Az Érdekvédelmi terület igen különleges film: holokauszt mozi, német színészekkel egy angol rendező tollából. Hogy került Jonathan Glazer és a projektje közébe?
Szerencsés volt, hogy rám esett a választása! Első körben azt a felkérést kaptam, hogy készítsek egy bemutatkozó videót, hogy írjak magamról, és elmondjam, miért lettem színész, anélkül, hogy bármit is tudtam volna a forgatókönyv történetéről vagy a lehetséges szerepről. Csak annyi volt világos, hogy Jonathan Glazer keres színészeket az új projektjéhez. Egyszer csak nagyon izgatott lettem, hiszen miután rákerestem, kiderült számomra, hogy az ő filmjein nőttem fel: meghatározó alkotások voltak ezek az életemben, csak nem kapcsoltam addig őket össze az ő nevével.
Ezek után elkészítette a videót?
Pontosan, és úgy döntöttem, hogy németül, mert úgy éreztem, hogy talán autentikus karakterhez keres német színészt és akkor a lehető leghitelesebb leszek. Aztán először Londonban találkoztam vele egy pubban, aztán a producerével és régi barátjával, Jim Wilsonnal együtt, ahol megosztotta velem a gondolatait, a forgatókönyvet, a történetet, a fotókat és sok egyéb háttéranyagot. Le voltam nyűgözve, mert nem ismertem Rudolf Höss történetet, avagy, hogy egy család idilli élt Auschwitzban a koncentrációs tábor kellős közepén. ami lenyűgöző és egyben meglepő volt. Pláne, ahogy korábban fogalmazott: brit rendező készít egy német filmet, melynek a perspektívája annyira más és annyira egyedi és nagyszerű volt, hogy nem lett volna német, aki ezt így megcsinálta volna.
Megbeszélték, hogy miért önre esett a választása?
Pontosan ezt nem, de rengeteg mást igen. De válaszolva a kérdésre: az első filmszerepemet Michael Hanekétől kaptam A fehér szalagban. Ő mondta azt, hogy az arcom történelmi karakterekkel rendelkezik. Ez azért érdekes, mert A fehér szalagban látható gyerekek, akiket a karakterem tanított az Érdekvédelmi terület borzalmainak elkövetői. Aztán játszottam egy zsidó karaktert az Ende der Schonzeit (Closed Season) című drámában. Aztán eljátszottam Georg Elsert német ellenállót az Elser című mozifilmben, aki megpróbálta meggyilkolni Adolf Hitlert, de nem járt sikerrel. Most meg az egyik leghírhedtebb nácit keltem életre és jön a Babylon Berlin következő évada, mely szintén ezt az időszakot fedi le. Az Érdekvédelmi területet kivéve mind-mind osztrák vagy német produkciók voltak és totálisan mások, mint Jonathan Glazer univerzuma. Elképesztő zenés videókat rendezett, A felszín alatt című sci-fi-je pedig a szerzői film egyik legnagyobb diadala. A holokauszthoz való viszonya is egyedi, noha ő maga is zsidó család leszármazottja, így van érzelmi érintettsége a hideg profizmuson túl.
Kifejtené jobban a kontextust?
Hogyne. A nácizmus és a holokauszt a német történelem része, de egyben egyetemes. Ez egy történet mindannyiunkról, emberi lényekről. Gondoljunk bele, egyesek szörnyű dolgokat tettek emberi lényekkel – és ez talán nem tipikusan német képesség. Ismerjük az adott történelmi kontextust, a hihetetlen bűntényt. De azt hiszem, ez egyben modern film egy család különböző és extrém politikai időkben hozott döntéseiről.
De mennyire van feldolgozva ez a múlt a német társadalomban? Érdekes tény: például Nemes-Jeles László rendezte Saul fia tényközlése kifejezetten kritika tárgya volt Németországban és Ausztriában.
Pedig a Saul fia nagyon fontos film, ebben megegyezik az Érdekvédelmi területtel. Jonathan többször is szóba hozta. Én úgy látom, Németországban nem temetetlen a múlt: miközben felnőtté váltam sokat beszélgettünk a múltról. Kelet-Németországban nőtem fel, és ott nagyon fontos direktíva volt, hogy tanuljunk a történelemből vagy a nácik bűneiből. Az az érzésem, hogy sok művészi projekt szól az időszakról. Talán túl sok is, és a közönség egy része telítődött. Így mi azt mondtuk: nem egy új holokausztfilmet készítünk, hanem az időszakról mesélünk. Németországban tudjuk, hogy fontos: soha ne felejtsük el a mi bűneinket. Ugyanakkor van egy generáció vagy vannak tágabb ételemben vett emberek, akiket ez nem érdekel. És talán problémájuk van azzal, hogy megnézzenek egy olyan filmet, mint a Saul fia vagy az Érdekvédelmi zóna. De ezek nem a szórakoztatást szolgálják ki, hanem olyan műalkotások, melyek párbeszédet generálnak.
Említette, hogy kelet-német. A berlini fal leomlása óta sikerült a két Németországnak igazából egyesülnie?
Büszke kelet-német vagyok. Ez egy nagyon összetett kérdés, melyre a választ az idő még nem hozta meg. Édesapán nagyon híres orvos volt a demokratikus köztársaságban és kvázi sokkolta az egyesülés. De nem csak őt. Úgy érezték, egyszerre minden rossz lett. És tényleg az volt. Túl sok mindent történt túl gyorsan. De most az új generáció, és különösen az enyém, amely egy keverék nemzedék a két világ között, de remélem, hogy végül is mindannyian németek vagyunk, és végül a fejekben lévő falak is lehullanak. Negyven évet nehéz „lefelejteni”, de pont ezért lehet hasznos is a történelem, mindkettő, azaz Németország keleti és nyugati oldala, hogy tanuljunk belőle.
Idill a koncenrációs táborban
Az úgynevezett érdekvédelmi terület, melyre a film címe is utal, annak a negyven négyzetkilométeres területnek a megnevezése volt, amely az auschwitzi komplexumot körülzáró kerítés és őrtornyok mellett húzódott és itt éltek a haláltábort irányító náci tisztek családjaikkal.
A történelemhamisítóknak és holokauszttagadóknak mit üzen?
Azt, hogy elkészítettük az Érdekvédelmi területet. Mielőtt az emberek meg tudnának változni, a politikán kell változtatni. Ezért mutatjuk meg a nettó hazugságot. Rudolf Höss és családja német volt, de voltak ilyen famíliák Magyarországon is, akik a rendszer szolgáiként makulátlan életet éltek. A múlt egyikünk hazájában sem tűnt el teljesen – csak ehhez tudom kötni a történelemhamisítást. A mi célunk az, hogy emlékeztessük mindenkit arra, hogy emberek voltak azok, akik ezeket az atrocitásokat elkövették más emberek ellen. Jonathan Glazer és a filmje arra kéri a nézőt, hogy gondolkodjon el azon, hogyan vonatkozhat ez a jelen időre, a jelenre, amelyben jelenleg élünk. Tehát ez nem csak egy film a holokausztról, hanem sokkal inkább arról szól, hogy emberek szörnyű dolgokat tesznek más emberekkel. És ez újra megtörténhet. Ezzel legyünk tisztában.
Tiszta beszéd. Levezetésként egy könnyedebb kérdés: mennyire volt sokkoló a Cannes-i világpremier, jelesül, hogy az Érdekvédelmi területben partnere, Sandra Hüller önmagával versenyzett egy másik mű, az Egy zuhanás anatómiája kapcsán? Illetve a két film továbbra is versenyez egymással az Oscar-versenyben.
Egy őrület volt. Sandra csodálatos az Érdekvédelmi területben és az Egy zuhanás anatómiájában egyaránt. Csak elképzelni tudom, milyen lehet ez neki, mert A fehér szalag kapcsán nekem korábban egy cannes-i premier is sok volt. Az érdekvédelmi zóna esetében pedig még nagyobb volt a tét, hiszen nem voltunk teljesen biztosak mindenben. A forgatás során Sandra és én, néha elbizonytalanodtunk, hogy amit csinálunk az helyes, vagy helytelen, esetleg botrány lesz belőle? Vagy jó-e Jonathan módszere ezzel a többkamerás rendszerrel: nem egyszer tíz felvevő előtt játszani, Cannes bizonyította: ez működik. Ez nagy megkönnyebbülés volt. Aztán Sandra meg mindkettő filmjéval nyert és most, ahogy mondja, versenyben vagyunk az Oscarért. Erre nem tudok komoly választ adni, mert az egész szürreális.
Infó: Érdekvédelmi terület. Magyarországi megjelenés: 2024. február 15. Forgalmazza az ADS
Névjegy
Christian Friedel német színész és rockénekes 1979 március 9-én született Magdeburgban. Számos német nyelvű színházi és filmes produkcióban játszott. Az első filmszerepét Michael Haneke A fehér szalag című filmjében alakította. Nemzetközileg leginkább a Netflix Babylon Berlin című televíziós thrillersorozatának főszereplőjeként és Jonathan Glazer Cannes-ban a zsűri nagydíjával jutalmazott Érdekvédelemi zóna kapcsán ismert.
