- „Hatalmas hibát követtem el” – Ismert gyermekvédelmi szakemberek mellett Tarlós István környezete is tudott a bicskei pedofilügyről

„Mindenfajta közbenső vizsgálat, így a fenntartó esetleges vizsgálata is azzal a kockázattal jár, hogy megzavarja a rendőrségi vizsgálat folyamatát” – ezt javasolta még 2011-ben a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) gyermekvédelmi szakértője, a fővárosi önkormányzat most elkészült hivatali vizsgálata nyomán írt jelentés szerint.

A bicskei gyermekotthon – mint arról többször írtunk – 2013-ig a főváros fenntartásában volt. 2011-ben, még a Tarlós István fémjelezte korszakban, a fővároshoz futottak be az első bejelentések arról, hogy az otthon igazgatója abuzálhat gyerekeket. Rendőrségi nyomozás indult, de ezt egy év múlva lezárták, mert nem találtak olyan bizonyítékot, amely kétséget kizáróan bizonyította volna a bűncselekményt. Évekkel később – amikor már állami fenntartásban volt az intézmény – újabb vizsgálat indult, s ekkor már bizonyítottá váltak a pedofil bűncselekmények. Az igazgatót, Vásárhelyi Jánost és helyettesét, Kónya Endrét, aki segíteni próbált az ügyek eltussolásában elítélték. Kónya Endre kapott kegyelmet Novák Katalin államfőtől.

A jelentés nyilvános változatában a neveket kitakarták, a Népszava információi szerint a fenti tanácsot egy elismert gyermekvédelmi szakember, a TEGYESZ korábbi igazgatóhelyettese, a gyámi tanácsadók akkori irányítója adta 2011. október 5-én a rendőrségi bejelentést követő fővárosi egyeztetésen. Azt is elmondta, hogy tudomása szerint a gyámi tanácsadókhoz nem érkeztek a nevelők gyermekek vallomásaival megtámasztott szexuális visszaélésekről szóló bejelentéséhez hasonló tartalmú észrevételek. Majd hozzátette: „az intézmény maximálisan nyitottan működik, nehezen képzelhető el, hogy 4 év alatt ezekről az eseményekről külső személy nem szerzett tudomást”. Kíváncsiak lettünk volna rá, hogy egy tisztázó vizsgálat helyett miért arra helyezte inkább a hangsúlyt, hogy „az eseményekről tudomással bíró, ám a szükséges intézkedést elmulasztó intézményi munkatársakat kellene felelősségre vonni”. A szakembert azonban hiába próbáltuk utolérni.

A visszaélések a jelentés szerint ráadásul jóval 2011 előtt kezdődtek. A 2011-es bejelentés szerint már négy évvel azelőtt elmesélte egy hetedikes az bicskei otthon egyik gyógypedagógusának, hogy az igazgató többször behívta a szolgálati lakásába sakkozni, ahol azután szexuális tartalmú célzásokat tett és egy alkalommal meg is érintette a heréjét. A fiú a nevelőinek is elmondta a történetet. Válaszul kapott egy tanácsot: csak akkor sakkozzon az igazgatóval, ha másik felnőtt is jelen van.

Tarlós István akkori főpolgármester a Népszavának azt válaszolta: semmit se tudott az ügyről, a metrófelújítással és a BKV fenyegető csődjével volt elfoglalva akkoriban, majd Csomós Miklós, akkor főpolgármester-helyetteshez irányított bennünket. – A feljelentést az én embereim megtették. Azaz csak mi tettünk érdemi lépést. A többi szómágia – zárta le a beszélgetést.

Csomós is csupán annyit válaszolt megkeresésünkre, hogy ő tette meg a rendőrségi bejelentést 2011-ben. Arra már nem reagált, arról is ő döntött-e, hogy ne induljon belső vizsgálat Bicskén, illetve fegyelmi eljárás Vásárhelyi ellen, akit egyszerűen szabadságra küldtek, de közben is bejárogatott az otthonba, például a szolgálati lakásában zajló elektromos felújítás okán. A most elkészült fővárosi jelentés szerint a látogatásaikor elbeszélgetett a vallomást tett gyerekekkel, akik azután visszavonták korábbi állításaikat.

A fővárosi önkormányzat működését ismerve nehezen hihető, hogy Tarlós főpolgármesterként semmit sem tudott az ügyről. Különösen úgy, hogy a régi bizalmasának számító közbiztonsági tanácsnokkal is egyeztettek az ügyben. (Ő Tarlóshoz hasonlóan szintén Óbudából érkezett, ahol azelőtt polgári védelmi parancsnok volt, 2015-ben Pintér Sándor belügyminiszter érdemei elismeréseként nyugállományú tűzoltó ezredessé léptette elő.)

Nem csak a fővárosi képviselőknek, hanem a bicskei otthonban élő gyerekek mellé később kirendelt gyámoknak és a Fejér megyei szakszolgálat vezetésének is elfelejtettek szólni arról, hogy az igazgatója ellen szexuális bántalmazás gyanúja miatt korábban büntetőeljárás volt folyamatban – írta le a állampolgári jogok biztosa 2017-es jelentésében.

Közben olyanok is tudtak az ügyről, akik nem kapcsolódtak a vizsgálathoz. „2012-ben kaptunk egy emailt, majd egy CD-t. Az elsőn a bicskei gyermekotthon három nevelője azt kérdezte, hogy mit lehet tenni, ha kiderül, hogy az otthonban élő gyerekeket az igazgató szexuálisan használja. A CD-n az intézményben élő fiúk mondták el a kamerába, hogy mi történt velük.

– emlékezett vissza a Népszavának Gyurkó Szilvia, gyermekjogász, a Hintalovon Alapítvány alapítója. Mint mondta: akkor a szexuális abúzust elszenvedőknek pszichológiai segítséget nyújtó Eszter Alapítványnál dolgozott. Ezt fel is ajánlották a velük kapcsolatba lépett – addigra szintén traumatizált - nevelőkön keresztül a gyerekeknek. De lehetőségük sem volt rá, az intézmény ajtajai bezáródtak. Hivatalosan nem is volt szexuális zaklatási ügy, így segítséget se lehetett hozzá kérni.

„Azt hittem, mivel annyira egyértelmű az ügy, hogy nem lehet más a vége, mint az, hogy a bűnös elnyeri méltó büntetését. Ma már tudjuk, hogy ez csak jóval később következett be, de akkor ez még nyitva állt,

A sajtó jelentette nagy nyilvánosság egy életre áldozat szerepben tarthatja a gyerekeket, akik akkor se tudják ezt levetni, ha továbblépnének – magyarázza Gyurkó Szilvia, aki ezzel együtt nem tagadja, hogy nagyon sok álmatlan éjszakát okozott neki ez az ügy.

„Hatalmas hibát követtem el. A nyilvánosságtól féltettem a gyerekeket, a magánélethez való jogukat védtem, miközben a büntetőeljárás és a gyerekvédelmi rendszeren belüli eljárás hemzsegett a hibáktól, az igazgató és helyettesei nagy értékű ajándékokkal, vesztegetéssel, manipulációval rávették a gyerekeket a vallomásuk visszavonására. Az értük kiálló felnőtteket pedig fokozatosan ellehetetlenítették. A rendszer abban volt érdekelt, hogy az intézmény hírneve nem sérüljön. 2016-ban, az újabb feljelentés után ugyanúgy beindultak a régi rutinok, de a fiúk ezúttal kihasználták a média erejét. Az, hogy a sajtónyilvánosság része a jelzőrendszernek, az súlyos szegénységi bizonyítvány a hazai gyermekvédelemnek. Gyurkó Szilvia szerint a szexuális zaklatás ma is tabutéma, az esetek többsége – nem csupán intézményi, hanem bármilyen környezetben előforduló erőszak - a feljelentésig se jut, vagy a nyomozás alatt hal el.