Tovább tart a belpolitikai vihar Franciaországban az elnök azon, néhány héttel ezelőtt, az Ukrajna megsegítésével kapcsolatos konferencián elhangzott kijelentése kapcsán, amely szerint Emmanuel Macron nem zárja ki a külföldi csapatok Ukrajnába küldését. Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter múlt pénteken leszögezte: francia szárazföldi erők nem lesznek ukrán földön. "Szó sincs katonai csapatok küldéséről" – jelentette ki a BFM televíziós csatornán.
Előző nap Macron a parlamenti pártok képviselői előtt magyarázta álláspontját. Ritka az, hogy a mindenkori elnök közvetlenül, az ellenzék vezetőihez is szól, bár Macron elnöksége alatt volt már példa erre. Mindenesetre nagy várakozások előzték meg az elnök szózatát, hiszen sokan azt várták, elhatárolódik korábbi, az ukrajnai csapatküldéssel kapcsolatos kijelentésétől. Meglepő módon azonban ennek éppen az ellenkezője történt.
Macron ragaszkodott ahhoz, hogy mostantól kezdve „nem lehetnek többé vörös vonalak” Ukrajna megsegítését illetően, mivel egy olyan "ellenséggel" áll szemben Európa, amely nem szab magának határokat.
A francia elnök a minap kritikusan elismerte, túl kevés figyelmet fordított Kelet-Európára. Mostanság azonban a francia elnök külpolitikája radikális változásának lehetünk tanúi. Még az elnöksége utáni években igyekezett jó kapcsolatokra törekedni Vlagyimir Putyinnal, még nyári rezidenciájára is meghívta, s az Ukrajna elleni agressziót követően azon kevés nyugati vezetők közé tartozott, akivel Putyin még szóba állt. Később azonban megváltozott a helyzet, Macron is látta, teljesen felesleges tárgyalni az orosz elnökkel, meg sem hallgatja a más véleményt. Külpolitikai álláspontjának változásában állítólag egy Milan Kundera mű, az 1983-ban született Un occident kidnappé (Túszul ejtett Nyugat) játszott fontos szerepet, amelyből jobban megértette a közép- és kelet-európaiak prioritásait.
A francia nemzetgyűlésben kedden és szerdán tartanak vitát a Franciaország és Ukrajna közötti biztonsági megállapodásról. Az erről szóló egyezményt február 16-án, Volodimir Zelenszkijnek az Elysée-palotában tett látogatása során írták alá. Párizs ebben kötelezettséget vállal arra, hogy: 2024-ben legfeljebb 3 milliárd euró összegű további katonai segélyt nyújt Ukrajnának; valamint továbbra is minden szinten támogatja: katonai felszereléseket szállít, felgyorsítja a védelmi iparágak közötti együttműködést közös fegyverek fejlesztésével, segíti az ukrán katonák kiképzését, a hírszerzési munkát.
Macron a múlt csütörtöki, a pártvezetőkkel tartott találkozón megvédte a Zelenszkijjel kötött megállapodást. Fabien Roussel, a kommunista párt vezetőjének beszámolója szerint Macron előadásából kiderült, az elnök álláspontja az, hogy mostantól kezdve bármi lehetséges, beleértve a csapatok küldését is. "Macron háborús eszkalációba akarja küldeni Franciaországot" – háborgott a kommunista vezető.
Állítása szerint a megbeszélések során Macron egy térkép segítségével igyekezett igazolni, hogy ha nem nyújtanak kellő támogatást Kijevnek, akkor küszöbön állhat az orosz áttörés, s Putyin erői már Kijevet és Odesszát fenyegethetik.
A jobbközép Köztársaságiak (LR) elnöke, Eric Ciotti "időszerűtlennek, helytelennek, sőt felelőtlennek" minősítette az elnök álláspontját. Szerinte a francia hadseregnek nincsenek meg az eszközei ahhoz, hogy katonai összecsapásokba bocsátkozzon Oroszországgal. A Szocialista Pártot irányító Olivier Faure szintén arról számolt be, hogy "Emmanuel Macron álláspontja jottányit sem változott" a szárazföldi erők küldését illetően. Jordan Bardella szerint ez az Ukrajnának nyújtandó segítség nem lehet korlátlan. "Határokat kell szabni, amikor az egyik fő hadviselő fél atomhatalom, és szemtől szemben áll Franciaországgal" – közölte. (A populista párt volt elnöke, Marine Le Pen korábban kiváló kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyinnal.) Manuel Bompard az Elégedetlen Franciaország baloldali párt politikusa pedig azt emelte ki, az elnök többször is megismételte, hogy Ukrajnát támogatni kell, "bármi áron" – közölte. Marine Tondelier zöldpárti vezető szerint Macron "férfias pózban" hadvezérként lépett fel. "Rendkívül aggasztó, amikor egy elnök azt állítja Putyinnak, aki hozzánk hasonlóan nukleáris fegyverekkel rendelkezik, hogy nem szabad határokat mutatni. A nukleáris hatalmak között ehelyett különösen óvatosnak kell lennünk" - mondta a zöldpárti képviselő. Macron február 26-án Párizsban, az Ukrajnát támogatók államok konferenciáján tett kijelentéseit az ellenzéki pártok már korábban is kritikusan fogadták.
A kétoldalú biztonsági megállapodásról a parlamentben a héten tartandó szavazás nem kötelező érvényű. Macron számára azonban kínos kínos lenne, ha kisebbségi kormánya nem kapna többséget Ukrajna támogatásét illetően. Akárhogy is alakul a szavazás, Macron egyértelmű jelzést küldött Moszkvának nem csak a Kijevet érintő kijelentéseivel, azzal is, hogy aláírta a biztonsági megállapodást Moldovával.
