– Már majdnem elhitte, hogy egyik gyerekének a hétből sikerülhet. Kitörhet a nyomorból, ahová született. Felvették ösztöndíjasként egy budapesti alapítványi általános iskolába. Tehetséges, ahogy egyébként többen is a gyerekei közül, de ő esélyt is kapott. legalábbis egy rövid időre úgy tűnt. Azután utánuk nyúlt a Hős utca. Az özvegyasszony nem bírta tovább a mindenkit lehúzó nyomort, az évek óta tartó huzavonát a lakása körül és eladta azt. Ami kevéske pénzt kapott érte, abból vett egy éppen lakható házat egy apró alföldi faluban. Ám ott csak alsó tagozatos iskola van, így az alapítványi tehetséggondozó helyett most a szomszédos település körzeti gyűjtőiskolájába jár a fia – mond példát a Hős utca sorsok közül Molnár Zsuzsanna, az ott élőket sok éve segítő Kontúr Egyesület elnöke. De azoknak se fordult jobbra a sorsa, akik még maradtak.
A Hős utcai szegregátum felszámolása még mindig nem zárult le.
A lakótömbök még állnak és több mint egy tucat lakásban laknak. A környező lakások ablakait, ajtajait kivették, szétvertek mindent az önkormányzat által küldött munkások, csakhogy ne költözzenek be önkényes lakásfoglalók. Így a megmaradt lakások most penészesednek, beáznak, az ott hagyott gázórák, levágott villanyvezetékek folytonos veszélyt jelentenek.
„Ég veled, Hős utca! Évtizedes munka végére értünk, összetett tervezéssel, lépésről lépésre haladtunk és ma már kimondhatjuk: megígértük és megtettük. Felszámoltuk kerületünk hírhedt szégyenfoltját!” – adta hírül Kovács Róbert, Kőbánya fideszes polgármestere még tavaly, miután a kerületi önkormányzat – az indoklás szerint – annak érdekében, hogy elősegítse a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komplexumának megvalósítását, részben eladta, részben ingyen átadta az államnak a Hős utcai szegregátum 317 ingatlanából korábban az önkormányzat tulajdonába került 254 lakást. A kormány egy „féltitkos” határozatban utasította a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV útján gondoskodjon a Hős utcai krízistömbben lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséről. A 166, eredetileg is önkormányzati tulajdonban lévő lakásért valamivel több, mint 1 milliárd forintot fizetett az állam a kőbányai önkormányzatnak, míg az állami támogatásból korábban megvásárolt 88 ingatlant ingyen adta át a kerület. (A kormány 2018-ban 2,1 milliárdot adott a szegregátum felszámolására.) A Belügyminisztériumnak írt beszámoló szerint a tulajdonosok zöme a kártalanítást választotta, az önkormányzat átlag 6,3 milliót fizetett lakásonként. Cserelakásként felajánlott ingatlanvásárlásra, illetve felújításra összesen 1,2 milliárdot költöttek. A kerület összesen 64 család részére adott bérbe lakást, az ő sorsukat nyomon követik – bizonykodott a polgármester korábban, a Népszava most feltett kérdésére azonban nem válaszolt.
„Elviselhetetlen itt az élet a hátrahagyottaknak” – Elköltöttek rá kétmilliárdot, de a Hős utcai gettót nem sikerült felszámolni„A polgármester sikertörténetként adja elő a történteket, holott inkább szégyenkeznie kellene. Azt állítja, hogy tervszerű telepfelszámolás történt a szociális szempontok figyelembe vételével. Ehhez képest az igazság az, hogy úgy láttak neki a 300 lakás kiürítésének, hogy még egy hatástanulmányt se készítettek, ahogy nem volt koncepció sem. Egyszerűen belevágtak a felszámolásba. A kerületi szociális szolgáltatók a családok jó ha egytizedével kapcsolatban álltak. Ráadásul mindezt az ott élők szempontjából olyan kedvezőtlen feltételekkel tették, ahogy csak tudták – állítja Molnár Zsuzsanna, aki felidéz egy megbeszélést, ahol a kerületi alpolgármester arra a kérdésre, hogy mégis mi lesz azokkal, akiket néhány millió forinttal kitesznek a lakásából azt felelte: majd visszamegy oda, ahonnan jött.
Csakhogy a többségnek nem volt hová visszamennie.
Az egyesületi elnök szerint az önkormányzati lakásokból többeket egyszerűen áttelepítettek más krízistömbökbe – megágyazva egy újabb szegregátum kialakulásának. Mások a kártalanítás pár milliójával zsebükben hagyták el az otthonukat, sokan mindössze néhány éves bérlakásszerződést kaptak cserébe a magántulajdonért. Molnár Zsuzsanna nem tagadja, sokaknak volt adóssága, számukra ez megoldást jelenthetett. De akiknek nem volt, azok egyetlen tulajdonukat is elveszítették ezzel. Mint mondja: az önkormányzat folyton spekulánsokat emlegetett, holott a legnagyobb nyerészkedő öt lakást vásárolt fel. A Hős utcában meggazdagodó lakosokról nem tudnak, ellenben gyilkosságról, vidékre, zsákfaluba menekülőkről, mentálisan tönkremenőkről bőven – mondja a szociológus, aki szerint az ügyön legfeljebb az önkormányzat nyert, amely jó pénzért megszabadult a feladattól. Ez azonban aligha nevezhető sikertörténetnek. Ráadásul még mindig nem sikerült lezárni az ügyet.
