Németországban az elmúlt időkig sokan nem is hallották a „remigráció” kifejezést, ám a Correctiv nevű portál révén az egyik legtöbbet emlegetett kifejezéssé vált. Ezzel a szélsőjobboldaliak azokra a bevándorlókra utalnak, akiket ki akarnak toloncolni Németországból. A kifejezés eredetileg az Identitárius Mozgalomtól származik. Először 2018-ban bukkant fel Rajna-vidék-Pfalz tartományban, amikor identitárius aktivisták vonultak végig egy kisvároson.
Az AfD később átvette tőlük a remigráció kifejezést. Joachim Paul, a rajnavidék-pfalzi tartományi parlament AfD-párti tagja tavaly augusztusban elmondott beszédében már az "asszimiláció és integráció" helyett a "remigráció" kifejezést haszálta. 2023 novemberében az AfD frakcióvezető-helyettese, Sebastian Münzenmaier a Bundestagban azt mondta: "A jelszó a remigráció. Ez milliós nagyságrendű remigrációt jelent."
Az AfD-nél tehát egyre inkább hivatalos politikává vát a remigráció.
Pedig a Correctiv portáljának leleplezése után, amelyből kiderült, hogy tavaly novemberben AfD-s képviselők is szorgalmazták a migrációs hátterű német állampolgárok kiutasítását, az Alternatíva Németországért elhatárolódott a történtekről, azt állítva, hogy csak politikai támadást indítottak ellene. A nem túl meggyőző elhatárolódás nyomán az SWR tartományi televízió megkereste Münzenmaiert is, aki már korábban magáévá tette a neonáci ideológiát, hiszen milliós nagyságrendű kitoloncolásról beszélt. Ezúttal azonban finomított a véleményén, s azt mondta: "Természetesen a migránsok jogállami alapon történő hazatéréséről beszélünk.”
Mainzban, ahol Münzenmaier választókerületi irodája található, már megfigyelhető volt egy szélsőjobb mozgolódás. A városban tavaly októberben egy "alternatív könyvvásárt" is rendeztek szélsőjobboldali szerzők és kiadók részvételével, értesült a Tagesschau. A védnök maga Münzenmaier volt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal feltárta, hogy az AfD egyre építi szélsőjobboldali hálózatait. Az Identitárius Mozgalom szélsőjobboldali vezetője, az osztrák Martin Sellner tavaly nyáron Koblenzben beszélt "remigrációs" terveiről. Az eseményre Joachim Paul AfD-s politikus hívta meg.
Az utóbbi hetekben országszerte milliók tüntettek a szélsőjobb ellen, s a fellépésnek egyre több hatása van.
A közvélemény-kutatásokból kiderül: folyamatosan csökken az AfD népszerűsége, másrészt a helyi hatóságok is egyre több intézkedést hoznak az Alternatíva ellen. A mainzi városi tanács például jogi hivatkozással megtiltotta, hogy egy volt autókereskedést az AfD gyülekezőhelyként használjon. A párt ifjúsági szervezete alapításának 10. évfordulóját ünnepelte az épületben.
A koblenzi ügyészség jelenleg egy egészen más ügyben nyomoz Paul ellen: a tartományi parlamenti képviselő a gyanú szerint 2023 márciusában a Twitter-fiókján megosztott egy videót, amelyen egy lányt vernek és aláznak meg fiatalok. A vád szerint Paul személyiségi jogokat sérthetett. Sebastian Münzenmaier a TikTok platformján mutat kivételes aktivitást, ahol például "a bevett pártok hazugságairól" beszél. Szakértők szerint a német pártok közül az AfD a legaktívabb az interneten. Martin Fuchs közösségimédia-szakértő szerint a párt kifejezetten a túlzásokra koncentrál azzal az üzenettel, hogy ők egyedül vannak a többiek ellen.
Hatnak a hatalmas tiltakozási akciók, folyamatosan csökken az AfD népszerűségeRajna-vidék-Pfalz belügyminisztere, Michael Ebling szerint az AfD egyre radikálisabbá válik a tartományban. „Míg korábban az AfD vezető politikusai talán még ügyeltek arra, hogy ne vegyék őket egy kalap alá a szélsőjobboldaliakkal, mostanra olyan erős az együttműködés, hogy már nem törődnek az elhatárolódással" – fejtette ki a szociáldemokrata politikus. Igaz, a párt betiltásának kérdését sok más német politikushoz hasonlóan ő is szkeptikusan kezeli. – Sokkal inkább arról van szó, hogy politikailag és társadalmilag is foglalkozni kell az AfD-vel, és a demokráciában kell tartani azokat az embereket, akik az AfD-re szavaznának, tette hozzá.
Megmozdult a német üzleti élet is az AfD ellen