hadiiparra mindig lesz pénz, a gazdaság más területeire már kevésbé, a régi vicc szellemében: Papa, most, hogy drágább lett a vodka, te majd kevesebbet fogsz inni? Nem, fiam, te fogsz kevesebbet enni. Mindez a polgári gazdaság szétrombolásához vezet – figyelmeztet a professzor. Olyan cégek is megszenvedik már ezt, mint a Gazprom. A legnagyobb orosz vállalat, a hosszú éveken át irigyelt energiaipari óriás már 2022-ben sem fizetett osztalékot, mert a kormány pótlólagos befizetésekre kötelezte, a legfrissebb jelentések pedig arról árulkodnak, hogy a földgáz üzletág hatalmas veszteséggel zárta tavalyi esztendőt: 291,8 milliárd rubeles veszteség az előző évi 747,2 milliárd rubeles nyereséggel szemben, és csak az olajnak köszönheti, hogy összeségében mégiscsak nyereséges a cég.
Vlagyimir Putyin a világ negyedik legerősebbjévé fejlesztené az orosz gazdaságot, a valóság azonban közbeszóltEzzel együtt a Gazprom már nagy pénzszűkében van, amit lehet, elad. A kormány ráadásul március 1-jétől megtiltotta a benzin exportját, nehogy ellátási nehézségek legyenek a hazai piacon. Pedig Oroszország évszázadok óta az exportbevételeiből oldotta meg problémáit – hangsúlyozta Igor Lipszic. Már I. Péter is azért „vágott ablakot” Európába, hogy megkönnyítse a természeti kincsek exportját olyan áruk és technológia fejében, amelyek Oroszországban nem voltak. Az 1930-as évek ipari fejlesztéseit nagyrészt a gabonaexportból származó bevételek fedezték, a Brezsnyev-korszakot a „gázért csövet” ügylet táplálta, most pedig megvonják a pénzt az exportképes vállalatoktól – értetlenkedik a közgazdász professzor.
Oroszországot egyre jobban korlátozzák a szankciók, az olajfinomítókra mért ukrán csapások miatt előbb-utóbb a hadsereg üzemanyag-ellátásában is problémák lesznekA polgári vállalkozások kivéreztetése után a lakosság kifosztása következik – figyelmeztet Igor Lipszic. Drágul a cigaretta és az alkohol, jön a progresszív adóemelés, közgazdászok többsége szerint emelik az áfát is, majd a lakossági megtakarításokat veszik célba. Az ország elszegényedik, az exportbevételek csökkenése miatt egyre nehezebb importálni, mert rubelért nem sok mindent adnak. A professzor szerint katasztrófa ezzel együtt nem fenyeget: visszaáll a szovjet időkből jól ismert gyakorlat, a zárt elosztási rendszer a gyárakban és vállalatoknál. Aki a hadiiparban dolgozik, hozzájut az import árukhoz, a többi meg legföljebb irigykedik.
