Több ütemben vizsgálja a Fővárosi Önkormányzat működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Elsőként a költségvetés tervezés és végrehajtás, valamint a zárszámadás szabályszerűségét ellenőrizték a 2020-22-ig, kitekintéssel a 2023-as év első felére. A vizsgálat nem terjedt ki az önként vállalt feladatok teljesítésére, az önkormányzat többségi tulajdonában álló cégek működésére viszont igen.
A Fővárosi Önkormányzat működési bevételei a vizsgált időszak egyik évében sem nyújtottak fedezetet a működési célú kiadásokra, amely pénzügyileg fenntarthatatlan helyzetet jelez – olvasható az ÁSZ nemrégiben közzétett jelentésében. Az állami ellenőrző szervezet arra jutott, hogy a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzetét számos külső tényező alakította kedvezőtlenül: a járvány, a gazdasági visszaesés, az energiaválság és az infláció mellett
ide sorolták a különböző kormányzati intézkedéseket, mint például a szolidaritási hozzájárulás összegének emelését, a mikro-, kis és középvállalkozások helyi iparűzési adó mértékének 2 százalékról 1 százalékra csökkentését.
A működési hiány alapvetően a személyi juttatások és az önkormányzati cégeknek – elsősorban a közösségi közlekedést szervező Budapesti Közlekedési Központ (BKK) juttatott támogatások növekedéséből és a szolidaritási hozzájárulás emelkedéséből jött össze.
Az ÁSZ azt is megállapította, hogy az önkormányzat feladatellátásának racionalizálása nem volt elégséges a működési egyensúly helyreállításához. A főváros helyzetét nehezítette,
hogy fejlesztésekhez korábban biztosított központi támogatások és uniós források elmaradtak, a hitelfelvételhez pedig a kormány nem járult hozzá.
Ráadásul a korábban felvett kölcsönök miatt 18,2 milliárd forintos tőketörlesztés is terhelte – olvasható a jelentésben. A költségvetési lyukat a főváros ingatlanértékesítésből származó bevételből próbálta befoltozni, ami „nem biztosította az önkormányzati vagyon megőrzését”. Ugyanakkor az ÁSZ működési kockázatként azonosította, hogy az ingatlan eladásokból származó bevétel rendre alulteljesül.
A vizsgált években a költségvetési hiányt és a hiteltörlesztési kötelezettséget az előző évek maradványa nem fedezte, így erre a korábbról maradt államkötvényeket és bankbetéteket használták fel – állapítja meg az ÁSZ. A szervezet azt is kockázatosnak tartotta, hogy a főváros cégeinek jövedelmezősége csökkent, eladósodottsága nőtt, miközben az önkormányzati támogatásuk nőtt. A hiányosságok megszüntetése érdekében a számvevőszék több javaslatot is megfogalmazott a főpolgármester és a főjegyző részére. Ezek azonban inkább formális megállapítások, így például a főpolgármesternek a közgyűlés elé kell terjesztenie a most idézett jelentést vagy éppen felkérték, hogy „ a negatív költségvetési egyenlegre tekintettel továbbra is tegyen intézkedéseket a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében”.
„Ha mindössze ennyi javaslatuk van, akkor azt hiszem jól csináltuk eddig. A számvevőszéki jelentés, bár aligha ez volt a célja, gyakorlatilag alátámasztotta, amit eddig állítottunk: a főváros 2021-től a központi költségvetés nettó befizetőjévé vált, mivel az államnak fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét,
vagyis Budapest finanszírozza az állam működését, 2020 és 22 között háromszor annyit fizetett a főváros, mint 2019-ben”
– emelte ki a jelentésből Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki szerint ezzel az ÁSZ választ adott azokra a kormánypárti vádakra, miszerint az ellenzéki városvezetés elherdálta a város vagyonát.
A jelentés egy másik pontján a számvevőszék arra is kitér, hogy a fővárosnak sokkal több támogatást kell nyújtania a közfeladatot ellátó cégeinek, mint 2019-ben. A közösségi közlekedésre például 45,6 milliárd forinttal kellett többet költeni 2022-ben, mint három évvel korábban. A finanszírozási többlet az energiaárnövekedésből és a bérfejlesztésből adódik össze, miközben a dologi ráfordítást csökkenteni tudták. Ez igaz a szociális ágazatra és a többi fővárosi cégre is. „Mindez plasztikusan megmutatja, hogy hová lett a pénz:
az energiaárra nincs befolyásunk, bár a külön utas beszerzési stratégiával még csökkentettük is az ebből származó többletkiadást, a béreket pedig muszáj volt emelni ahhoz, hogy megtartsuk a munkavállalókat”
– állítja Kiss Ambrus. A Fővárosi Közgyűlés következő ülésén tárgyalja az ÁSZ jelentését.
E-jegy: a sokmilliárdos bukás után beindult az egymásra mutogatás, újabb feljelentést nem tesz a fővárosMegvan az ítélet, a több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét végleg elbukta a főváros a befuccsolt e-jegy-projektenSzemétből jut pénzhez a főváros, a BKM tízmilliárdokért adja át kukásautóit és hulladékfeldolgozó üzemeit a Mollal közös cégnek