Jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben. A svájci elnökkel, valamint egy német és egy magyar taggal felálló testület az iratok megtekintése, illetve az informatikai és jogi szakértők tavaly őszi meghallgatása után idén januárban egyezségi tárgyalásra hívta fel a feleket. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a feleknek a bírók által előre meghatározott jogi és pénzügyi mezsgyén belül kellett egyezséget kötni.
Mint arról többször írtunk, a keresetet 2021 szeptemberében beadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több tételben összesen 45,5 millió euró plusz kamatok (összesen több mint 25 milliárd forint) megfizetését kérte. Ezzel szemben állt a budapesti elektronikus jegyrendszer (AFC Projekt) tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére 91 millió euróért (akkori árfolyamon 28 milliárdért) vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH (S&B) 24,4 millió eurós (9,5 milliárd forintos) kárigénye java részt az állásidő miatt, de térítést kértek a leszállított, de ki nem fizetett eszközök – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – miatt is.
Rászánta magát a főváros az e-jegy-perreJön a 17 milliárdos ítélet, legkésőbb januárban kasszához járulhat az e-jegy-ügy perének a győzteseA Népszava által megismert ítélet szerint a bírák kiindulópontként elfogadták a BKK jogi érvelését a német céggel 2015-ben aláírt vállalkozói kontraktus felmondására, miszerint a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a szállító lejárt bankgaranciái miatt mondta fel a hitelszerződést, így a jelentősen elhúzódó és többször módosított beruházás finanszírozhatatlanná vált. A Scheidt & Bachmann-nak így vissza kell fizetni az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót (2,3 milliárd forintot).
A BKK további sok milliárd forintos követeléseit – késedelmi kötbér, elmaradt haszon és a projekt meghiúsulása miatti kár – azonban nem tartották indokoltnak. Sőt a bíróság elnöke szerint
a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” magának köszönheti, ami történt. Egy olyan céget bíztak meg a munkával, amely soha korábban ilyen feladatot nem végzett.
Gyártottak ugyan hardvereket – kapukat, jegyérvényesítő eszközöket –, de a fővárosi elektronikus jegyrendszer ennél sokkal összetettebb, bonyolultabb rendszer-integrációs projekt volt. Annak felelőssége pedig a bíróság szerint a megbízó BKK-t terheli, hogy a cég nem rendelkezett a projekt megvalósításhoz szükséges szakmai képességgel. Ezt a mulasztást nem oldja fel az sem, hogy a főváros közlekedésszervező cégének az EBRD elvárásai és a közbeszerzési szabályok szerint a legolcsóbb ajánlatot tevő pályázót kellett győztesként kihirdetni.
„Egy ilyen óriási léptékű projekt esetében a kudarc kockázatát nem lehet csak az egyik félre terhelni”
– szögezte le a választott bíróság, amely a német cég BKK-val szembeni követeléséből annyit talált megalapozottnak, mint amennyit az S&B-nek meghiúsulási kötbérként a BKK felé kellett volna fizetnie. Így a felek végül abban állapodtak meg a bíróság iránymutatása által megszabott keretek között zajló egyezségi tárgyaláson,
hogy az S&B nagyságrendileg csupán az előleget fizeti vissza kamatostól, a többi követelés kiegyenlíti egymást.
A főváros így a 2018-19-ben hivatalosan leírt több mint 10 milliárdos veszteség nagy részét végleg elbukta a kudarcba fulladt e-jegy-projekten. (A perbeli követelésnek durván a tizedéhez jutott hozzá.)
A Népszava városházi forrásai szerint az eljárás végeredménye nem tér el nagyban a főváros kezdeti várakozásaitól, noha egyes részleteken meglepődtek. Így például azon is,
hogy a bíróság kifizetendőnek minősítette azokat az eszközöket, amelyekről az S&B is elismerte, hogy soha nem is érkeztek meg Budapestre, valahol a Távol-Keleten vannak egy raktárban.
De ezzel együtt sem volt igazán választása a BKK-nak, ha nem fogadják el az egyezséget, akkor az előleget is elbukhatták volna. Ahogy lapunknak fogalmaztak: „összességében méltányos ítélet született. A főváros a szerződésbontás óta fut a pénze után és minden fillérnek örülni lehet, amit sikerült visszaszerezni. Ez volt a maximum, ami ebből a helyzetből kihozható”. Mint mondták:
„túl merészet álmodtak annak idején a BKK-nál, egy lépésből akarták a papír alapú jegyet digitális időalapú jegyre cserélni, ám ehhez nem volt meg a hatékonyan működő projektmenedzsment”.
„Kicsit olyan ez, mint amikor vesz az ember egy telket és megbíz egy olyan generál kivitelezőt, aki még soha nem épített fel egy teljes házat, csak legfeljebb alapozott. Neki kezd ugyan a munkának, de nem halad. A végén pedig azzal érvel, hogy megvette az építkezéshez az anyagokat, lekötötte a vállalkozókat és ő se vállalt el más munkát, így kár érte. A bíróság meg erre azt mondja a hoppon maradt megrendelőnek: te választottad ki ezt a csapatot, nem jártál el elég gondosan, örülj, hogy legalább valamennyi pénzt visszakapsz” – magyarázta az ügyet jól ismerő városházi forrás.
A főváros tudomásul veszi a héten kihirdetett ítéletet és – más választása nem lévén - lenyeli a veszteséget és keresi a forrást egy ténylegesen megvalósítható, működő e-jegy-rendszerhez. Az ügyben már korábban Tarlós István feljelentést tett és menesztette a BKK akkori vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt. A nyomozást egyszer már lezártak, majd újranyitották, de azóta se haladt sokat előre.
Kudarctörténet: már az elején megcsúszott a dolog
Az e-jegy sikertelen története még Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdődött, de érdemben Tarlós István városvezetése alatt kezdett hozzá a BKK Vitézy Dávid vezetésével 2010-ben. Az átadás határidejét akkor 2013-ra tették. De már az elején megcsúszott a dolog, hiszen a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes Scheidt & Bachmann (S&B) céggel. Ám az akkor megcélzott 2018-as átadásra sem készült el a rendszer, a németek csak a kapukat és a leolvasókat szállították le, amelyeket azóta se használta senki. A balul elsült projekt ikonikus elemeit, a soha nem használt Deák téri kapukat most fogják elbontani, mivel meg kellett várni a per végét.
A Tarlós-féle városvezetés az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel. Csak akkor mondták fel a vállalkozói szerződést 2018-ban, amikor a projektet finanszírozó EBRD felmondta a hitelszerződést. A BKK szerint az S&B a projekt hét fázisából csupán négyet (részben) teljesített, a rendszer soha nem működött. Walter Katalin a BKK jelenlegi vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának, hogy a projekt igazi Patyomkin-beruházás volt, ahol az állítások mögött nem volt semmi. A Budapesten bevezetni tervezetthez hasonló érintésmentes bankkártyás tömegközlekedési jegyrendszer azóta világszerte elterjedt New Yorktól a cseh kisvárosokig.
E-jegy helyett BudapestGO
Az e-jegy projekt bukása okozta hiátust a BKK egy saját maga fejlesztette applikációval, a BudapestGo-val próbálja kitölteni. A többfunkciós szolgáltatás révén elektronikusan is megvásárolhatóak a bérletek és „időalapú jegyek” is válthatóak. A 2023-as év legjobb applikációjának járó díjat elnyerő alkalmazással egyetlen felületen lehet utazást tervezni és tájékozódni az aktuális forgalmi helyzetről. Az applikációt használók száma folyamatosan nő. A BKK adatai szerint eddig 1,8 millióan regisztráltak a BudapestGO-ban, és idén februárig már több mint 4,4 milliónál jár a letöltések száma. Havonta 4 millió útvonalat terveznek ezen keresztül és a bevezetése óta összesen több mint 10 millió digitális vonaljegyet váltottak ezen keresztül a fővárosi utasok. A BKK jegyértékesítésén belül már közel 40 százalék a digitális jegyekből származó bevétel aránya, de a felnőttbérletek 34 százalékát, a diákbérleteknek pedig a 40 százalékát is okostelefonjukon keresztül használják a fővárosi közösségi közlekedéssel utazók.