A 2023-ban kifizetett jogdíjak reálértéke még mindig nem éri el a pandémia előtti szintet – derül ki az Artisjus által lapunknak eljuttatott közleményből. A jogkezelő szervezet tavaly közel 12 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek, ez nominális növekedést jelent csupán, az elmúlt évek jelentős inflációja miatt a reálérték nem éri el a pandémia előtti felhasználások után keletkezett, 2020-ban kifizetett jogdíjakét.
Így bár a zeneipar 2022-23-ban fokozatosan visszatért a pandémia előtti normál kerékvágásba, ez a jogdíjak értékéről most sem mondható el, és a közeljövőben sem várható. Ennek fő oka, hogy az Artisjus és a többi jogkezelő egy állami döntés miatt nem alkalmazhat még az inflációt csak megközelítő emelést sem a jogdíjmértékekben. A jogdíjak értékének megtartása érdekében az Artisjus több hazai közös jogkezelővel együtt megtámadta a jogdíjtarifák inflációkövető emelését elutasító igazságügyi minisztériumi határozatot, melyről lapunk is beszámolt.
Az online jogdíjak kapcsán az Artisjus közleménye szerint, a szervezet 2021-ről 2022-re több mint háromszorosára tudta növelni a nemzetközi digitális szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music stb.) jogdíjainak kifizetését. 2023-ban az előző évi 273 millióhoz képest 46%-kal több, 398,5 millió forint jogdíjat kaptak a magyar szerzők az ezeken a szolgáltatásokon hallgatott dalaik után. Ennek okai, hogy az utóbbi években megerősödött a hazai online piac, és ezen belül is látványosan emelkedett a magyar zenék hallgatottsága a streaming szolgáltatóknál. A jogdíjbevétel a szerzők bérének is tekinthető, ezért a jogdíjak alakulását az átlagbérekhez viszonyítva is érdemes megvizsgálni. Bár 2023-ban minden korábbinál több szerző részesült jogdíjban, elmondható, hogy 2020-hoz képest csak az alacsonyabb jövedelmű kategóriákban történt bővülés, a legsikeresebb szerzők köre és a „szerzői középosztály” is szűkült az elmúlt években.
Az Artisjus a szerzői bevételek kapcsán elmondta: Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Tapasztalható mindemellett, hogy az egyre fiatalabb alkotók válnak egyre sikeresebbé. A jogdíjpiramis tetején jellemzően olyan szerzők állnak, akik komoly életművet alkottak, nagy számú, gyakran elhangzó szerzeményük van. Ugyanakkor 2023-ban a havonta legalább egymillió forint jogdíjat kereső szerzők átlagéletkora 54-ről 51 évre, aktív műveiknek átlagos száma 627-ről 484-re csökkent az előző évhez képest. Az Artisjus azt is kiemelte, egyre több a nagyon fiatalon regisztráló szerző is.
