„Ha lett volna több emberség, felelősség és gondoskodás, akkor a főváros előző fideszes vezetése már 2011-ben feltárhatta és megállíthatta volna a felügyelete alatt álló bicskei gyermekotthon lakóinak szenvedését. De nem volt elég emberség, felelősség és gondoskodás, ezért még 5 évig garázdálkodhatott ott a pedofil bűnöző.” – így vont mérleget Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat az ügyben indított belső vizsgálatának jelentéséről.
A főváros öt fős vizsgálóbizottság felállításáról dönthet a jövő héten, többek között azért is, hogy még hatékonyabb protokollokat dolgozhassanak ki hasonló esetek megelőzésére.
Karácsony Gergely: Hivatalszerűen, de helytelenül járt el a korábbi városvezetés, cserben hagyták a gyerekeketA bicskei gyermekotthon – mint arról többször írtunk – 2013-ig a főváros fenntartásában volt, csak ezután került állami felügyelet alá. Így 2011-ben, még a Tarlós-korszakban, a fővároshoz futottak be az első bejelentések arról, hogy az otthon igazgatója abuzálhat gyerekeket. Rendőrségi vizsgálat indult, de a nyomozást egy év múlva lezárták, mert nem akadt olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan bizonyította volna a bűncselekményt. Évekkel később – amikor már állami fenntartásban volt az intézmény – újabb nyomozás indult, s ekkor már bizonyítottá váltak a pedofil bűncselekmények. Az igazgatót, Vásárhelyi Jánost és helyettesét, Kónya Endrét, aki segíteni próbált az ügyek eltussolásában elítélték. Kónya Endre kapott kegyelmet Novák Katalin államfőtől.
Karácsony Gergely: Már 2011-ben tudta a fővárosi fideszes városvezetés, hogy mi folyik a bicskei gyermekotthonban, mégsem tettek semmitFeljegyzés is készült 2011-ben a fővárosi önkormányzatnál arról, hogy nyomoznak a bicskei igazgató ellen, később mégis kitüntettékA történtek miatt a főváros belső vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, megfelelően kezelték-e az ügyet 2011-ben az akkori illetékesek. Akkor Csókay László volt a főváros gyermekvédelmi osztályvezetője, és mint azt a csütörtökön közölt interjúnkban megerősítette, felettese Pölöskei Gáborné, Áder János testvére volt főosztályvezetőként. Csomós Miklós volt akkoriban a területért felelős főpolgármester-helyettes.
A csütörtökön nyilvánosságra hozott – neveket kitakaró – jelentés szerint az első bejelentéseket komolyan vették, a szükséges körben szakértőket vettek igénybe, az arra hatáskörrel rendelkező szervekhez fordultak, „kifejezetten próbálták előmozdítani az ügy kivizsgálását”. Ez az állítás kissé meglepő, hiszen a Népszavának az akkori intézkedésekről nyilatkozó gyermekvédelmi osztályvezető, Csókay László azt mondta:
a főváros egyáltalán nem vizsgálódott, helyette feljelentést tettek a rendőrségen.
A jelentés szerint az osztályvezető és szakreferense találkozott a bicskei gyermekotthon négy igazgató-helyetteséből hárommal. Ők „egyértelműen kiálltak az igazgató mellett” és elítélték „a minden alapot nélkülöző, aljas támadást, amit egyéni érdekek és sérelmek motiválhattak” szerintük. Azt ugyan elismerték,
hogy az igazgatónak „van egy sajátos gesztusnyelve, megérinti, megsimogatja a gyerekeket, de ezt ő szakmailag indokoltnak és természetesnek tekinti”, ami szerinte a „gyerekek szeretetigényének kielégítését” szolgálja.
Az érintett gyerekek szavahihetőségét kétségesnek tartották, a bejelentést tevőket szerintük az egyéni bosszúvágy fűthette. A bejelentést tevő nevelőket, illetve a gyerekeket senki nem kérdezte.
Öt nappal később az osztályvezető az illetékes főpolgármester-helyettes helyeslése mellett döntött a rendőrségi feljelentés megtételéről, viszont fegyelmi eljárás indítása helyett szabadságra küldte Vásárhelyit. Egy héttel később a főosztályvezető – a nevet kitakarták, de minden bizonnyal a későbbi köztársasági elnök Áder János húgáról, Pölöskei Gábornéról van szó – feljegyzést írt a főjegyzőnek. Arról tájékoztatta,
hogy az igazgatóra vonatkozó közérdekű bejelentés alapján a gondozottak sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja is felmerül.
A főváros a feljelentésben azt is fontosnak tartotta közölni, hogy az igazgatóra soha korábban senki nem tett panaszt, „Bicskén elismert és köztiszteletben álló személyiség”. Csókay egyeztetett az ügyről az akkori TEGYESZ gyermekvédelmi szakértőjével, aki hangsúlyozta, hogy „az intézmény maximálisan nyitottan működik, nehezen képzelhető el, hogy 4 év alatt ezekről az eseményekről külső személy nem szerzett volna tudomást”, de ha mégis voltak jelzések, akkor a bejelentőket kell elmarasztani azért, mert korábban nem tettek erről említést és maguk kezdtek nyomozásba. (Később erre jutott az ombudsman is.) A szakértő úgy vélte, egy belső vizsgálat csak megzavarná a rendőrségi vizsgálat eredményes lefolytatását. Az osztályvezető ezzel egyetértett.
Balog Zoltánnak már 2012-ben jelezte az ombudsman a bicskei gyermekotthonban történteketCsaknem másfél hónap múltán a hivatal embere kilátogatott a gyermekotthonba, ahol beszélt az egyik nevelővel és az igazgatóval is. A nevelő kitartott a korábban elmondottak mellett, az igazgató – aki éppen bent volt az otthonban, hogy „ellenőrizze a szolgálati lakásának elektromos felújítását” – elmesélte neki, hogy „beszélgetett az ügyről a bejelentésben érintett gyerekekkel”.
S ezen senki nem akadt fenn. Se akkor, se azóta. Az igazgató sokáig szabadságon volt, után pedig folytatta ugyanott, ahol annak előtte. Egyetlen percre sem függesztették fel.
A hivatalból hatósági ellenőrzést tartó gyámhivatal csak az intézmény házirendjében talált javítani valót. Közben a jelentés szerint is jöttek a jelzések, hogy az igazgató a potenciális tanúkkal szemben hátrányos munkáltatói intézkedést tett és a gyerekeket is megpróbálta befolyásolni. Ám ezeket azzal hárította Csókay osztályvezető, hogy a „napi munkaszervezési ügyekben nem kívánják az intézményvezetőket befolyásolni”. A szakreferens ismét kiment az otthonba, elbeszélgetett az igazgatóval, majd megállapította,
hogy az intézményben az élet „a megszokott kerékvágásban zajlik”.
A rendőrség 2012. június 18-án megszüntette a nyomozást, mivel a nyomozás során nem merült fel olyan tény, körülmény vagy adat, mely kétséget kizáróan bizonyította volna a bűncselekmény elkövetését”. A bejelentőt Vásárhelyi nem sokkal később kirúgta. A fenntartó ezúttal se akart állást foglalni túl azon, hogy kioktatták az elbocsátott nevelőt: „A gyermekvédelmi jelzőrendszer (…) jelentős garancia arra, hogy a gyermekek minden olyan alapvető joga érvényesüljön, amely nevelkedésükhöz, személyiségük kibontakoztatásához, és a fejlődésüket veszélyeztető helyzet elhárításához szükséges”.
Az ügyben később az ombudsman is vizsgálódott, aki sérelmezte, hogy a nyomozás során Vásárhelyi helyettese, Kónya Endre képviselte a gyerekeket. A biztos azt is nehezményezte, hogy az intézményben dolgozók késedelmesen jelezték a visszásságot, a gyerekek nem kaptak valós segítséget. (Nem mintha a bejelentés vagy éppen az ombudsmani vizsgálat után kaptak volna.) A fenntartóval kapcsolatban pedig arra jutott,
hogy nem tehetett többet, mert nincsenek eszközei egy ilyen eljárás lefolytatására.
A Bárczy István díj adományozása kapcsán se jutott sokkal előbbre a vizsgálat: a díjat Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes javaslatára Nagy Gábor Tamás terjesztette elő, mint az illetékes bizottság elnöke 2015-ben. A Fővárosi Közgyűlés vita nélkül, egyhangúan megszavazta, de valójában semmit se tudtak a díjra javasoltról. A hivatalban akkor már a főjegyzőn kívül egyetlen egy ember se dolgozott, akinek rálátása volt a 2011-2012-es vizsgálatra. A díjtól 2019-ben a 9 év 6 hónapos fegyházbüntetést kiszabó ítélet kihirdetése után fosztották meg Vásárhelyit. Az egyik áldozat 2020-ban kártérítést kért a fővárostól, mint az intézmény akkori fenntartójától. A főváros azonban a gyerekotthonok állami átvételére hivatkozva ezt visszautasította.
Jövő héten dönt a bíróság arról, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék-e a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját„Undorral és elborzadva olvastam” – Megszólalt az ügyvéd, aki kirobbantotta a Novák Katalin bukásához vezető kegyelmi ügyetCikkünk nyomán lépett a Pázmány egyetem
Nagy visszhangot váltott ki az az interjú, amelyet lapunknak adott Csókay László, a főváros egykori gyermekvédelmi osztályvezetője. A csütörtökön megjelent írásunkban Csókay többek között azt mondta a pedofília miatt elítélt igazgatóról: „Továbbra is úgy gondolom, hogy szakmailag értett a gyermekvédelemhez, a gyermekotthoni neveléshez, jól tudott bánni a gyerekekkel. (…) Az más kérdés, hogy valaki személyiségében milyenné válik. Nyilvánvalóan akkor kezd ez fontossá válni, amikor a személyiség defektusa elkezdi érinteni a szakmai tevékenységét. (…) 2016-ig erről senki nem tudott. (…) Utólag persze könnyű okosnak lenni.” A 444 – amely kiszúrta, hogy Csókay a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tart gyermekvédelemmel kapcsolatos kurzusokat –, megkereste az intézményt, s szembesítette Csókay kijelentéseivel. Az egyetem válaszul közölte: „Szerződését azonnali hatállyal megszüntettük, a továbbiakban nem tartunk igényt oktatói munkájára.”
Átfogó reform helyett látványszigor
Míg az őszi időszakot a szuverenitás védelme határozta meg, a tavaszi ülésszakban a második gyermekvédelmi törvénycsomag tárgyalása következik, húsz törvény módosítására teszünk javaslatot – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki elismerte, vannak problémák ezen a területen. Bár új gyermekvédelmi rendszerről beszélt, átfogó reform helyett csak szigorításokról tett említést. Szigorodnak a pedofil bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételek, kezdeményezik, hogy a 18 év alattiak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények ne évüljenek el, ne legyen lehetőség szabadlábra helyezésre ilyen bűncselekményeknél és soha többé ne kaphassanak erkölcsi bizonyítványt azok, akik gyermekek sérelmére követnek el szexuális bűncselekményeket.
