- Visszaállt az üzemanyag-forgalom, tavaly pont olyan arányban csökkent a hazai benzin- és gázolajkereslet, mint amennyivel a 2022-es árstop alatt nőtt

Tavaly 5,7 százalékkal 6,6 milliárd literre csökkent az üzemanyagok hazai forgalma – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján most frissített adatokból. Sajátos módon 2022 – szakértők szerint elsősorban az év nagy részében érvényes, 480 forintos üzemanyagárstop nyomán – pont ugyanekkora, 5,7 százalékos ugrást hozott. Igaz, ez mennyiségileg két nem egyforma érték. Így a 2023-as adat 20 millió literrel a 2021-es szint alatt állt meg. Ezáltal a tavalyi érték 2022 és 2021 után a valaha mért harmadik legmagasabb fogyasztás.

A gázolaj iránti igények, a 2022-es emelkedést is meghaladó mértékben, 6,8 százalékkal, 4,6 milliárd literre estek. A 2 milliárd liter benzin 3,2 százalékos csökkenés, ami viszont a 2022-es növekedésnél enyhébb.

Az összes hazai nyilvános kúton nagyobb, 9,3 – gázolajnál 12, benzinnél 4 – százalékos visszaesést tapasztaltak. A kettő közötti különbség, vagyis mintegy egymilliárd liter gázolaj nem nyilvános, úgynevezett közvetlen nagykereskedelmi értékesítése, 2023-ban 23 százalékkal emelkedett.

Tekintettel arra, hogy a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) január közepén már beszámolt saját tavalyi eladásaikról, ezeket a nyilvános kutak összesített értékeiből levonva képet kaphatunk az úgynevezett színes márkákon kívüli, „fehér” egységek tavalyi eredményeiről is. Ez pedig arról az első látásra meglepő fordulatról tanúskodik, hogy míg a kétezer hazai kút több mint felét kitevő színesek értékesítései tavaly közel 16 százalékkal estek, addig a közel ezer fehér egységé tizedével nőtt. Igaz, míg előbbieknél 720 millió liter hibádzott, utóbbiaknál a bővülés csak 150 millió liter. Bár ugyanis a kis egységek száma megközelíti a nagyokét, részesedésük gázolajban a piac harmada, benzinben pedig negyede. Igaz, összesített részesedésük a 2022-es, 25 százalékról tavaly visszaugrott a 2010-es éveket jellemző 30 százalékra. Annak ismeretében ugyanakkor, hogy 2021-ben a kis töltőállomások aránya 33 százalékra ugrott, akadnak, akik a kormány üzemanyagpiaci lépéseit a kis független kutak előretörésének visszaszorítási szándékával magyarázzák. (Ezt a kabinet és a színesek tagadják.)

A tavalyi piaci folyamatokat még mindig a 2022. nagy részében érvényes üzemanyagárstop tovagyűrűző hatásaival magyarázta lapunknak Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára. Az általuk képviselt színes hálózatok 2022-es forgalomugrását nem csak az - akár a külföldi vásárlók szemében is - egyre vonzóbb hatósági árak okozták, hanem az is, hogy az egyenárasítással megszűnt a kis kutak árelőnye. Így az autósok egy része átszokott a nagyobb, jellemzően kényelmesebb egységekre. Miután az árstop 2022. december eleji kivezetésével ismét megjelentek az árkülönbségek, a kis kutaktól elpártolt ügyfelek visszaszivárgása is megindulhatott. (A közvetlen nagykereskedések népszerűségugrása hasonló okokkal magyarázható.) Ez a folyamat ugyanakkor még nem zárult le. Annál is kevésbé, mert más elemzők szerint a 2024. elejétől érvényes, 41 forintos jövedékiadó-emelés és az üzemanyagpiac kiskereskedelmi pótadójának egységesítése egyaránt rontott a fehérek színesekhez viszonyított eddigi helyzetén. (Igaz, Grád Ottó korábbi értékelése szerint az adóegységesítés e tárgyban csak egyenlő versenyfeltételeket hozott.) A piaci tapasztalatok vissza is igazolták, hogy az év eleje óta csökkent a kis kutak nagyokhoz viszonyított árelőnye. Azokra a feltevésekre, miszerint a nagy láncok az év elejével, különböző okok miatt, de csökkenthették árrésüket, a főtitkár csak annyiban kívánt kitérni, hogy az adóváltozások nyomán bizonyára minden piaci szereplő átgondolta árpolitikáját is.

Kérdésünkre Grád Ottó úgy vélte: ha folytatódik a nemzetközi olajár esése, és a forint is tartja magát, úgy az elkövetkező napok során a hazai kutak tarifái is csökkenhetnek. (Igaz, a piaci helyzet alapján a Holtankoljak a múlt hét végén már most szerdára két számjegyű árcsökkenést jósolt, ami egyelőre nem következett be.)