Igaz, a főváros ezt nem jószántából teszi, csupán megpróbálja kihozni a legjobbat az Orbán-kormány teremtette jogszabályi kényszerhelyzetből. Ettől azonban még tény, hogy a főváros tulajdonából végleg kikerülnek a város szemetének elszállításához, ártalmatlanításához és feldolgozásához szükséges eszközök, berendezések és ingatlanok, 4 kivételével az összes kukásautó, a hulladékválogatók, illetve a nagy pusztazámori lerakó.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Orbán-kormány 2023. július elsejétől kivette az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közül a hulladékszállítást és a hulladékkezelést. A feladatot onnantól a koncessziós jogokat 35 évre elnyerő MOL Nyrt. látja el. Pontosabban az olajtársasággal szerződést kötő hulladékos cégek, köztük a BKM kötelékébe tartozó hulladékgazdálkodási divízió. A Fővárosi Közgyűlés – más lehetősége nem lévén – 2022. szeptemberben vita nélkül úgy döntött, hogy a BKM részvételével közös céget hoz létre a Mollal 2023. június 30-ig, az erről szóló szándéknyilatkozatot ugyan 2022 novemberében aláírták, de a MOHU Budapest Zrt-t csak tavaly májusban sikerült létrehozni, bejegyezni pedig még később. A részvényesi megállapodást azonban az uniós versenyhivatalnak és a magyar Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kellett hagyni, ami csak az év végére történt meg.
Így a közös cég ügyében csak most jutott el oda a Fővárosi Közgyűlés, hogy szerdán dönthet a BKM tulajdonában lévő eszközök apportjáról, illetve Hulladékhasznosító Mű (HUHA) és a pusztazámori hulladéklerakó (PRHK) eladásáról. A BKM a MOHU-nak átadott vagyonelemeinek értékét 26 milliárdra becsülte két nemzetközi könyvvizsgáló cég. A MOLezzel azonos összeget tesz bele a közös cégbe. Ezzel párhuzamosan a MOHU Budapest Zrt. 33,4 milliárd forintért megvásárolja a HUHA-t, illetve 4,1 milliárd forintért a PRHK-t. Az induláskor a BKM csak az eszközöket teszi bele a közös cégbe, ám később ahogy a MOL által vállalt beruházások és fejlesztések megvalósításával nő a cég értéke, felborulna a jelenlegi 50-50 százalékos részvényesi arány. Ennek megakadályozására a hulladékégetőért és a lerakóért kapott összeg felét a BKM egy külön számlán helyezi el, hogy a későbbi tőkeemelések során tartani tudja majd a lépést a MOL Nyrt.-vel. Ezzel együtt is marad a két eladásból 18,7 milliárd „szabadon” felhasználható összeg.
„Ennek a pénznek a felhasználásáról még nem született döntés. Egy része vélhetőleg a BKM megmaradó divízióinak, köztük például a Főkertek a korábban elmaradt fejlesztését szolgálja majd, de a BKM várhatóan kisegíti majd a tulajdonos fővárost is. Ennek részleteit azonban még ki kell dolgozni” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes. Hangsúlyozta: a közös cég létrehozása mindkét fél számára előnyös. A MOL egyedül aligha lett volna képes ellátni a koncesszori feladatokat a főváros eszközei, tudása nélkül, a BKM pedig nem tudta volna másra használni ezeket a közszolgáltatási feladat állami átvétele után. Akárhogyan is a kormány így akaratlanul is „levegőhöz juttatta” a többek között a szolidaritási adóemeléssel víz alá nyomott fővárosi önkormányzatot.
A kármentesítés Budapestre marad
A részvényesi megállapodásból kimaradnak az uniós forrásból vásárolt kukásautók. Ezek közül négyet megtart a főváros a köztisztasági feladatok ellátásához, lévén ez továbbra is önkormányzati feladat, de a többit bérbe adja a MOHU-nak, akárcsak a szintén uniós pénzből vásárolt több százezer kukát. Ezek ugyanis nem értékesíthetőek 5 éven belül. Bérleti szerződés keretében használja majd a MOHU a nagytétényi hulladékudvart, valamint az újrahasználati, illetve logisztikai és szolgáltató központot, a nagyválogatót és az oda vásárolt berendezéseket is.
A főváros nyakán maradnak a már betelt szeméttelepek, köztük a hírhedt Cséry-telep, ahová 2008-tól több ezer tonna rákkeltő ólom és szennyvvíziszapot hordtak. Az államot és a fővárost egyetemleges felelősség terheli az ügyben, ám a felek évek óta vitatkoznak arról, hogy kit milyen mértékeben terhel ez. A főváros úgy véli, hogy az önkormányzat csak 1 százalékban felelős a károkozásért, így a mentesítés is csak ennyiben hárul rá. Míg a vita a tart, hozzá se kezdenek a Fővárosi Vízművek egyik dél-pesti régiót ivóvízzel ellátó víztározójától 200 méterre lévő telep rekultivációjához.
