Az Európa Tanácshoz és az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul Aleksandar Vucic szerb elnök a koszovói szerbek védelmében. Belgrádi ellenzéki politikusok ugyanakkor úgy vélik: a lépésnek sok értelme nincs, inkább csak belpolitikai, úgyszólván marketingcélokat szolgál, és – amint Zrdavko Ponos korábbi elnökjelölt, a Szerbia Centrum Párt vezetője fogalmazott - el akarja terelni a figyelmet a tavaly decemberi elcsalt választásokról.
Ugyanakkor a lépés értékelhető úgy is, hogy Szerbiának már alig maradt olyan eszköze, amellyel felléphetne a Koszovó északi részén élő honfitársak érdekében. Ezt jelzi, hogy a pristinai kormányzat egyik napról a másikra közölte, nem fogadja el tovább fizetőeszközként a dinárt, hanem kizárólag az eurót tartja az ország valutájának.
A dinár a mindennapi életben általánosan elfogadott fizetőeszköz a szinte kizárólag szerbek lakta Észak-Koszovóban, valamint a déli szerb enklávékban.
Ennek azonban vége.
Múlt héten lépett életbe a koszovói központi bank tavaly december végén elfogadott rendelete, amely szerint az egykor Szerbiához tartozó, 2008-ban függetlenségét kikiáltó tartományban az eurón kívül nem fogadnak el más valutát. Bár ez egybevág a koszovói alkotmány rendelkezésével, a dinárt eddig megtűrték, ahogy a dinár alapú észak-koszovói bankbetéteket is.
Nyugaton komoly fenntartásokkal fogadták Albin Kurti kormányának lépését. Elismerik ugyan a pristinai kormányzat jogát arra, hogy az eurót a köztársaság teljes területén, tehát a szerbek lakta északi részen is bevezesse, de kifogásolják azt, hogy alig több mint egy hónapos átmeneti időszakot biztosítottak a szerbek számára az átállásra. Továbbá semmi sem igazolja azt, hogy a kormány vagy a nemzeti bank a döntés meghozatalát követően, azaz december 27. után nyilvános kampányt folytatott volna, hogy figyelmeztesse a koszovói szerbeket a közelgő változásra.
A koszovói jegybanknak létezik egy szerb nyelvű honlapja is, de a rendeletről szóló információ a határidő lejártának napján sem volt elérhető a honlapon. Ezért Nyugaton úgy látják, a lépés finoman szólva sem szolgálja a Koszovó és Szerbia közötti megbékélést. Egyértelműen ezt az álláspontot képviseli az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország, vagyis a Koszovót támogató országok informális szövetsége is. "Aggódunk a rendeletnek különösen az iskolákra és a kórházakra gyakorolt hatása miatt " – mutattak rá írásos nyilatkozatukban az öt állam pristinai nagykövetei.
Az, hogy a koszovói szerb egészségügyi rendszerben dolgozó tanárok vagy alkalmazottak a jövőben hogyan kapják meg Szerbiából a fizetésüket, valóban nyitott kérdés. Hasonló kételyek merülnek fel a nyugdíjak, a szociális segélyek és más állami juttatások kifizetésével kapcsolatban is, mutat rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A rendelet közvetlen hatással lesz a koszovói szerbek túlnyomó többségének mindennapi életére, figyelmeztettek nyilatkozatban a diplomaták, s hosszabb átmeneti időszakot kérnek a pristinai kormánytól. Albin Kurti kormányfő azonban már többször bizonyította, hogy a vitás esetekben nem törődik Koszovó legfontosabb partnereinek véleményével.
