Az Európai Unióban az utóbbi időben elkezdődött az eutanázia törvényi lehetőségeinek bővítése és lassan formálódik egy olyan európai konszenzus, amely szerint az önrendelkezési jog része a saját halálról való döntés. Legutóbb Emmanuel Macron francia elnök jelentette be, hogy új törvény készül az orvosilag segített kegyes halálról. A jogszabály kizárólag a gyógyíthatatlan beteg, csillapíthatatlan fizikai vagy mentális szenvedést átélő 18 évet betöltött személyekre vonatkozik, akik az orvosi prognózisok szerint belátható időn belül amúgy is nagy valószínűséggel meghalnának. Csakis akkor lenne elérhető az asszisztált öngyilkosság, ha úgy ítélik meg, hogy az érintett képes meghozni egy ilyen súlyú döntést. Ez azt jelenti, hogy a súlyos állapotú pszichiátriai betegek és az olyan neurodegeneratív rendellenességekben szenvedők, mint az Alzheimer-kór, nem lesznek jogosultak erre. A tervezet szerint a pácienseknek az első szándéknyilatkozatuk megtétele után 48 órával meg kell erősíteniük a döntést. Ekkor két héten belül határozhat az ügyükben egy orvosi csapat. Pozitív elbírálás esetén egy receptet kapnának a halálos szerhez, amit három hónapig válthatnak ki.
Az injekció beadására otthon vagy a kórházban kerülhet sor, ehhez segítséget is kaphatnak az általuk választott személytől vagy egy ápolótól.
- A francia példa beleilleszkedik abba a növekvő euró-atlanti konszenzusba, amelyben egyre több állam (legutóbb Portugália) dekriminalizálja az öngyilkosságban közreműködést - nyilatkozta Frank Evelyn, Karsai Dániel egyik jogi képviselője a strasbourgi EJEB-n folytatott eutanáziaperben. (Karsai Dániel alkotmányjogász 2023. augusztus 10-én saját betegsége kapcsán keresetet nyújtott be a bíróságra, mivel álláspontja szerint az életvégi döntések meghozatalának magyarországi tilalma az alapvető emberi jogokat sérti.) - A francia döntésnek közvetlen hatása ugyan nincs az EJEB döntéshozatalára, de ahogy karsai Dániel tárgyalásán is láthattuk, a bírák nagy hangsúlyt helyeznek a nemzetközi esetjog és a közvélekedés vizsgálatára, így összességében mégiscsak kihatással lehet a döntés során mérlegelendő szempontokra. Ha megnyílik az út Magyarországon is az életvégi döntések meghozatalára, úgy a konkrét jogszabályi rendelkezések megalkotása során érdemes azon államoktól tanulnunk, ahol már legalizálták ezt, hiszen ezen keresztül egy olyan szabályozást lehet megalkotni, amely mindamellett, hogy visszaszorítja az esetleges visszaéléseket, messzemenőkig képes biztosítani a méltó elmúlás lehetőségét, akik ennek szükségét érzik – tette hozzá az ügyvéd.
A szándékos eutanáziát engedélyező országok
Belgium, Hollandia, Luxemburg, Portugália, Spanyolország, Kolumbia, Kuba, Ecuador, Új-Zéland, Ausztria, Finnország, Németország, Svájc, Kanada és az Egyesült Államok bizonyos területe (Kalifornia, Colorado, Montana, Oregon, Vermont, Washington DC).
- A jogintézmények soha nem önmagukban állnak, nagyon sokat vettünk már át más országoktól – erősítette meg Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje. - 2003-ban az Alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy nincs meg a megfelelő garanciarendszer ahhoz, hogy az állam megvédje az embereket a visszaélésektől, de most már elég sok minta van arra, hogy hogyan lehet ilyen garanciarendszert kidolgozni. Arról nem beszélve, hogy nincs tudomásunk arról, hogy Hollandiában, ahol 2000 óta legális az eutanázia, akár csak egyetlen visszaélés is előfordult volna.
Az eutanázia fajtái és az alkalmazott országok
Aktív, közvetlen, szándékolt eutanázia
Egy személy közvetlen beavatkozással (saját kezűleg) meggyorsítja vagy előidézi egy másik személy halálának bekövetkeztét, annak vagy gondviselőjének tényleges vagy feltételezett kívánságára (például méreginjekció beadása). A jogszabályok ezt jelenleg Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, Kolumbiában, Kubában, Ecuadorban, Új-Zélandon, Spanyolországban és Portugáliában engedik meg.
Aktív, közvetett, szándékolt eutanázia
Öngyilkosságban való közvetett közreműködés, az öngyilkosság segítése (például méreg beszerzése a betegsége miatt öngyilkosságra készülő számára, aki a mérget maga veszi be). A jogszabályok ezt Ausztriában, Finnországban, Németországban, Svájcban, Kanadában és az Egyesült Államok bizonyos területein (Kalifornia, Colorado, Montana, Oregon, Vermont, Washington DC) engedik meg.
Aktív, közvetlen, nem szándékolt eutanázia
Ennek az aktív, közvetlen beavatkozásnak a célja a gyógyítás vagy fájdalomcsillapítás, és nem a halál (ezt ez eljárást egyesek nem is sorolják az eutanázia körébe). Például elviselhetetlen fájdalom esetén intenzívebb fájdalomcsillapítás, amelynek eredményeképp megszűnik vagy csökken a fájdalom, de a halál esetleg hamarabb bekövetkezik, mint a beavatkozás nélkül.
Passzív eutanázia
„Meghalni hagyás”: életfenntartó vagy életfunkciókat helyreállító (újraélesztő) eljárások elmulasztása, illetve abbahagyása. Passzív eutanáziának minősül az is, ha a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő páciens úgy dönt, hogy elutasítja az életét meghosszabbító beavatkozásokat, mint amilyen a mesterséges táplálás vagy lélegeztetés. Európában Svédország, Anglia, Olaszország, Magyarország és Norvégia engedélyezi ezt.
